Budapesti Közlöny, 1905. április (39. évfolyam, 75-99. szám)

1905-04-16 / 88. szám

L­u­t­z­b­e­k Adolf kismárkfai illetőségű szent­­péterfai lakos, valamint kiskorú gyermekei. Imre és Erzsébet családi nevének »Sugár «-ra kért átváltoztatása a f. évi 28.375. számú belügy­­miniszeri rendelettel megengedtetett. W­einstein Ferencz (Hirs) csögi illetőségű kolozsvári lakos családi nevének » Vajda*-ra kért átváltoztatása a f. évi 28.838. számú belügy­­ministeri rendelettel megengedtetett. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1905. évi 20.172. szám alatt alatt kelt rendelete, a kereskedelemügyi m. kir. ministernek 1892. évi deczember hó 10-én 84.6671 IV. sz. alatt kiadott rendeletével 1898. évi január hó 1-én életbelép­tetett vasúti üzletszabályzat némely határozmá­­nyainak módosítása és kiegészítése tárgyában. VII. pótlék a magyar korona területén érvényes vasúti üzlet­­szabályzathoz. A m. kir. miisterium 1892. évi deczember hó 10-én 83.249. sz. alatt kelt rendeletével ki­bocsátott és a kereskedelemügyi m. kir. minis­­ter 1892. évi deczember hó 10-én 84.667. sz. alatt kelt rendeletével 1893. évi január hó 1-én életbeléptetett vasúti üzletszabályzat (közzététe­­tett a »Magyarországi Rendeletek Tára« 1892. évi folyamában 224. 1. sz. alatt) alább megje­lölt szakaszai 1905. évi május hó 1-én kezdődő hatállyal következőleg módosíttatnak, illetve egészittetnek ki: 5. §. A »(Lásd a 21. §. (5) bekezdését is)« szö­vegű idézés helyébe »(Lásd a 21. §. (7) bekez­dést is)« teendő 21. §■ Ennek szövege a következő: 21. §. »A menetjegyek ellenőrzése. Pályaudvar-belépti jegyek. (1) A menetjegy a váróhelyiségbe való beme­net alkalmával, a pálya-előtérre való belépéskor és ennek elhagyásakor, a kocsiba való felszállás­nál, úgyszintén menetközben bármikor kívánatra előmutatandó és azon berendezéshez képest, mely az út utolsó vonalrészére nézve fennáll, vagy rövid idővel az utazás befejezte előtt, vagy annak befejezte után kívánatra átadandó. (2) Érvényes menetjegy nélküli utas az általa megtett egész útra, és ha azon állomás a hol felszállott, nyomban kétségtelenül meg nem ál­lapítható, a vonat által megtett egész útra eső rendes menetdíj kétszeres összegét, de legalább 6 koronát fizetni köteles. Ellenben az, ki a kalauznak vagy vonatvezetőnek minden felszólí­tás nélkül jelenti, hogy elkésés miatt jegyet már nem válthatott, csak a rendes menetdíjat,­­ korona pótlékkal felemelve, legfeljebb azonban a menetdíj kétszeresét tartozik fizetni. (3) Az az utas, ki azonnal fizetni vonakodik, a vonatról kiutasítható. (4) Aki érvényes menetjegy nélkül foglal he­lyet egy indulásra készen álló vonatban, 6 ko­ronát köteles fizetni. (5) Mindezen esetekben pótjegy vagy egyéb igazolvány szolgáltatandó ki. (6) A vasútigazgatóságok szabadságára van bízva, hogy azokat az eseteket, melyekben a (2) és (4) bekezdésekben megjött összegek beszedése méltányossági okokból mellőzendő, vagy melyek­ben az ezen bekezdésekben megjelölteknél cse­kélyebb összegek szedendők, a felügyeleti ható­ság jóváhagyásával díjszabás útján egységesen szabályozzák. (7) Elzárt váróhelyiségekkel vagy pálya-előte­rekkel bíró állomásokon a pályaudvar-belépti­­jegy a váróhelyiségbe vagy a pálya-előtérre való belépéskor elő­mutatandó és azok elhagyásakor átadandó, 46. §. A (3) bekezdés utolsó mondata következő szövegezést nyer: »Ezen határidő elteltével a vasút az állato­kat annak a költségére és veszélyére, akit illet, ellátás végett másra bízhatja, vagy a díjszabás­ban megállapítandó álláspénzt szedhet, amennyi­ben azoknaknak a kocsiban vagy a pályaudva­ron maradását továbbra is megengedi.« 51. §. A (2) bekezdés szövege a következő: »(2) A fuvarlevélbe más nyilatkozatokat fel­venni, a fuvarlevél helyett más okmányokat ki­állítani, és a fuvarlevélhez más irományokat mellékelni nem szabad, mint melyeket a jelen szabályzat vagy a felügyeleti hatóság jóváhagyá­sával a vasútigazgatóságok megengedetteknek nyilvánítanak. A nyilatkozatoknak, okmányok­nak és irományoknak csak a fuvarozási ügyletre szabad vonatkozniok.« 53. §. A (13) bekezdés a következő szövegű d) pont­tal egészítendő ki: «d) a szállítás tartama alatt keletkezett súlynövekedés esetében, amennyiben a feladó bebizonyítja, hogy a súlynövekedés az időjárás befolyására vezethető vissza.« 70. §. Az (1) bekezdés szövege a következő: »(1) Ha a kiszolgáltatás akadályozva van, köteles a kiszolgáltató állomás a feladót az akadály okáról a felvevő állomás közvetítése útján késedelem nélkül értesíteni. Gyorsáruknál, élő állatoknál és gyors romlásnak kitett áruk­nál ezen értesítésnek haladéktalanul táviratilag kell történnie, ha a fuvarlevélben eziránti kíván­ságot tartalmazó nyilatkozat foglaltatik. A költ­ségeket a feladó tartozik viselni, azokkal eset­leg az áru megterhelhető. Semmi esetre sem sza­bad a rendeltetési állomásnak a feladó világos beleegyezése nélkül az árut visszaküldeni. Külö­nösen áll ez oly árukra nézve, melyek átvétele vagy elvitele megtagadtatik, vagy kellő időben meg nem történik, vagy amelyeknek kiszolgál­tatása egyébként nem lehetséges.« 77. §. Az (1) bekezdés 3. pontja következő szöveget nyer: »3. oly áruknál, melyek be- vagy kirakásá­ról ezen üzletszabályzat vagy a díjszabás hatá­­rozmánya, avagy a feladóval vagy átvevővel történt és a fuvarlevélbe felvett megállapodás szerint a feladó, illetőleg az átvevő gondoskodik , azon kárért, mely a berakással, kirakással, avagy a hiányos­­rakodással járó veszélyből ke­letkezett.« 2 B. melléklet: YI. a) A YI. sz. után uj YL a) szám gyanánt be­­igtatandó: »VI. a) (1) Alaktalan (amorph) vörös phos­­phornak nehéz fémekkel, gyantákkal és zsiradé­kokkal való keverékei — (füstokozó anyag löve­dékek részére) — csak akkor fogadtatnak el szállításra, ha a keverés tökéletes, vagy ha az alkatrészek össze vannak olvasztva. (2) Ilynemű keverékeknek bádogdobozokba és ezenfelül ládákba az anyag kiporlódását kizáró módon csomagolva vagy töltetlen (vakfelszere­­lésü) lövedékekben kell foglaltatniok, melyek nyílásainak csavarokkal olykép kell elzárva len­niük, hogy az anyag ki ne porlódhasson.« VII. A VII. sz. (2) bekezdésének szövege követke­zőkép módosittatik, illetve egészíttetik ki. »(2) 1. Használt vas- vagy magántartalmú légszesztisztító anyag — a­mennyiben nem szo­rosan záró bádogtartókba csomagolva adatik fel — csak vasból készült kocsikban fogadtatik el szállításra. Ha ezen kocsik nincsenek szoro­san záró vasfedéllel ellátva, a rakomány olyan ponyvákkal teljesen betakarandó, melyek akép vannak telítve, hogy lángokkal közvetlen érint­kezésbe jutva sem gyuladnak meg. A be- és ki­rakást a feladó, illetve az átvevő tartozik telje­síteni. A feladó a vasút kívánságára az e tár­gyak befedésére szükséges takaró­ ponyvákat is beszerezni tartozik. 2. Ha az 1. pontban említett légszesztisztitó anyag teljesen oxidálva van és ezen körülmény a feladó által a fuvarlevélen kifejezetten meg­­állapittatik, úgy ezen czikk darabáruként tet­szés szerinti göngyöletben, kocsirakomány gya­nánt feladva pedig közönséges nyitott kocsi­kon — le nem ponyvázva is elfogadtatik szállí­tásra.« Villa) A Villa­ szám törlendő. IX. A IX. szám szövege a következővel pótol­­tatik: »IX. (l) Kénaether (aethylaether) és nitrocel­­lulosának kénaetherben, methylalkoholban, aethy­­lalkoholban, amylalkoholban, ecetaetherben, amyla­­cetátban, acetonban, nitrobenzolban vagy ezen folyadékok keverékeiben való oldatai, úgyszintén más folyadékok, melyek kénaethert nagyobb meny­­nyiségben tartalmaznak (mint a Hoffmann-féle cseppek), csak úgy szállíttatnak, ha: vagy 1. erős, kellőkép szegecselt, vagy hegesztett vagy hornyolt vasbádogból készült tömör, leg­feljebb 500 kilogramm befogadási képességű edényekben,­­vagy 2. egészen tömören elzárt, s legfeljebb 60 ki­logramm bruttósúlyú fém- vagy üvegedényekben, foglaltatnak és mindezen edények csomagolása a következő szabályoknak megfelel: a) Ha több edény egy göngybe összefoglalta­­tik, úgy az edényeknek erős faládákba szalma, széna, korpa, fürészpor, szalagföld vagy más laza anyagok közé szorosan kell csomagolva lenniök. b) Egyenkint való csomagolásnál az edények a szállítás szilárd, jól megerősített védőtakaró­val, valamint fogantyúkkal ellátott és elegendő csomagoló anyaggal kibélelt kosarakban és csöb­rökben történhetik; a védőtakarónak, ha szal­mából, nádból, sásból vagy hasonló anyagból áll, agyag- vagy mésztejnek vagy hasonló más anya­goknak vízüveggel való keverékével beitatva kell lennie. (2) A bádog- vagy egyéb fémedények tölte­léke 15 Celsius foknál az edény űrtartalmának kilencztizedrészén túl nem terjedhet. (3) Nitrocellulosának ecetsavban való oldatai csak tömör, jól elzárt agyag- vagy üvegedények­ben és csupán oly mennyiségekben adhatók fel szállításra, hogy a bruttó súly 90 kilogrammnál nagyobb ne legyen. Az edények csomagolására nézve az (1) bekezdés a) és b) pontjai alatt foglalt határozmányok mérvadók. (4) A más tárgyakkal való összecsomagolást illetőleg lásd a XXXV. szám alatt. (5) Az (1) bekezdés 2. pontjában és a (4) bekezdésben foglalt határozmányok cinkaethylre is alkalmazandók, azonban elégethető anyagokat a csomagoláshoz felhasználni nem szabad.« XL Az (1) bekezdés szövegében »aceton« elé »és« szó teendő; ellenben az »aceton« szó után kö­vetkező »(ecetsav)« törlendő. Az (1) bekezdés végén »IX.« után beigta­­tandó: »(1) bekezdés, 2. pont.« XV. A 6. és 7. pontok törlendők. XVa) Az utolsó mondatban »1—6. pontja« helyett: »1—5. pontjai« teendő. XVb) A XVa) szám után új, XVb) szám a követ­kező szöveggel beigtatandó: »XVb) Töltött villamos accumulátorok, akár vannak, akár nincsenek töltve villamossággal, a következő feltételek alatt szállíttatnak: 1. Az accumulátorok terjedelmükhöz mért battéria-szekrényekben úgy erősítendők meg, hogy az egyes elemek (cellák) abban ne mozog­hassanak. 2. A batteriaszekrény borító­ládába helyezendő

Next