Budapesti Közlöny, 1877. február (11. évfolyam, 25-47. szám)

1877-02-23 / 43. szám

Budapest, 1877. 43. szám. Péntek, február 23. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Bu­d­apesten, egyetem-utcza 1*10 szám IL emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok­ tere­i­eik szám­a. földszint. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy Helyben házhoz hordva : Egész évre ...... 20 írt. Félévre ........ 10 » Negyedévre.................................5 » Egy lap ára 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesíti “-be iktatandó hirdeté­sek díjai a hirdetménynyel együtt eldlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 írt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és több­szöri hirdetésért 13 kr. minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr­. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán Frivaldszky János, a magyar nemzeti muzeum­ természettára igazgató őrének, 25 évi sikeres működése elismeréséül, a királyi tanácsosi czimet díj­mentesen adományozom. *■ Kelt Bécsben, 1877. évi február hó 16-án. Fere.ncz József, s. k. B. Wenckheim Béla, s. k. A magyar királyi igazságügym­­inister Török Dénes Csíkszeredai kir. törvényszéki dí­jas joggyakornokot ugyanazon törvényszékhez, — Milits Péter pancsovai kir. törvényszéki joggya­kornokot pedig a perlaszi kir. járásbírósághoz al­jegyzőkké és Folkusházy Boldizsár folkusházi lakost a liptó­­szentmiklósi kir. járásbíróság mellé birósági vég­rehajtóvá nevezte ki. A m. kir. igazságügyministerium 1876. évi 32920. szám alatt a következő körrendeletét intézte vala­mennyi kir. törvényszékhez és kir. járásbírósághoz: A Pétervárott székelő cs. és kir. nagykövetség jelentése szerint, utóbbi időkben gyakrabban for­dulnak elő esetek, hogy a magyar bíróságok ezen nagykövetséghez és az orosz birodalom területén levő cs. és kir. consulatusokhoz, hivatalos megke­reséseket, bérmentesítés nélkül, a »hivatalból” való egyszerű megjegyzés mellett, küldenek posta útján. Minthogy az ilyen küldemények Orosz­országban portamentességet nem élveznek, és a nem ritkán tetemes postadíjon kívül még bizonyos büntetési illeték is fizetendő, mi­által az illető nagykövetségre és az Oroszországban levő cs. és kir. consulatusi hivatalokra nem csekély kiadá­sok illetéktelenül nehezednek: felhívom a (czimet) hogy az ilyen hivatalos küldeményeket mindig hozzám terjessze fel. Kelt Budapesten, 1877. évi január hó 18-án. A m. kir. pénzügyministerium 1876. évi 60359. sz. alatt a következő körrendeletét intézte valameny­­nyi m. kir. katasteri igazgatósághoz és kir. adó­­felügyelőhöz, a földadónak a kiigazított katasteri munkálatok szerint leendő kivetésére vonatkozó át­meneti intézkedések tárgyában. A földadó katasternek az 1875. évi VII. t.-cz. 34. §-nak alapján eszközölt kiigazítására és a földadónak a helyesbitett adó katasteri munkála­tok szerint leendő kivetésére vonatkozólag a kö­vetkezők rendeltetnek: I. Az 1875. évi VII. t.-cz. 34. §-a szerint ki­igazított munkálatok, illetőleg a térfogat és tisz­tajövedelemnek azok alapján összeállított kimu­tatásai a kir. katasteri igazgatóságoktól az 1876. évi augustus hó 29-én kelt 38093. számú rendelet értelmében a kir. adófelügy­előkhöz átteendők, és ezen kimutatások alapján a földadó kivetése már az 1876. é­v j­a­n­u­á­r 1-je napjától kezdve kiigazítandó; ennélfogva mindazon összegek, me­lyek ezen kimutatás szerint az 1876-ik évre vo­natkoznak, az adófelügyelők feljegyzéseiben és a pénzügyigazgatóságok számvevő osztályainál az 1876. évi kirovás illetőleg leírás lapján könyve­­lendők, a községeknél pedig az egyénenkénti ki­rovás illetőleg leírás az 1876-ik évi részletezés 33-ik és 34-ik rovatában, illetőleg az 1876-ik évi adófőkönyv 10-ik és 12-ik rovataiban eszköz­­lendő. Az ily módon a földadó kivetésénél foganato­sított változásoknak megfelelőleg az általános jö­vedelmi pótadó is változást szenvedene, mely vál­tozásnak keresztülvezetésénél követendő eljárásra nézve külön rendelet fog intézkedni. II. Az adófelügyelő által az ügykörébe eső ösz­­szes községek, illetőleg az adó könyvelésével és nyilvántartásával megbízott közegeik utasitandók, hogy minden alkalommal, midőn a katasteri igaz­gatóságtól az 1875. VII. t.-cz. 34. §. szerint ki­igazított munkálatokat átvették, azonnal intézked­jenek, miszerint a kiigazítás, vagy az uj katasteri telekkönyv felülvizsgálása óta a birtokos szemé­lyében bekövetkezett változások az 1868-ik évi földadó-szabályok 75. §-a szerint vezetendő nyil­vántartási jegyzőkönyvbe felvétessenek, onnan pe­dig ugyanezen szabályok 84 —89. §§ aiban rész­letesen megszabott eljárás szerint a birtokivekbe és azoknak összegzetébe bevezettessenek, mely el­járásnál a 87. §-ban is kiemelt azon szabályra kü­lönös figyelem fordítandó, mely szerint az átveze­tések olykép eszközlendők, hogy az egyik birtok­­ivről leírt tételek a másikra változatlanul átíras­sanak, és habár e szerint változik is egyes birtok­iveken a végösszeg, az egész községre nézve a tér­fogat és tiszta jövedelem főösszege változatlanul fentartassék. Ugyan ily módon kiigazítandók az egyes bir­tokivekbe becsúszott azon hibák is, melyek onnan eredtek, hogy a községi földadó-bizottság a válto­zások összeírásánál nem szorosan az 1875. VII. t.-cz. 34. §-a szerint járt el. Ha azonban ezen hibák nagyobb terjedelműek, s azoknak kiigazításával a községre nézve meg­állapított térfogat és tisztajövedelem végösszegét is kellene megváltoztatni, a községi adó-nyilván­tartó által kimutatandó, mely tételek hibásak, s mikép lennének kiigazítandók, s e kimutatás a birtokivekkel és azok összesítésével az illető ka­tasteri igazgatóságnak megküldendő, mely a kö­rülményekhez képest a kiigazítást azonnal a ka­tasteri munkálatok minden részeiben keresztülve­zetteti, vagy ha szükségesnek mutatkozik, előbb a tényleges állapotot kideritteti. III. Gyakran előfordul azon eset is, hogy vala­mely községben a birtokrendezés, tagosítás, lege­lő-elkülönítés sat. évek előtt hajtatott végre, anél­kül, hogy annak folytán az 1868. XXV. t.-cz. 9. §-a értelmében az uj birtokbavételtől számítandó 6 hónap alatt uj katastari­ munkálat készült volna, és hogy ezen munkálat csak az 1875. évi VII. t.-cz. 34. §-a végrehajtásához 1875. évi 29294. sz. a. kibocsátott utasítás következtében készíttetett, és felülvizsgáltatása után a végered­mény a kataster kiigazítás végeredményével együtt mutattattak ki az adókivetés alapjául, mely alkalommal azután ez alapon az adókiegyenlítés a múlt évekre nézve is a birtokbavételre bekövet­kezett évig visszahatólag hozatik javaslatba. Ily esetben az adófelügyelő a földadót az illető község terhére a kiigazítás eredményével együtt kimutatott uj tisztajövedelem alapján csak az 1876. évi január 1-től kezdve i­andja elő, — az adókiegyenlités­t a múltra nézve pedig csak a kö­vetkező megszorítások mellett rendelheti el: a) az esetleges adótöbblet vagy apadás alap­ján az adókiegyenlités az 1876. év előtti időre egyáltalában az 1876. évi XV. t.-cz. 68. §-ának 1. pontja által meghatározott öt évnél hosszabb időszakra ki nem terjeszthető, b)­s ez esetben sem hajtandó be a kivetett adó­többlet feltétlenül, hanem csak miután az adó­kiegyenlítés folytán az 1876. előtti évekre a köz­ség, illetőleg az egyes birtokosok terhére kive­tendő és évfolyamok szerint részletezett adósza­porulat a községben közzététetvén, az e részben érdekelt birtokosok a községi elöljáróság által felszólíttattak, hogy ha ezen utólagos kivetés ellen alapos kifogásuk van, a kihirdetéstől számítandó 30 nap alatt a kivetés ellen felebbezéssel élhet­nek, mely felebbezés a községi elöljáróság által a kir. adófelügyelő utján a közigazgatási bizottság elé terjesztendő, mely ily felebbezések felett az 1876. XV. t.-cz. 5. §. 3. értelmében határoz. A kifogás azon esetben alapos, ha és a men­nyiben az adószaporulat valamely földrészlet, tiszta jövedelmének oly változásából keletkezett, mely az 1875. VII. t.-cz. 34. §-a szerint csak az 1876-ik évi január 1-től esedékes földadónál lett volna figyelembe veendő. Az adófelügyelő a közigazgatási bizottság ha­tározatához képest az adószaporodást vagy leírja, vagy behajtatja. Kelt Budapesten, 1877. évi február hó 7-én. Lapunk mai számához három és fél év »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next