Budapesti Közlöny, 1893. szeptember (27. évfolyam, 200-226. szám)
1893-09-03 / 202. szám
Az útátjárók elzárására szükséges sorompók csak nagyon látogatott útátjárásoknál vagy oly helyeken állítandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárástól legalább 100 m. távolságra észre nem vehető. A sorompóval el nem látott és a vonatról 150 m. távolságból nem látható útátjárásoknál állandó figyelmeztető jelzők helyezendők el. Az engedélyesek kötelesek üzleti távírdát létesíteni, melyen az állomások közti távsürgönyzés eszközölhető legyen. A vonatok keresztezésére szolgáló vágányokban fekvő váltók világítható jelzőtárcsákkal látandók el. Debreczen csatlakozási állomás előtt az előírt távolságban a h. é. vasút vonalán egy villamos védjelző állítandó fel. A többi állomásoknál, kitérőknél és megállóhelyeknél az előírt távolságokban fix védjelzők alkalmazandók. Egyébként a lát-, hang- és harangjelzők mindaddig mellőzhetők, mig a sűrű vonatforgalom azok előállítását nem teszi szükségessé. A kézi- és a vonatokon használandó jelzőeszközök a fennálló szabályok szerint rendezendők be. VII. Üzleteszközök. Az üzleteszközöket az 1893. évi augusztus hó 18-án kelt engedélyokirat 2-ik §-ában idézett vasúti üzletrendtartás 2-ik és 22. §-aiban megszabott határozmányok fentartása mellett, amennyiben ezek az idézett engedélyokirat határozmányai folytán változást nem szenvednek, engedélyes maga választhatja ugyan meg ; köteles azonban a beszerzendő forgalmi eszközök részletterveit, valamint azok nemét, számszerinti mennyiségét és pénzértékét tartalmazó kimutatást a kereskedelemügyi m. kir. miniszerhez átvizsgálás és jóváhagyás végett még a megrendelés előtt bemutatni. VIII. Felszerelési, leltári és berendezési tárgyak és elhasználási anyagok. A felszerelési, leltári és berendezési tárgyak az engedélyesek által jóváhagyás végett bemutatandó részletes kimutatás alapján a kereskedelemügyi m. kir. miniszer által megállapítandó mennyiségben, az elhasználási anyagok pedig a 4 heti szükségletnek megfelelőleg lesznek az építési tőkéből beszerzendők, s az üzletnek rendelkezésére bocsátandók. IX. Jótállás: A különböző létesítményeknél használt anyagok jó minőségére, nemkülönben az előállított összes munkák megfelelő és szilárd kivitelére nézve a m. kir. államvasutaknál érvényben levő feltétfüzetek és az épületek leírásának határozmányai mérvadók. A sínek kivételével mindazon munkákért és szállítmányokért, melyekre a m. kir. államvasutak feltétfüzeteiben bizonyos jótállás van megszabva, az engedélyes a műszaki felülvizsgálat helyi szemléjének középidejétől számított egy évig, a sínekért ellenben az üzlet megnyitása napjától kezdve legalább három évig tartozik jótállani. Engedélyes tartozik továbbá az építési alapból fedezni, illetve megtéríteni a felépítménynek szintén az üzlet megnyitásától számított húsz napi fentartásából, valamint az ehez szükséges kavicsanyag beszerzéséből és beágyazásából felmerülő költségeket is — különösen megjegyeztetvén, hogy ezen 20 napi fentartáshoz a tartalékkavicsot nem szabad felhasználni. Budapesten, 1893. évi augusztus hó 18-án. Lukács, s. k. kereskedelemügyi m. kir. minister. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 61,967. sz. alatt a budapesti helyiérdekű vasutak budapest-czinkotai vonalának »József-főherczeg telep« megállóhelyétől Puszta-Szt.-Mihályig vezetendő keskeny vágányú lófogatú közúti vasútra vonatkozólag a következő Engedélyokiratot adta ki: ENGEDÉLYOKIRAT A Budapest fő- és székváros, valamint Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén — a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság budaEzen okirat erejénél fogva Farkas Ignácz budapesti lakos engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a bevezetésben megjelölt utakon és utczákon át vezetendő, a kizárólag láfogató üzemre berendezendő közúti vasútvonalat megépítse, s azt a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt a nyilvános személy- és áruforgalom közvetítésére szakadatlanul üzletben tartsa. 2.§. Az engedélyezett vasútvonal vágányainak Budapest fő- és székváros, továbbá Csömör község, illetőleg a szentmihályi puszta közterületein leendő lefektetésére nézve egyfelől Budapest fő- és székváros, valamint Csömör község, másfelől az engedélyes között jogérvényesen megkötött s jelen okiratnak kiegészítő részét képező szerződések határozmányai irányadók, míg ellenben a közúti vasút építése és üzlete czéljaira netán igényelt egyéb területekre nézve az 1881. évi XLI. t.-cz. szerinti kisajátítási jog ezennel engedélyeztetik. 3. §. Az engedélyes szorosan alkalmazkodni köteles: a) a jelen engedélyokirat határozataihoz, b) a közmunka és közlekedésügyi m. kir. ministérium által 1868. évi április hó 20-án 4973. sz. a. az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1892. évi deczember hó 10-én 83,249. sz. a. kibocsátott vasúti üzletszabályzathoz, nemkülönben a törvényerővel biró vasúti üzletrendtartáshoz, amennyiben mindezek a megépítendő vasútra, alárendeltebb jellege és minőségénél fogva, alkalmazást fognak nyerni; c) minden egyéb a közúti vaspályákat illetőleg később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasításokhoz, rendeletekhez; d) a fentebbi 2. §-ban idézett szerződések határozmányaihoz. Ezen vasútvonal építésénél és üzleti berendezésénél az 1892. évi augusztus hó 4-én foganatosított közigazgatási bejárásról felvett, — a kereskedelemügyi m. kir. miniszter által egyidejűleg helybenhagyott s a jelen engedélyokiratnak kiegészítő részét képező jegyzőkönyv a közigazgatási bejárás alapján jóváhagyást nyert tervek és a 2. §-ban idézett szerződésekre vonatkozó határozmányai annyiban irányadók amennyiben azok a jelen engedélyokirat határozmányaival nem ellenkeznek. Az építésnek és üzleti berendezésnek a fentebbiek szerint történt teljes befejezte után a vasútvonal csak a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről elrendelendő műtanrendőri bejárás eredményéhez képest s a nevezett minister engedélye alapján lesz a közforgalomnak átadható. 5. §. Az engedélyes minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pálya építése közben vagy bármikor az után is a forgalom biztonsága vagy egyéb köztekintetekből követelt, bár a közigazgatási bejárás során megállapított tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is haladéktalanul foganatosítani, ellenben az engedélyes az említett tervektől csakis a m. kir. kereskedelemügyi miniszernek és pedig a Budapest fő- és székvárosi vonalrészt illetőleg a fő- és székváros hatósága útján előzetesen kieszközölt engedélye alapján térhet el. 6. §. A kizárólag látogató üzemre engedélyezett ezen vonalak üzemét engedélyes gőz- vagy egyéb géperőre csak akkor rendezheti be, ha erre a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyét előzetesen megkapta s a nevezett minister által az új üzem életbeléptetése tekintetében megszabandó összes feltételeknek eleget tett. 7§. Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket, síneket és egyéb az építésnél és üzletnél használandó anyagokat a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. 8. §. A pálya műszaki felülvizsgálatát a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeli el s annak eredménye felett is a kereskedelemügyi m. kir. minister határoz. Amennyiben a viszonyok megengedik, a pálya műszaki felülvizsgálata az építkezések teljes befejezése és a felülvizsgálati tervek bemutatása után engedélyes kérelmére azonnal el fog rendeltetni. Engedélyes a műszaki felülvizsgálat alkalmával a vasútvonal építésére és üzleti megfelelő berendezésére fordított tényleges költségeket megállapítás czéljából kimutatni köteles. 9. §• A nyilvános személy- és áruforgalomban beszedendő viteldíjakat engedélyes javaslata alapján Budapest fő- és székváros meghallgatásával s a fő- és székváros részére a fennebbi 2-ik §-ban idézett szerződés 2-ik §-ban biztosított jogok épségben tartása mellett a kereskedelemügyi m. kir. minister állapítja meg. 10. §. A menetrend a fő- és székvárosi tanács, a fővárosi rendőrség, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási bizottsága és az engedélyes által időről-időre együttesen állapítandó meg. Amennyiben megállapodás nem jöhetne létre, a tárgyalási jegyzőkönyv a fő- és székváros tanácsa által a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez terjesztendő fel, aki a menetrend tekintetében véglegesen határoz. 11. §• Az engedélyes köteles az engedélyezett közúti vasútvonalak üzletéről a számadásokat az érvényben lévő számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg-, nyereség- és veszteségszámlával együtt, legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez is bemutatni. Köteles továbbá az engedélyes a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré tenni s mindennemű, a felügyeleti hatóságok által kívánt statisztikai adatot beszolgáltatni. 12. §• Engedélyesnek jogában áll részvénytársaságot alapítani s a fennti 8 ik §. szerint megállapítandó tényleges építési üzletberendezési költségek beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra szóló részvényeket kibocsátani. A pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt a részvényeknek a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pénzügyminiszerrel egyetértőleg megállapítandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5°/0-al megszabandó osztaléka lesz fedezendő. A jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők, s ehhez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyest a jelen engedélyokirat alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul s minden fenntartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó czimletek és szelvényeik mintáival, valamint az alapítási tervezettel együtt átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. miniszerhez a részvénytársaság megalakítását megelőzőleg felterjesztendők, s a nevezett miniszer részéről az alapszabályokban, valamint a czimletek és szelvényeik mintáiban, úgyszintén az alapítási tervezetben kívánt módosítások feltétlenül foganatosítandók, pest-czinkotai vonalának »József főherczeg telep« nevű megállóhelyétől kiindulva Budapest fő- és székváros határútján, az úgynevezett vasúti uton Csömör község határáig s ennek határában, illetve a szentmihályi puszta területén a meghosszabbított Szent-István-utczán, Kossuth-utczán, Rákosiúton és Miklós-utczán át az Ilona-utcza érintésével az Almássy Pál-telep főterére vezetendő keskeny vágányú közúti láfogatú vasútnak megépítésére és üzletére.