Budapesti Közlöny, 1893. szeptember (27. évfolyam, 200-226. szám)

1893-09-03 / 202. szám

Az útátjárók elzárására szükséges sorompók csak nagyon látogatott útátjárásoknál vagy oly helyeken állítandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárástól legalább 100 m. távolságra észre nem vehető. A sorompóval el nem látott és a vonatról 150 m. távolságból nem látható útátjárásoknál állandó figyelmeztető jelzők helyezendők el. Az engedélyesek kötelesek üzleti távírdát léte­síteni, melyen az állomások közti távsürgönyzés eszközölhető legyen. A vonatok keresztezésére szolgáló vágányokban fekvő váltók világítható jelzőtárcsákkal látandók el. Debreczen csatlakozási állomás előtt az előírt távolságban a h. é. vasút vonalán egy villamos véd­­jelző állítandó fel. A többi állomásoknál, kitérőknél és megállóhe­lyeknél az előírt távolságokban fix védjelzők al­kalmazandók. Egyébként a lát-, hang- és harangjelzők mind­addig mellőzhetők, mig a sűrű vonat­forgalom azok előállítását nem teszi szükségessé. A kézi- és a vonatokon használandó jelzőeszkö­zök a fennálló szabályok szerint rendezendők be. VII. Ü­zleteszközök. Az üzleteszközöket az 1893. évi augusztus hó 18-án kelt engedélyokirat 2-ik §-ában idézett vasúti üzletrendtartás 2-ik és 22. §-aiban megszabott határozmányok fentartása mellett, a­mennyiben ezek az idézett engedélyokirat határozmányai folytán változást nem szenvednek, engedélyes maga választhatja ugyan meg ; köteles azon­ban a beszerzendő forgalmi eszközök részletterveit, valamint azok nemét, számszerinti mennyiségét és pénzértékét tartalmazó kimutatást a kereskedelem­ügyi m. kir. miniszerhez átvizsgálás és jóváhagyás végett még a megrendelés előtt bemutatni. VIII. Felszerelési, leltári és berendezési tárgyak és elhasználási anyagok. A felszerelési, leltári és berendezési tárgyak az engedélyesek által jóváhagyás végett bemutatandó részletes kimutatás alapján a kereskedelemügyi m. kir. miniszer által megállapítandó mennyiség­ben, az elhasználási anyagok pedig a 4 heti szük­ségletnek megfelelőleg lesznek az építési tőkéből beszerzendők, s az üzletnek rendelkezésére bocsá­­tandók. IX. Jótállás: A különböző létesítményeknél használt anyagok jó minőségére, nemkülönben az előállított összes munkák megfelelő és szilárd kivitelére nézve a m. kir. államvasutaknál érvényben levő feltétfüze­tek és az épületek leírásának határozmányai mérvadók. A sínek kivételével mindazon munkákért és szál­lítmányokért, melyekre a m. kir. államvasutak fel­tétfüzeteiben bizonyos jótállás van megszabva, az engedélyes a műszaki felülvizsgálat helyi szem­léjének középidejétől számított egy évig, a sínekért ellenben az üzlet megnyitása napjától kezdve legalább három évig tartozik jótállani. Engedélyes tartozik továbbá az építési alap­ból fedezni, illetve megtéríteni a felépítménynek szintén az üzlet megnyitásától számított húsz napi fen­tartásából, valamint az ehez szükséges kavicsanyag beszerzéséből és beágyazásából fel­merülő költségeket is — különösen megjegyeztet­vén, hogy ezen 20 napi fentartáshoz a tartalék­­kavicsot nem szabad felhasználni. Budapesten, 1893. évi augusztus hó 18-án. Lukács, s. k. kereskedelemügyi m. kir. minister. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 61,967. sz. alatt a budapesti helyiérdekű vasutak buda­­pest-czinkotai vonalának »József-főherczeg telep« megállóhelyétől Puszta-Szt.-Mihályig vezetendő kes­keny vágányú lófogatú közúti vasútra vonatkozó­lag a következő Engedélyokiratot adta ki: ENGE­DÉL­YOKIRAT A Budapest fő- és székváros, valamint Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén — a buda­pesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság buda­Ezen okirat erejénél fogva Farkas Ignácz buda­pesti lakos engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a bevezetésben megjelölt utakon és utczákon át vezetendő, a kizárólag láfogató üzemre berendezendő közúti vasút­vonalat meg­építse, s azt a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt a nyilvános személy- és áru­forgalom közvetítésére szakadatlanul üzletben tartsa. 2.§. Az engedélyezett vasútvonal vágányainak Buda­pest fő- és székváros, továbbá Csömör község, illetőleg a szent­mihályi puszta közterületein leendő lefektetésére nézve egyfelől Budapest fő- és székváros, valamint Csömör község, másfelől az engedélyes között jogérvényesen megkötött s jelen okiratnak kiegészítő részét képező szerződések határozmányai irányadók, míg ellenben a közúti vasút építése és üzlete czéljaira netán igényelt egyéb területekre nézve az 1881. évi XLI. t.-cz. szerinti kisajátítási jog ezennel engedélyeztetik. 3. §. Az engedélyes szorosan alkalmazkodni köteles: a) a jelen engedélyokirat határozataihoz, b) a közmunka és közlekedésügyi m. kir. minis­­térium által 1868. évi április hó 20-án 4973. sz. a. az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, a keres­kedelemügyi m. kir. minister által 1892. évi de­­czember hó 10-én 83,249. sz. a. kibocsátott vasúti üzletszabályzathoz, nemkülönben a törvényerővel biró vasúti üzletrendtartáshoz, a­mennyiben mind­ezek a megépítendő vasútra, alárendeltebb jellege és minőségénél fogva, alkalmazást fognak nyerni; c) minden egyéb a közúti vaspályákat illetőleg később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, uta­sításokhoz, rendeletekhez; d) a fentebbi 2. §-ban idézett szerződések ha­­tározmányaihoz. Ezen vasútvonal építésénél és üzleti berendezé­sénél az 1892. évi augusztus hó 4-én foganatosított közigazgatási bejárásról felvett, — a kereskede­lemügyi m. kir. miniszter által egyidejűleg hely­benhagyott s a jelen engedélyokiratnak kiegészítő részét képező jegyzőkönyv a közigazgatási bejárás alapján jóváhagyást nyert tervek és a 2. §-ban idézett szerződésekre vonatkozó határozmányai annyiban irányadók a­mennyiben azok a jelen engedélyokirat határozmányaival nem ellenkeznek. Az építésnek és üzleti berendezésnek a fenteb­biek szerint történt teljes befejezte után a vasút­vonal csak a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről elrendelendő műtanrendőri bejárás ered­ményéhez képest s a nevezett minister engedélye alapján lesz a közforgalomnak átadható. 5. §. Az engedélyes minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pálya építése közben vagy bármikor az után is a forgalom biztonsága vagy egyéb köztekintetekből követelt, bár a közigazga­tási bejárás során megállapított tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is haladéktalanul foganatosítani, ellenben az engedélyes az említett tervektől csakis a m. kir. kereskedelemügyi minis­­zernek és pedig a Budapest fő- és székvárosi vo­nalrészt illetőleg a fő- és székváros hatósága útján előzetesen kieszközölt engedélye alapján térhet el. 6. §. A kizárólag látogató üzemre engedélyezett ezen vonalak üzemét engedélyes gőz- vagy egyéb gép­erőre csak akkor rendezheti be, ha erre a keres­kedelemügyi m. kir. minister engedélyét előzete­sen megkapta s a nevezett minister által az új üzem életbeléptetése tekintetében megszabandó összes feltételeknek eleget tett. 7­§. Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket, síne­ket és egyéb az építésnél és üzletnél használandó anyagokat a belföldön beszerezni, mely rendelke­zés alól csak a kereskedelemügyi m. kir. minister­­től esetenként előzetesen kikérendő engedély alap­ján lehet kivételnek helye. 8. §. A pálya műszaki felülvizsgálatát a kereskede­lemügyi m. kir. minister rendeli el s annak ered­ménye felett is a kereskedelemügyi m. kir. minis­ter határoz. A­mennyiben a viszonyok megengedik, a pálya műszaki felülvizsgálata az építkezések teljes befe­jezése és a felülvizsgálati tervek bemutatása után engedélyes kérelmére azonnal el fog rendeltetni. Engedélyes a műszaki felülvizsgálat alkalmával a vasútvonal építésére és üzleti megfelelő beren­dezésére fordított tényleges költségeket megállapí­tás czéljából kimutatni köteles. 9. §• A nyilvános személy- és áruforgalomban besze­dendő viteldíjakat engedélyes javaslata alapján Budapest fő- és székváros meghallgatásával s a fő- és székváros részére a fennebbi 2-ik §-ban idézett szerződés 2-ik §-ban biztosított jogok épségben tartása mellett a kereskedelemügyi m. kir. minister állapítja meg. 10. §. A menetrend a fő- és székvárosi tanács, a fővá­rosi rendőrség, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási bizottsága és az engedélyes által időről-időre együttesen állapítandó meg. A­mennyiben megállapodás nem jöhetne létre, a tárgyalási jegyzőkönyv a fő- és székváros taná­csa által a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez terjesztendő fel, a­ki a menetrend tekintetében véglegesen határoz. 11. §• Az engedélyes köteles az engedélyezett közúti vasútvonalak üzletéről a számadásokat az érvény­ben lévő számlázási minta szerint vezetni s a le­zárt üzleti számlát a vagyonmérleg-, nyereség- és veszteség­számlával együtt, legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez is bemutatni. Köteles továbbá az engedélyes a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelen­tést szerkeszteni s közhírré tenni s mindennemű, a felügyeleti hatóságok által kívánt­­ statisztikai adatot beszolgáltatni. 12. §• Engedélyesnek jogában áll részvénytársaságot alapítani s a fennti 8­ ik §. szerint megállapítandó tényleges építési üzletberendezési költségek beszer­zése czéljából névre vagy előmutatóra szóló rész­vényeket kibocsátani. A pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt a részvényeknek a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pénzügyminiszerrel egyetértőleg megálla­pítandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5°/0-al megszabandó osz­taléka lesz fedezendő. A jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvény­­társaságra változatlanul kötelezők, s ehhez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyest a jelen engedélyokirat alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul s minden fenntar­tás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó czimletek és szel­vényeik mintáival, valamint az alapítási tervezet­tel együtt átvizsgálás és jóváhagyás végett a ke­reskedelemügyi m. kir. miniszerhez a részvény­­társaság megalakítását megelőzőleg felterjeszten­dők, s a nevezett miniszer részéről az alapszabá­lyokban, valamint a czimletek és szelvényeik mintáiban, úgyszintén az alapítási tervezetben kívánt módosítások feltétlenül foganatosítandók, pest-czinkotai vonalának »József főherczeg telep« nevű megállóhelyétől kiindulva Budapest fő- és székváros határútján, az úgynevezett vasúti uton Csömör község határáig s ennek határában, illetve a szentmihályi puszta területén a meghosszabbí­tott Szent-István-utczán, Kossuth-utczán, Rákosi­­úton és Miklós-utczán át az Ilona-utcza érintésé­vel az Almássy Pál-telep főterére vezetendő kes­keny vágányú közúti láfogatú vasútnak megépíté­sére és üzletére.

Next