Budapesti Közlöny, 1873. október (7. évfolyam, 225-251. szám)

1873-10-30 / 250. szám

KÜLFÖLD, FRANCZIA ÜGYEK. Mint Páriából 27-ről jelentik, a baloldaliak gyűlése még folyvást fentartja azon állítást, hogy a republikánus többség biztosítva van. Naponkint megc­áfoltatnak a számos hírlapi közlések e vagy ama követek jövőbeli szavazása iránt. A „Constitutionels“ szerint Nigra lovagot nov. 3-ra Párisba várják. A Bazaine-perben a haditörvényszék 25 diki ülésében Jarras­tlok aziránt kérdeztetik, hogy vájjon Metz távirda által össze volt-e kötve az egyes hadtestekkel ? mire tanú azt feleli, hogy nem tudja.­­ Erre a jegyző felolvasta Bazaine­­nek egy szigorú parancsát, mely a sodrony fe­letti pontos vigyázatot rendeli el, mely gyakran megszakittatott. Jarras: Lehetséges, hogy a marsal parancsa nem hajtatott végre s annak daczára is a sodrony többször megszakittatott. A vádló által aziránt kérdeztetve, hogy hasz­nálta-e a sodronyt, azt feleli, hogy nem. Lebrun, katonai intendáns, 63 éves, azt vall­ja, hogy a gárda aug. 18-ig el volt látva élelem­mel, mely részint zsákokban, részint szekereken volt elhelyezve. Tix, 48 éves, a vezérkar volt tagja, azt bizo­­nyíta, hogy Bazaine nagy tevékenységet fejtett ki a bornyi csata napján, és az erre következett éjszakán. Vádló kérdésére azt feleli tanú, hogy ő koránt sem volt elkészülve a hadsereg visszavonulására. Bäcker, a műszaki hadcsapat parancsnoka elő­adja a császár menetét Metzből Verdunbe. A csá­szár azt mondá, hogy Bazaine őt követni fogja s hadseregével másnap meg fog érkezni. A császár semmi bizonyosat sem mondott terveiről, de sza­vaiból nem lehetett azt következtetni, hogy a had­sereg a Maas jobb partján fog megállást. Benoit, 64 éves, Verdun ezelőtti mai­eje, elő­adja Napoleon megérkezését Verdunbe. Ő beszélt a császárral, a­ki így nyilatkozott: „A tb nagy követ engem, és seregével holnap ide fog érkezni.“ Tanú azon aggodalmára, hogy a sereg nem lesz kellőleg ellátva élelmi­szerekkel, azt jegyzi meg a császár, hogy a tb nagy élelmiszereket fog ma­gával hozni; kimutatá egy térképen a pontokat, melyeken a sereg jönni fog s kijelenté, hogy uj se­reget remél alakíthatni, melylyel aztán a táma­­dólagosságot megkezdheti. Lévai ezredes az elnök kérdéseire igy felel: 17-én a vezérkarnak egy összejövetele volt a St. Germain-kastélyban (Metzben) s innen egy kém­szemlét kellett végrehajtania, de sok tiszt igen későn érkezett meg. A tanagy ekkor St. Quentin­­ben volt s tanú hozzá ment, hogy parancsokat kapjon. Bazaine pedig azt mondá neki, hogy este Ploppervilleben jelenjen meg nála. Elnök: Ki adott parancsot a 17-diki kém­szemlére ? Lévai: A tábornagy. Elnök: Közvetlenül ? Lévai: Igen. Elnök: Kijelentette-e a tanagy, hogy a kém­szemlélt állásokat meg fogja szállani? Lévai: Nem. Elnök: Mikor adattak ki a parancsok 18-ra ? Lévai: Este Ploppervilleben. A kijelölt állások félkört képeztek Metz körül. Elnök : Az állások inkább arra voltak számítva, hogy a hadsereget a metzi ágyuk védelme alá helyezzék, mint hogy a Metzbe vezető utakat uralják. Lévai : Mindenesetre. Elnök: Tehát a Briegbe és Verdunba vezetők fel voltak adva ? Lévai: Tökéletesen. Bellegarde lovasszázados előadja, hogy őt Can­­robert Bazainehez küldötte segélyért. Az utóbbi meg is ígérte, hogy a gárdát segítségül fogja kül­deni, de tanú nem kapott erre nézve parancsot, hogy azt Bourbakihoz vigye. — Egy másik szá­zados, ki szintén segítségkérés végett küldetett a tábornagyhoz, azt vallja, hogy utóbbi oda nyilat­kozott, miszerint egy tábornoktól úgy értesült, hogy a 6. hadtest állása jó. (Ekkor oly roppant jégeső csapott az abla­kokra, hogy a tanú hangja egészen elveszett a nagy morajban.) Devaux tbik, 62 éves (fekete frakkban jelenik meg): 18-án megtudtam, hogy erős ellenséges csapatok vonulnak Mars-la-Tours felé. Én e fon­tos hírt tudattam Bazaine tanagygyal. Latour gróf, százados és Ladmirault hadsegéde Bourbakihoz küldetett oly meghagyással, hogy ez főparancsnokát segélyadásra bírja. Mindkét fél ki volt már merülve a csatában, és ha Ladmirault csapatai helyett, melyek tizenkét óra hosszig vív­tak, új, pihent erők jöttek volna segítségül, az ellenség megveretett volna. — Törekvésem hiába­való lett volna, ha ekkor nem jelenik meg egy tiszt Bourbaki előtt és nem beszél­t eredményiről. Ekkor tehát megindult a gárda, de útközben hát­ráló csapatokat lehetett látni. Bourbaki ekkor szemrehányásokat tett nekem s azt mondá, hogy ez nem szép tőlem. „Ön nekem — úgymond — győzelemről beszél és én itt visszavonulással talál­kozom. Ezt nem lett volna szabad tennie.“ Erre visszavonulást parancsolt. Midőn ezt parancsno­komnak jelentem­, ez lecsüggesztett fővel mondá: „Jelentse Bourbakinak, hogy én ugyanazt teszem, nehogy körülvétessem.“ Elnök: Látta ön Bazaine tanagyot ? Latour: Igen, este, én megjegyzem, hogy más­nap újra meg kell kezdeni a csatát, de Bazaine azt felelé, hogy erről szó sem lehet; még tegnap reggel kellett volna visszavonulnunk, úgymond, s e helyett ma este teszszük azt.— A 4. hadtest nem vesztette el állásait, hanem elhagyjuk azokat magasabb parancs­szóra. Ezen vallomással és megjegyzéssel tartozni vélek elesett bajtársaimnak. Több lap az elnökségtől következő sürgönyt kapott: „Versailles, oct. 25. Tegnap több lap közlött egy Mac-Mahon tábornagy szándékaira vonatkozó jegyzéket, mely állítólag a Havas-féle ügynökség által küldetett volna meg nekik, s a „Gaulois“ ma reggel állíthatni hiszi, hogy a jegyzék a tá­bornagy cabinetje által küldetett meg ezen ügy­nökségnek. Ezen értesítés épen nem alapos. Azon egyetlen jegyzék, melyet az elnökség a lapokkal közlött, ugyanaz, mely szöveg szerint közlő a tábornagy által múlt kedden gróf Daru­s több tiszttársa előtt mondott szavakat.“ Másrészről az „Agence Havas“ tagadja, hogy ő a kérdéses közlést valaha a lapokhoz intézte volna, Mac-Mahon tábornagy legújabb nyilatko­zataira vonatkozólag. A „Francais“ egy oly levélre hivatkozik, mely hivatalosan intéztetett egy követhez, kinek Frohsdorfba kellett volna mennie, s melyben ez mondatik: „Chambord gróf legutóbbi Salzburg­ban mulatása alatt több oly követekkel, kik e vá­rosban nála megjelentek, közlé utolsó utasításait, s különösen Chesnelong urat bizá meg, hogy azo­kat társainak szolgáltassa át.“ E szerint a Chesne­long által adott felvilágosítások teljesen alaposak voltak. A párisi főkormányzó s az 1 fő katonai osztály paracsnoka, Ladmirault tábornok oct. 25-ről egy rendeletet adott ki, mely által az „ Avenir Natio­nale“ — tekintetbe vévén, hogy az e lap oct. 16-ki számában megjelent czikk hevessége által alkalmas a közbéke megháboritására, a polgáro­kat egymás elleni gyűlöletre, s polgárháborúra iz­gatván,­betiltatik, az oct. 16-ki szám köröztetése s árulása megtiltatik s annak lefoglalása elren­deltetik. A lyoni lapok az ottani megyefőnök Dacrot­­nak egy oct. 24-ről kelt rendeletét közük, mely által „tekintetbe vévén, hogy a lyoni helyhatósági tanács ismételt tényei, három hónapi időköz alatt, t. i. jun. 16-tól sept. 16-ig, a felsőbb igazgatóság részéről komoly megrovás tárgyát képezék, s hogy az oct. 14-ről kelt legutóbbi határozat a tör­vény megsértésének eltökélését tanúsítja, a végre­hajtó hatalom főnökének egy legújabb határozata daczára, — tekintetbe vévén, hogy a tanács emlí­tett szavazatai s azok megrovásai következté­ben, az igazgatóság kénytelen volt saját működé­sét helyezni a tanács működése helyébe, s hogy a tanácsnak ezen utáni makacs megmaradása káros , késleltetéssel s tetemes megzavarással fenyegeti a közszolgálat folyamát“ — a lyoni helyhatósági ta­nács 2 hónapra felfüggesztetik. Egy másik megyefőnöki rendelet által kinevez­tetnek ama helyhatósági bizottmány tagjai, mely­nek a felfüggesztett helyhatósági tanács működé­sét kellene teljesítnie. Páris, oct. 29. A Lepelletier-utczában lévő ope­raház múlt éjjel teljesen leégett. Emberélet nem esett áldozatul. A tűz oka nem tudatik. Megczáfoltatik azon hir, mintha egy Orleans­­házbeli herczeg és Rudiffret-Pasquier­ig Frohs­dorfba utaztak volna el. 2069 NÉMET ÜGYEK, Drezda, oct. 29. János szász király ma reggel meghalt. János, Mária, József, Antal stb. szász király 1801. decz. 12-én született. — Trónra lépett 1854. augusztus 29-én. 1822. nov. 21-én kelt egybe Amá­lia Auguszta bajor királyi herczegnővel. — Utóda lesz legidősb fia Albert koronaherczeg, ki 1828-iki ápril 23-án született s az utolsó franczia háború­ban igen előkelő szerepet játszott. Mint a berlini „Staats-Anzeiger“ jelenti, a csá­szárhoz mind Baden-Badenben, mint Schönbrunn­­ban a német birodalomból számos beleegyezési táviratok érkeztek a pápai iratra adott válaszhoz. Az ős­választások eredményeiről a városokból következő tudósítások érkeztek: A szabadelvűek határozottan győztek Magdeburg, Wiesbaden, Graudenz, Königsberg, Erfurt, Kassel, Liegnitz, Kiel, Elberfeld, Hildesheim, Stettin és Naumburg­ban. A clerikálisok győztek Münsterben, Coblenz­­ben. 54 szabadelvű és 38 clerikális, Kölnben 2/* részben szabadelvűek s Posenben 142 német és 50 lengyel választatott meg. Berlin, oct. 28. A birodalmi vasúti hivatalban az osztrák felügyelőség képviselőivel tanácskozá­sok folynak, egy közösen megállapítandó üzem­szabályzat és forgalmi könnyítések iránt. OLASZ ÜGYEK. Az „Italie“ helyreigazítja a „Times“ által egy levelezésben közlött számadatokat az olasz pénz­ügyről, a­mennyiben constatkrozza, hogy a pénz-­ügyminister által a pénzügyi bizottmány elé ter­jesztett okiratok szerint az 1871. évi budget csu­pán 109.900.000 franknyi deficitet fog előmu­tatni. Ezen összeg valósággal 41 millióra fog csökkenni, ha számításba vétetnek az előbbi bud­­getek actív maradványai, melyeket kétségkívül igénybe fognak venni. A­mi Olaszország átalános pénzügyi helyzetét illeti, az „Italie“ megjegyzi, hogy a deficit 1873-ban 143 millióra ment föl, s tehát 1874-re 33 milliónyi javulás tűnik fel, mely onnan ered, hogy a kiadásokban 17 milliónyi keveskülés, a bevételekben 16 milliónyi emelke­dés állott be, az 1873-ik év előirányzatához képest. SPANYOL ÜGYEK. A madridi hivatalos lap szerint egy oly bizott­mány, mely ama valencziai kereskedők s hajótu­­lajdonosokból áll, kiknek tulajdonai voltak a felke­lők által elfogott hajók. 23-án La Palmába érke­zett, s a főparancsnoktól engedélyt kért arra, hogy Carthagenába bemehessen saját tulajdona visszaváltásának megkísérlése végett.A bizottmány tagjai kijelentik, hogy az elfogott czikkek tüzelő szerekből, más árukból s készpénzben 500 peze­tából állanak. Az elfogott hajók egyike sem szál­lított szarvasmarhát. A fölkelők Carthagénából 22-en két kirohanást tettek, melyek visszavezettek. A fölkelő fregatok visszatértek a carthagenai kikötőbe. A hűségben, megmaradt hajóraj 23-án d. u. 2 órakor Pormaun­­ba, Carthagenától 9 kilométernyire érkezett meg. Határozottan állítják, hogy a fölkelők újabb kirohanásokat készítnek elő. A „Discussion“ tudni hiszi, hogy a „Tetuan“ fölkelő fregatté annyira meg van rongálva, hogy nem fog újra a tengerre bocsáttathatni. Azt hiszik, hogy e körülmény, s a „Fernando el Catholico“ gőzös elveszése folytán a fölkelő hajóraj legköze­lebb szét fog oszlani.

Next