Budapesti Közlöny, 1887. szeptember (21. évfolyam, 198-222. szám)
1887-09-11 / 206. szám
Budapest, 1887. 206. szám. Vasárnap, szeptember 11. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre ...... 20 írt Félévre ....... 10 » Negyedévre ...... 5 » Egy teljes lap ára 30 kr. BUDAPESTI KÖZLÖNY. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, hatvani utcza 7. szám I. emelet, 8. ajtó. Kiadóhivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr, bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri híró detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ: 6 császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi szeptember hó 7-én Nyitrán kelt legfelső elhatározásával, Kaleczky Lajos 14-ik honvéd-gyalogféldandárbeli törzsőrmesternek a koronás ezüst érdemkeresztet legk. adományozni méltóztatott. A közös külügyminister, Clark I. Slaines-nek a bombayi cs. és kir. főconsulatus által cs. és kir. consuli ügyvivővé Point de Galleria (Ceylon) történt kinevezését jóváhagyta. A m. kir. igazságyminister, aljegyzővé, az alsókubini kir. járásbírósághoz , Ruttkay Aladár rózsahegyi kir. törvényszéki joggyakornokot nevezte ki. Deák Sándor ágostai evang. hitvallású lelkész a szebeni püspökséghez tartozó Hosszufalu községben, a 24-ik féldandár állományába való beosztás mellett, a m. kir. honvédelmi minister által 1I. évi szeptember hó 10-től számitandó ranggal, a szabadságolt állományban honvéd segéd-lelkészszé neveztetett ki. A sátoralja ujhelyi kir. törvényszék elnöke, a vezetése alatt álló kir. törvényszékhez. Kiss Kálmán végzett jogászt ideiglenes minőségben díjtalan joggyakornokká nevezte ki. Fried Márton debreczeni illetőségű budapesti lakos vezetéknevének «Békés»-re kért átváltoztatása, I. évi 57.006. sz. belügyministeriumi rendelettel megengedtetett Buxbaum Mór aradi illetőségű budapesti lakos saját, valamint kisk. Mari leánya vezetéknevének «Boros»-ra kért átváltoztatása, I. évi 57.007. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett Gottfried Salamon Mózes berettyó-szt.-mártoni illetőségű nagyváradi lakos vezetéknevének «Zádor»-ra kért átváltoztatása, f. évi 57,118. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett Mosco Pál borostyáni illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Petru, Jakab és Floarea kisk. gyermekei vezetéknevének «Bálya»-ra kért átváltoztatása, f. évi57,357. sz. belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Ganai Sámuel nagy-rőczei illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Gál»-ra kért átváltoztatása, f. évi 57,467. sz. belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Kiskorú Breyer Arnold kecskeméti illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Balog»-rákért átváltoztatása, I. évi 57,562. sz. belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Kisk. Deutsch Márk (Miksa) és Aurel zombori illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevének «Dömötör»-re kért átváltoztatása, f. évi 57,585. sz. belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Schaffer Katalin német-keresztúri illetőségű budapesti lakos saját, valamint Kisk. Mór fia vezetéknevének «Réti»-re kért átváltoztatása, f. évi 57,597. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Po 1ják Sámson (Samu) lodnói illetőségű budapesti lakos vezetéknevének «Földes»-re kért átváltoztatása, I. évi 57,598. sz. belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Fried Adolf debreczeni illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Békés»-re kért átváltoztatása, f. évi 57,839. sz. belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Lővy Simon krompachi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Balkányi»-ra kért átváltoztatása, f. évi 67,950. sz. belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A magy. kir. ministerium 1887. évi szeptember 8-án 2904.1 M. E. szám alatt kelt pótrendelete a megszállott tartományokban használandó közokiratok hitelesítése tárgyában f. évi május hó 18-án 1652/M. E. szám alatt kibocsátott rendelet kiegészítése iránt. A magyarországi, valamint a bosniai s herczegovinai biróságok, hatóságok, intézetek, hivatalok és tiszti közegek által kiállított okiratok hitelesítése iránt f. évi május hó 18-án 1652/M. E. szám alatt kelt rendelet kapcsán ezennel közhírré tétetik, hogy a m. kir. kormány és a cs. és kir. közös ministérium közt pótlólag történt megállapodáshoz képest még a következő alább felsorolt magyaroszági intézetek főnökeinek hivatalos kiadványai sem igényelnek további hitelesítést a megszállott tartományokban való használatuk esetén. Ezek: 1. az országos levéltárnok, 2. a budapesti lipótmezei orsz. tébolyda igazgatója, 3. a budapesti angyalföldi elmebeteg-ápolda igazgatója, 4. a pozsonyi orsz. kórház igazgatója, 5. az országos és közkórházak igazgatói, 6. a nagyszebeni országos tébolyda igazgatója, 7. az országos központi himlőoltó-intézet igazgatója, végre 8. a magyar kir. operaház, továbbá a budapesti és a kolozsvári nemzeti színházak intendánsai. Kelt Budapesten, 1887. évi szeptember hó 8-án. Tisza Kálmán, s. k. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 43.984. szám alatt a következő rendeletet intézte Esztergom vármegye közönségéhez. A párkányi járás Duna-Mócs községe szőlőiben a phylloxera jelenléte konstatáltatván, e rovar elhurczolásának megakadályozása czéljából ezennel a következőket rendelem: 1. A nevezett község határa az 1887. évi május hó 29-én 26,982. sz. alatt kelt rendelettel megállapított budai zárlati csoporthoz csatoltatik. 2. A törvényhatóság területét érintő zárlati csoportokról vezetett jegyzékben Duna-Mócs község a budai zárlati csoportba pótlólag bejegyzendő. 3. A szőlővessző, a szőlőtő, szóval a szőlőnövény bármely alkatrészeinek, továbbá használt duczok és szőlőkaróknak, szőlőlevélbe csomagolt bárminemű tárgyaknak ki- és beviteli forgalma az illető phylloxera lepett csoportba tartozó egyes községek között — az illető csoport határain belül szabad. 4. A szőlővesszőnek a zárlati csoporton kívül eső községekkel való forgalmára nézve, a szőlővessző-szállitás szabályozása tárgyában 1887. évi január hó 11-én 69,171/1886. sz. alatt kiadott rendeletevi határozmányai irányadók. A 3-ik pontban említett minden egyéb tárgynak a zár alá vett községből más, mint az ezen csoporthoz tartozó községek határába való kivitele továbbra is szigorúan tiltatik. 5. Az ezen zárlati csoportba tartozó, valamint a csoporttal szomszédos községek ezen intézkedésemről kihirdetés útján értesítendők, és pedig a szomszédos községek azzal, hogy a szőlőtulajdonosok egyúttal figyelmeztetnek, hogy a zárlat alá vett községben foglalkozó szőlőmunkásokat szőlőikben alkalmazni óvakodjanak, mivel ezek ruháikon, de főleg szerszámaikon a szabad szemmel nem igen látható rovart könnyen elhurczolhatják a még egészséges szőlőkbe is. 6. A jelen rendelet ellen vétők az 1883. évi XVII. t.-cz. értelmében az abban kiszabott büntetés alá esnek. Utasítom a törvényhatóságot, hogy a tett intézkedésről, nevezetesen a zárlat foganatosításáról ide azonnal jelentést tegyen. Kelt Budapesten, 1887. évi szeptember hó 3-án. A minister helyett: Matlekovits, s. k. Lapunk mai számához egy és egynegyed ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.