Budapesti Közlöny, 1879. augusztus (13. évfolyam, 177-201. szám)
1879-08-31 / 201. szám
Budapest, 1879. 201. szám. Vasárnap, augusztus 31. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. ■ iii — Előfizetési Árak : Naponktinti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre ...... 20 írt. Félévre . . 10 . Negyedévre........................5 » Egy terter, i*20 ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: AHivatalos Értesitő*be iktatandó hivatalos hirdetések dijai előlegesen beküldendők, mégpedig 100-szóig egyszeri hirdetésért írt, 100— 200-szóig 2 írt, 200—300-szóig 3 írt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdíj és az esedékes nyugtából/*^ is beküldendő. -- ■ ■ .......... SZERKESZTŐSÉG : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárt épüljel, IL lépcső, II. emelet, Sik ajtó. KIADÓ-HIVATAL : Budapesten , ferencziek tere Athenaeura épület. Magánhirdetések: Eisy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 18 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beutazásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége a következő legfelső kéziratot méltóztatott legkegyelmesebben kibocsátani: Kedves Öcsém József főherczeg! Különös megelégedéssel értesültem, hogy Kedvességed a közelebbi székesfehérvári országos kiállítás iránt nem csak folytonos érdekeltséget tanúsított, de gyakori személyes fellépése, a kiállítók buzdítása és átalában e közhasznú vállalat erélyes támogatása által annak örvendetes sikerét kiválólag előmozdította. Minélfogva magamat kedvesen indíttatva érzem, kedvességednek, atyai szándékaimmal is találkozó ezen üdvös közreműködéséért, őszinte elismerésemet és meleg köszönetemet nyilvánitani. Kelt Schönbrunnban, 1879. évi augusztus hó 20-án. Ferencz József, s.k. Személyem körüli magyar ministeriumom vezetésével ideiglenesen megbízott ministerelnököm előterjesztése folytán, az 1879. évi székesfehérvári országos kiállítás alkalmával szerzett kitűnő érdemek elismeréséül: gróf Zichy Jenő, a kiállítási országos bizottság elnökének, díjmentesen, Lipót-rendem középkeresztjét; Havranek József Székesfehérvár városa polgármestere, és Braun Miksa, az osztr. déli vasúttársulat magyarországi képviselőjének, szinte díjmentesen, a királyi tanácsosi czímet; Lederer Sándor budapesti háztulajdonos és borsodmegyei birtokosnak, hasonlóan az illető díjak elengedése mellett, III. osztályú vaskoronarendemet; továbbá idősb Kolosváry Miklós fehérmegyei tanfelügyelő, idősb Felmayer István székesfehérvári gyártulajdonos, budahegyi Pauer Leo, a salgótarjáni vasfinomító társulat igazgatója, Schmidt Károly nagybásányi bőrgyártulajdonos, Nádosy Kálmán baranya megyei földbirtokos és az ottani gazdasági egylet alelnöke, Mészöly Géza festőművész, Schier Ferencz székesfehérvári állami mérnök és Kreutzer Nándor ugyanottani háztulajdonosnak, Ferencz József-rendem lovagkeresztjét; Gebhardt Ignácz székesfehérvári birtokos, Seydl Lajos ottani városi kapitány, Máté Domokos budapesti fogorvos, Büttl Tivadar ottani porczellánfestő, Brüll Lipót gőzmalmi igazgató, Zellerin Mátyás műbádogos, Kleiner Ferencz budapesti óraműves és Quentzer Henrik ottani kalapgyárosnak, a koronás arany érdemkeresztet, és Petheő Imre kápolnásnyéki pezsgőgyáros, Thék Endre budapesti műasztalos, Ruprech Károly palotai műasztalos, Jungfer Gyida budapesti műlakatos, Say Rezső székesfehérvári iskolaszéki elnök, Porst Ferencz budapesti kocsigyáros és Walser Ferencz ottani harangöntő és gépgyárosnak, az arany érdemkeresztet adományozom, s egyúttal megengedem, hogy Szögyény-Marich László főkamarásmesterem, v. k. t. tanácsosom, Fehérmegye s Székesfehérvár városa főispánja, Pauer János székesfehérvári r. k. megyés püspök, gróf Brunszvik Géza, báró Bánffy Ádám, Szögyény-Marich Géza és verebi Végh János földbirtokosok, Szalay Imre vallás- és közoktatásügyi miniszerielnöki titkár, dr. Czobor Béla nemzeti múzeumi segédőr, Boda Imre kálozdi uradalmi igazgató, Fackh Károly, a magyar nyugati vasuttársulat főigazgatója, Bobillard Ernő, az osztr. államvasuttársulat kiállítási képviselője, Csapek József ugyane társulat oraviczai mérnöke, Ullmann Lajos, a dunagőzhajózási társulat budapesti képviselője és Márkusz Ignácz, a fővárosi képviselőtestület tagjának, elismerésem nyilváníttassák. Kelt Schönbrunnban, 1879. évi augusztus hó 20-án. Ferencz József, b. k. Tisza Kálmán, s. k. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister által állandó gazdasági tudósítói tiszttel megbizattak, Nyitramegye területére , a nagy-tapolcsányi járásban Lelkes Zsigmond, az érsekujvári járásban Dióssy Imre, a nyitrai járásban Boróczy László, a privigyei járásban id. Majthényi Rudolf, a miavai járásban Kutzky Mihály, a pöstyéni járásban Skublics János, a vágujhelyi járásban Jeszenszky Sándor, a vágsellyei járásban Fülöp Lajos, a bolicsi járásban Boór János, a zsámbokréti járásban Lepores Dénes, A m. kir. pénzügyminister, f. évi 50,250. sz. a., következő körrendeletét bocsátotta ki: A szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. t.-cz. 26. íjának végrehajtása tekintetéből, bizonyos mezőgazdasági szeszfőzdéknek engedélyezendő szesznyeremény leengedésére nézve, ugyanazon t.-cz. 113. §-a alapján, az osztrák cs. kir. pénzügyministeriummal egyetértőleg, a következők rendeltetnek: I. Mezőgazdasági szeszfőzdének az tekintendő, mely valamely egyes mezőgazdasággal annyira összefügg, hogy kizárólag vagy legnagyobbrészt ez utóbbinak terményeiből nyeri a szesztermelésre szükséges anyagot, s másrészt a szesztermelés után nyert moslék a gazdaság részére takarmányt, vagy legalább is a szeszfőzde vállalkozójának számlájára ezen moslékon hizlalt hízó marháktól származó trágyát szolgáltat. Oly szeszfőzde tehát, amelyben czukorüledék dolgoztatik fel, hacsak ezen czukorüledék pótanyag gyanánt nem használtatnék fel a szeszfőzdével öszszekötött gazdaságból nyert anyagok mellé, — mezőgazdasági szeszfőzdének nem tekinthető. H. A mezőgazdasági szeszfőzdéknél háromféle esetek különböztetendők meg. A. Valamennyi mezőgazdaságilag egyesített telkek (szántóföldek, rétek és legelők), melyeknek földterülete a szeszfőzde adó alá eső éri árméretéhez való s a szeszadótörvény 26. §-ában előírt arány megállapításánál tekintetbe veendő, és nemkülönben a szeszfőzde is ugyanazon egy mezőgazdaság birtokállományához tartoznak, vagy B. Csak az összes telkek, melyeknek földterülete a fent említett aránynál számításba veendő, tartoznak egy mezőgazdaság birtokállományához, vagy C. Sem az egyik (A), sem a másik eset (B) nem forog fenn. Az A) alatt említett esetekben a mezőgazdasági szeszfőzde akkor tekintendő valamely mezőgazdaság kiegészítő alkatrészének (szeszadótörvény 26. §-a), ha azon körülmény, hogy ezen szeszfőzde az illető mezőgazdaság birtokállományához tartozik, telekkönyvi kivonattal igazoltatik, és ezen birtokállományt képező telkek mellett mások nem jönnek kérdés alá. Hogy a B) alatt megjelölt esetekben a mezőgazdasági szeszfőzde valamely egyes mezőgazdaság kiegészítő alkatrézeként tekintethessék, a következő feltételek teljesítése igazolandó: 1. A szeszfőzde és a mezőgazdaság egy és ugyanazon személy által kezelendő. 2. A szeszfőzdének távolsága azon mezőgazdaság istállóitól, melyhez tartozik, 5 kilométert meg nem haladhat. Ezen távolság a szeszfőzde kapujától számítandó legrövidebb kocsiút hosszúsága után állapítandó meg. 3. A mezőgazdasági istállók (2. §.) elég tág tért nyújtsanak egy oly nagy marhaállomány elhelyezésére, hogy abból a szeszfőzde naponként megadóztatandó érjérméretének minden egyes hektoliterjére legalább egy darab nagy marha (ökör, bika, tehén) essék. 4. Azon birtoktelkekre nézve, melyeknek földterülete a szeszfőzde naponkénti termelőképességéhez való törvényes arány megállapításánál számításba veendő és melyeket a szeszfőzde vállalkozója nem bir tulajdonjogon, hanem bérben tart, az illető bérszerződésnek legalább 6 évre kell terjednie. Lapunk mai számához három és fél éve Hivatalos Értesítők van csatolva.