Budapesti Közlöny, 1909. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1909-01-10 / 7. szám
1909. január 10. Budapesti Közlöny szerint akarja a bort elnevezni, például (furmint, bakator, leányka stb.) akkor csak a szerint a szőlőfajta szerint nevezheti, illetve jelölheti meg a bort, a melyből az tényleg szüretelt. 35. §. Különböző borvidéken, községben vagy bortermő helyen termett vagy különféle szőlőfajtákból szűrt mustok vagy borok összeházasítása esetén az összeházasított must vagy bor — a tokaji borvidék kivételével — azon borvidék, község vagy bortermő hely, illetőleg azon szőlőfajta megjelölése mellett hozható forgalomba, amely a borvidék, község vagy bortermő hely bora, illetőleg a mely szőlőfajta az összeházasított mustban vagy borban annyira túlsúlyban van, hogy az illető bor vagy szőlőfajta jellegének az összeházasított must vagy bor tényleg megfelel. (T. 11. §.) A tokaji borvidéken termett must vagy bor csak a tokaji borvidék területén kiind elő helyeken házasítható össze más borvidékről származó musttal vagy borral, de az ilyen házasított mustot vagy bort feltétlenül tilos »tokaji«, »tokaji bor«, »tokaji aszú«, »hegyaljai«, »szamorodni«, »máslás« vagy általában a tokaji borvidékre vagy ezen borvidékbe tartozó valamely községre vagy bortermő helyre utaló elnevezés alatt forgalomba hozni. (T. 11. §.) Külföldi bort vagy olyan összeházasított bort, melyben 25%-nál több külföldi bor van, tilos hazai termésű bor gyanánt forgalomba hozni. (T. 11. §.) Az, aki a bort valamely borvidék, község, bortermő hely vagy szőlőfajta szerint való elnevezés alatt vagy valamely termelő nevére vagy pinczéjére való hivatkozással hozza forgalomba, azt a törvény 14. §-a értelmében vezetendő nyilvántartásba is (39. §.) ugyanazon elnevezés alatt tartozik bejegyezni, s a hatóság felszólítására tartozik annak származását számla, illetőleg vételi bizonylat, vasúti vagy hajófuvarlevél felmutatásával vagy más alkalmas módon igazolni. Amennyiben a forgalombahozó a származást igazolni nem tudja, e tekintetben való szakvéleményadásra — amennyiben ez lehetséges — a törvény 52. §-ában említett borvizsgáló szakértő bizottságok illetékesek. (Lásd ezen rendelet 97. §-át.) 36. §. A tokaji borvidék kiterjedése magában a törvényben van megállapítva. (T. 15. §.) E szerint a tokaji borvidékbe a következő községek tartoznak, u. m. : a) Zemplén vármegye területén : Bekecs, Bodroghalász, Bodrogkeresztur, Bodrogolaszi, Bodrogzsadány, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Józseffalva, Károlyfalva, Kisfalud, Kistoronya, Legyesbénye, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Ond, Rátka, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegilong, Szerencs, Szőllőske, Tállya, Tarczal, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu és Végardó községek. b) Abaúj-Torna vármegye területén : Abaújszántó község. A többi hazai borvidék beosztása, a törvény 10. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőleg állapíttatik meg, u. m. : Ruszt-sopron-pozsonyi borvidék; magában foglalja : Sopron, Pozsony, Moson, Vas és Nyitra vármegyék területét. Pest-nógrádi borvidék ; kiterjed : Budapest székesfőváros dunabalparti határrészére, továbbá: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye váczi, gödöllői, ráczkevei, alsódabasi és monori járásaira és Nógrád, Hont és Bars vármegyék területére. Buda-sashegyi borvidék; magában foglalja: Budapest székesfőváros és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye dunajobbparti részeit. Somlyói borvidék ; ide tartozik: Veszprém vármegye következő négy községe, u. m.: Doba, Kisjenő, Nagyszőllős és Somlyóvásárhely és Vas vármegyéből a sági hegy. Neszmélyi borvidék ; kiterjed : Esztergom, Komárom, Fejér, Győr és Veszprém vármegyék területére, Veszprém vármegye enyingi, devecseri és veszprémi járásai kivételével. Egri borvidék ; magában foglalja : Heves vármegye egri járását, továbbá Borsod vármegyéből: Andornak, Ostoros, Kistálya, Noszvaj, Novaj és Szomolya községeket. Gyöngyös-visontai borvidék ; magában foglalja : Heves vármegye gyöngyösi, pétervásári és hatvani járásait. Miskolcz-abauji borvidék ; magában foglalja : Borsod vármegyét,az egri borvidékbe tartozó hat község kivételével, továbbá Gömör és Kishont és Abauj-Torna vármegyék területét, — kivéve Abauj- Torna vármegyéből Abaújszántó község határát, mely a tokaji borvidékbe tartozik. Szerednye-ungvári borvidék ; magában foglalja : Ung vármegye területét. Beregszász-nagyszőllősi borvidék ; magában foglalja : Bereg és Ugocsa vármegyék egész területét és Zemplén vármegyének a tokaji borvidékbe nem tartozó részét. Érmelléki borvidék; kiterjed: Szilágy vármegyére, továbbá Bihar vármegyének központi, déli, belényesi, élesdi, érmihályfalvi, magyarcsékei, margittai, szalárdi, székelyhídi, tenkei és vaskohi járásaira és Szatmár vármegyének erdődi, nagybányai, nagysomkuti, szatmári és szinyérváraljai járásaira. Ménes-magyarádi borvidék ; magában foglalja : Arad vármegye következő 18 községét, u. m.: Radna, Paulis, Ménes, Gyorok, Kuvin, Kovaszincz, Világos, Galsa, Muszka, Pankota, Magyarád, Ágris, Aranyág, Draucz, Silingyia, Apatelek, Borosjenő és Borossebes területét. Versecz-fehértemplomi borvidék ; kiterjed : Temes és Krassó-Szörény vármegyékre és Torontál vármegyének alibunári járására. Szekszárdi borvidék; kiterjed: Tolna vármegyére. Villány-pécsi borvidék ; magában foglalja : Baranya vármegye egész területét és Somogy vármegyének a balatonmelléki borvidékbe nem tartozó részét. Badacsonyi borvidék ; magában foglalja : Zala vármegye tapolczai járását, továbbá Balatongyörök és Keszthely községeket. Balatonmelléki borvidék; kiterjed: Zala vármegye többi részére, Veszprém vármegyének veszprémi, enyingi és devecseri és Somogy vármegyének lengyeltóti-i, marczali-i és tabi járásaira. Erdély-marosmenti borvidék ; magában foglalja : Alsó-Fehér, Hunyad és Maros-Torda vármegyéket. Erdély-küküllőmenti borvidék ; kiterjed : Nagy- és Kis-Küküllő vármegyékre. Erdélyi borvidék ; magában foglalja : Besztercze- Naszód, Fogaras, Kolozs, Szeben, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos és Udvarhely vármegyéket. Alföldi borvidék ; magában foglalja : Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegyének a pest-nógrádi és budasashegyi borvidékbe nem tartozó részét, Heves vármegye hevesi és tiszafüredi járásait, továbbá Szabolcs, Hajdú, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád, Csanád és Bács-Bodrog vármegyék egész területét, Torontál vármegye egész területét az alibunári járás kivételével, továbbá Arad vármegye területét a ménes-magyarádi borvidékbe tartozó 18 község kivételével, Szatmár vármegye nagykárolyi, mátészalkai, fehérgyarmati és csengeri járásait s Bihar vármegye derecskéi, berettyóújfalui, cséffai, mezőkeresztesi, nagyszalontai és tordai járásait. Fiumei borvidék , kiterjed Fiume város területére. A fenti borvidéki beosztásban a törvényhatósági joggal felruházott s a rendezett tanácsú városok abban a területben foglaltatnak, a melyhez földrajzilag tartoznak. A borvidéki beosztás czélja a hegyi borok védelme. Ennélfogva olyan bor, amely az alföldi borvidék kivételével, valamely más borvidék földrajzi területén ugyan, de nem hegyen, hanem a síkon fekvő kertekben vagy homoki szőlőkben termett, borvidéki név alatt, vagy borvidéki elnevezéssel egyáltalán nem, hanem vagy minden származási jelző nélkül vagy pedig azon község megnevezésével hozható forgalomba, amelynek határában tényleg termett. I 37.§. Ahol a törvényben forgalombahozatalról van szó, ez alatt nemcsak az áru eladását, hanem annak visszteher mellett vagy visszteher nélkül történt bármily elidegenítését,továbbá az erre irányuló hirdetést, ajánlást, vagy bármely más kínálatot, úgyszintén annak közvetítését is érteni kell. (T. 12. §.) 38. §. Nyomtatványok kifüggesztése. A törvény 13. §-a szerint mindazon pinczékben, présházakban, erjesztő- vagy más helyiségekben, amelyek eladásra szánt must, bor, gyümölcsbor, pezsgő vagy habzóbor készítésére, kezelésére, raktározására vagy forgalomba hozatalára szolgálnak (tehát a vendéglőkben és bormérő-helyiségekben is), a törvény azon rendelkezései, melyek az illető italok előállításánál és kezelésénél megengedett és tiltott eljárásokra, továbbá a raktározásra és forgalomba hozatalra, valamint az ezen törvényben megállapított büntetésekre vonatkoznak, nyomtatásban, szembeötlő helyen és könnyen olvashatóan állandóan kifüggesztve tartandók. Ezen nyomtatvány kifüggesztésének az a czélja, hogy mind maga a bortulajdonos, mind annak alkalmazottai — saját miheztartásuk végett — állandóan tájékozva legyenek arra nézve, hogy a borkezelésnél minő anyagokat és eljárásokat szabad vagy tilos használniok. Ennélfogva ezt a nyomtatványt nem valami rejtekben vagy félreeső helyen, hanem lehetőleg világos és olyan helyen kell kifüggeszteni, ahol a fogyasztók, vevők és pinczemunkások gyakran megfordulnak s ahol e nyomtatvány könnyen szemükbe ötlik és könnyen olvasható. Ahol a pincze egyedül áll, ott magában a pinczében és pedig a bejárat közelében, ha pedig a pinczébe a bejárat a présházon vagy előcsarnokon keresztül vezet, akkor ebben kell az illető nyomtatványt kifüggeszteni. Ha a pincze a présházzal vagy a jelen szakasz első bekezdésében említett egyéb helyiségekkel összeköttetésben van, nem szükséges valamennyi helyiségben a nyomotatványt külön kifüggeszteni, hanem elegendő, ha a kifüggesztés a közös bejáratnál, illetőleg ha több bejárat van, annál a bejáratnál történik, amelyen át a közlekedés a legélénkebb. Ellenben, ha a jelent. első bekezdésében említett helyiségek külön állanak, a kifüggesztés valamennyi helyiségben kötelező. Ha ez a nyomtatvány a nedvesség vagy más ok miatt annyira megrongálódik, hogy megszűnik könnyen olvasható lenni, akkor azt sértetlen új példánynyal kell kicserélni. Azokban a pinczékben vagy más helyiségekben, amelyek nem eladásra, hanem csak saját használatra szánt must, bor, gyümölcsbor, pezsgő vagy habzóbor készítésére, kezelésére vagy raktározására szolgálnak, az említett nyomtatványok kifüggesztése nem szükséges. Azokra,akiknek a kataszteri holdnál nagyobb szőlőjük nincs, a nyomtatvány kifüggesztése csakis abban az esetben kötelező, ha törkölybort szoktak készíteni, vagy ha bor, must, szőlőezetre, borkészítésre szánt szőlő, vagy borseprő adás-vételével vagy borméréssel, illetőleg bornak kis mértékben való árusításával foglalkoznak. Ezen nyomtatványok kifüggesztése az illetőknek semmi költségükbe sem kerül, mert azok elkészítéséről a földmivelésügyi miniszer gondoskodik s a felek azokat, a szükséges számú példányokban, a községi elöljáróságoknál ingyen kapják. Hogy e nyomtatványok beszerzésére mindenkinek elég idő engedtessék, azok kifüggesztése nem kötelező előbb, mint csak 1909. évi márczius 1-től kezdve. Addig tehát e nyomtatványokat mindenkinek, akit illet, be kell szereznie. A törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városok polgármesterei, valamint a községi elöljáróságok kötelesek gondoskodni arról, hogy az e czélra szükséges nyomtatványok minden városban, illetőleg községben megfelelő számú példányban állandóan készletben legyenek, s mindazok, akik e nyomtatványok kifüggesztésére kötelezve vannak, azokat bármikor, amikor erre szükségük van, megkaphassák, valamint tartoznak gondoskodni arról is, hogy e nyomtatvány a városházánál, illetőleg községházánál nyilvánosan ki legyen függesztve. 39. §. Bornyilvántartás. A törvény 14. §-a az ellenőrzés czéljaira szükséges bornyilvánítások vezetéséről intézkedik. Ily nyilvántartást köteles vezetni minden bortermelő, aki bort eladás czéljából termel, továbbá mindenki, aki bornak, mustnak, szőlőczefrének, borkészítésre szánt szőlőnek vagy borseprőnek adás-vételével vagy borméréssel, illetve kismértékben való elárusítással foglalkozik. E nyilvántartásba köteles az illető fél pontosan bejegyezni a pinczéjében vagy más helyiségben raktározott bortermését, illetőleg a beszerzett, úgyszintén a forgalomba hozott bor- vagy must- .