Budapesti Közlöny, 1909. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1909-01-10 / 7. szám

1909. január 10. Budapesti Közlöny szerint akarja a bort elnevezni, például (furmint, bakator, leányka stb.) akkor csak a szerint a szőlő­fajta szerint nevezheti, illetve jelölheti meg a bort, a melyből az tényleg szüretelt. 35. §. Különböző borvidéken, községben vagy bortermő helyen termett vagy különféle szőlőfajtákból szűrt mustok vagy borok összeházasítása esetén az össze­házasított must vagy bor — a tokaji borvidék kivételével — azon borvidék, község vagy bor­termő hely, illetőleg azon szőlőfajta megjelölése mellett hozható forgalomba, a­mely a borvidék, község vagy bortermő hely bora, illetőleg a mely szőlőfajta az összeházasított mustban vagy borban annyira túlsúlyban van, hogy az illető bor vagy szőlőfajta jellegének az összeházasított must vagy bor tényleg megfelel. (T. 11. §.) A tokaji borvidéken termett must vagy bor csak a tokaji borvidék területén kiind elő helye­ken házasítható össze más borvidékről származó musttal vagy borral, de az ilyen házasított mustot vagy bort feltétlenül tilos »tokaji«, »tokaji bor«, »tokaji aszú«, »hegyaljai«, »szamorodni«, »máslás« vagy általában a tokaji borvidékre vagy ezen borvidékbe tartozó valamely községre vagy bor­termő helyre utaló elnevezés alatt forgalomba hozni. (T. 11. §.) Külföldi bort vagy olyan összeházasított bort, melyben 25%-nál több külföldi bor van, tilos hazai termésű bor gyanánt forgalomba hozni. (T. 11. §.) Az, a­ki a bort valamely borvidék, község, bor­termő hely vagy szőlőfajta szerint való elnevezés alatt vagy valamely termelő nevére vagy pinczé­­jére való hivatkozással hozza forgalomba, azt a törvény 14. §-a értelmében vezetendő nyilván­tartásba is (39. §.) ugyanazon elnevezés alatt tartozik bejegyezni, s a hatóság felszólítására tartozik annak származását számla, illetőleg vételi bizonylat, vasúti vagy hajófuvarlevél felmutatá­sával vagy más alkalmas módon igazolni. A­mennyiben a forgalombahozó a származást igazolni nem tudja, e tekintetben való szakvéle­ményadásra — a­mennyiben ez lehetséges —­ a törvény 52. §-ában említett borvizsgáló szakértő bizottságok illetékesek. (Lásd ezen rendelet 97. §-át.) 36. §. A tokaji borvidék kiterjedése magában a törvény­ben van megállapítva. (T. 15. §.) E szerint a tokaji borvidékbe a következő köz­ségek tartoznak, u. m. : a) Zemplén vármegye területén : Bekecs, Bod­­roghalász, Bodrogkeresztur, Bodrogolaszi, Bodrog­­zsadány, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, József­­falva, Károlyfalva, Kisfalud, Kistoronya, Legyes­­bénye, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Ond, Rátka, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegilong, Sze­rencs, Szőllőske, Tállya, Tarczal, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu és Végardó községek. b) Abaúj-Torna vármegye területén : Abaújszántó község. A többi hazai borvidék beosztása, a törvény 10. §-ában nyert felhatalmazás alapján a követ­kezőleg állapíttatik meg, u. m. : Ruszt-sopron-pozsonyi borvidék; magában fog­lalja : Sopron, Pozsony, Moson, Vas és Nyitra vármegyék területét. Pest-nógrádi borvidék ; kiterjed : Budapest szé­kesfőváros dunabalparti határrészére, továbbá: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye váczi, gödöllői, ráczkevei, alsódabasi és monori járásaira és Nógrád, Hont és Bars vármegyék területére. Buda-sashegyi borvidék; magában foglalja: Budapest székesfőváros és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye dunajobbparti részeit. Somlyói borvidék ; ide tartozik: Veszprém vár­megye következő négy községe, u. m.: Doba, Kisjenő, Nagyszőllős és Somlyóvásárhely és Vas vármegyéből a sági hegy. Neszmélyi borvidék ; kiterjed : Esztergom, Komá­rom, Fejér, Győr és Veszprém vármegyék területére, Veszprém vármegye enyingi, devecseri és veszprémi járásai kivételével. Egri borvidék ; magában foglalja : Heves vár­megye egri járását, továbbá Borsod vármegyéből: Andornak, Ostoros, Kistálya, Noszvaj, Novaj és Szomolya községeket. Gyöngyös-visontai borvidék ; magában foglalja : Heves vármegye gyöngyösi, pétervásári és hatvani járásait. Miskolcz-abauji borvidék ; magában foglalja : Borsod vármegyét,az egri borvidékbe tartozó hat község kivételével, továbbá Gömör és Kishont és Abauj-Torna vármegyék területét, — kivéve Abauj- Torna vármegyéből Abaújszántó község határát, mely a tokaji borvidékbe tartozik. Szerednye-ungvári borvidék ; magában foglalja : Ung vármegye területét. Beregszász-nagyszőllősi borvidék ; magában fog­lalja : Bereg és Ugocsa vármegyék egész területét és Zemplén vármegyének a tokaji borvidékbe nem tartozó részét. Érmelléki borvidék; kiterjed: Szilágy várme­gyére, továbbá Bihar vármegyének központi, déli, belényesi, élesdi, érmihályfalvi, magyarcsékei, margittai, szalárdi, székelyhídi, tenkei és vaskohi járásaira és Szatmár vármegyének erdődi, nagy­bányai, nagysomkuti, szatmári és szinyérváraljai járásaira. Ménes-magyarádi borvidék ; magában foglalja : Arad vármegye következő 18 községét, u. m.: Radna, Paulis, Ménes, Gyorok, Kuvin, Kovaszincz, Világos, Galsa, Muszka, Pankota, Magyarád, Ágris, Aranyág, Draucz, Silingyia, Apatelek, Borosjenő és Borossebes területét. Versecz-fehértemplomi borvidék ; kiterjed : Te­­mes és Krassó-Szörény vármegyékre és Torontál vármegyének alibunári járására. Szekszárdi borvidék; kiterjed: Tolna várme­gyére. Villány-pécsi borvidék ; magában foglalja : Ba­ranya vármegye egész területét és Somogy várme­gyének a balatonmelléki borvidékbe nem tartozó részét. Badacsonyi borvidék ; magában foglalja : Zala vármegye tapolczai járását, továbbá Balatongyörök és Keszthely községeket. Balatonmelléki borvidék; kiterjed: Zala vár­megye többi részére, Veszprém vármegyének vesz­prémi, enyingi és devecseri és Somogy vármegyé­nek lengyeltóti-i, marczali-i és tabi járásaira. Erdély-marosmenti borvidék ; magában foglalja : Alsó-Fehér, Hunyad és Maros-Torda vármegyéket. Erdély-küküllőmenti borvidék ; kiterjed : Nagy- és Kis-Kü­küllő vármegyékre. Erdélyi borvidék ; magában foglalja : Besztercze- Naszód, Fogaras, Kolozs, Szeben, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos és Udvarhely vármegyéket. Alföldi borvidék ; magában foglalja : Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegyének a pest-nógrádi és buda­­sashegyi borvidékbe nem tartozó részét, Heves vármegye hevesi és tiszafüredi járásait, továbbá Szabolcs, Hajdú, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád, Csanád és Bács-Bodrog vármegyék egész területét, Torontál vármegye egész területét az alibunári járás kivételével, továbbá Arad vármegye területét a ménes-magyarádi borvidékbe tartozó 18 község kivételével, Szatmár vármegye nagy­­károlyi, mátészalkai, fehérgyarmati és csengeri já­rásait s Bihar vármegye derecskéi, berettyóújfalui, cséffai, mezőkeresztesi, nagyszalontai és tordai járásait. Fiumei borvidék , kiterjed­­ Fiume város terü­letére. A fenti borvidéki beosztásban a törvényhatósági joggal felruházott s a rendezett tanácsú városok abban a területben foglaltatnak, a melyhez föld­rajzilag tartoznak. A borvidéki beosztás czélja a hegyi borok vé­delme. Ennélfogva olyan bor, a­mely az alföldi borvidék kivételével, valamely más borvidék föld­rajzi területén ugyan, de nem hegyen, hanem a síkon fekvő kertekben vagy homoki szőlőkben termett, borvidéki név alatt, vagy borvidéki elnevezéssel egyáltalán nem, hanem vagy minden származási jelző nélkül vagy pedig azon község megnevezésé­vel hozható forgalomba, a­melynek határában tényleg termett.­­ I 37.­­§. A­hol a törvényben forgalombahozatalról van szó, ez alatt nemcsak az áru eladását, hanem annak visszteher mellett vagy visszteher nélkül történt bármily elidegenítését,­­továbbá az erre irányuló hirdetést, ajánlást, vagy bármely más kínálatot, úgyszintén annak közvetítését is érteni kell. (T. 12. §.) 38. §. Nyomtatványok kifüggesztése. A törvény 13. §-a szerint mindazon pinczékben, présházakban, erjesztő- vagy más helyiségekben, a­melyek eladásra szánt must, bor, gyümölcsbor, pezsgő vagy habzóbor készítésére, kezelésére, rak­tározására vagy forgalomba hozatalára szolgálnak (tehát a vendéglőkben és bormérő-helyiségekben is), a törvény azon rendelkezései, melyek az illető italok előállításánál és kezelésénél megengedett és tiltott eljárásokra, továbbá a raktározásra és for­galomba hozatalra, valamint az ezen törvényben megállapított büntetésekre vonatkoznak, nyomta­tásban, szembeötlő helyen és könnyen olvashatóan állandóan kifüggesztve tartandók. Ezen nyomtatvány kifüggesztésének az a czélja, hogy mind maga a bortulajdonos, mind annak alkalmazottai — saját miheztartásuk végett — állandóan tájékozva legyenek arra nézve, hogy a borkezelésnél minő anyagokat és eljárásokat sza­bad vagy tilos használniok. Ennélfogva ezt a nyom­tatványt nem valami rejtekben vagy félreeső he­lyen, hanem lehetőleg világos és olyan helyen kell kifüggeszteni, a­hol a fogyasztók, vevők és pincze­­munkások gyakran megfordulnak s a­hol e nyom­tatvány könnyen szemükbe ötlik és könnyen ol­vasható. A­hol a pincze egyedül áll, ott magában a pinczében és pedig a bejárat közelében, ha pedig a pinczébe a bejárat a présházon vagy előcsarno­kon keresztül vezet, akkor ebben kell az illető nyomtatványt kifüggeszteni. Ha a pincze a prés­házzal vagy a jelen szakasz első bekezdésében említett egyéb helyiségekkel összeköttetésben van, nem szükséges valamennyi helyiségben a nyomo­­tatványt külön kifüggeszteni, hanem elegendő, ha a kifüggesztés a közös bejáratnál, illetőleg ha több bejárat van, annál a bejáratnál történik, a­melyen át a közlekedés a legélénkebb. Ellenben, ha a jelen­t. első bekezdésében említett helyiségek kü­lön állanak, a kifüggesztés valamennyi helyiség­ben kötelező. Ha ez a nyomtatvány a nedvesség vagy más ok miatt annyira megrongálódik, hogy megszűnik könnyen olvasható lenni, akkor azt sértetlen új példánynyal kell kicserélni. Azokban a pinczékben vagy más helyiségekben, a­melyek nem eladásra, hanem csak saját haszná­latra szánt must, bor, gyümölcsbor, pezsgő vagy habzóbor készítésére, kezelésére vagy raktározá­sára szolgálnak, az említett nyomtatványok ki­függesztése nem szükséges. Azokra,­a­kiknek a kataszteri holdnál nagyobb szőlőjük nincs, a nyomtatvány kifüggesztése csakis abban az esetben kötelező, ha törkölybort szok­tak készíteni, vagy ha bor, must, szőlőezetre, bor­készítésre szánt szőlő, vagy borseprő adás-vételé­vel vagy borméréssel, illetőleg bornak kis mérték­ben való árusításával foglalkoznak. Ezen nyomtatványok kifüggesztése az illetőknek semmi költségükbe sem kerül, mert azok elkészí­téséről a földmivelésügyi miniszer gondoskodik s a felek azokat, a szükséges számú példányokban, a községi elöljáróságoknál ingyen kapják. Hogy e nyomtatványok beszerzésére mindenkinek elég idő engedtessék, azok kifüggesztése nem kötelező előbb, mint csak 1909. évi márczius 1-től kezdve. Addig tehát e nyomtatványokat mindenkinek, a­kit illet, be kell szereznie. A törvényhatósági joggal felruházott és a ren­dezett tanácsú városok polgármesterei, valamint a községi elöljáróságok kötelesek gondoskodni arról, hogy az e czélra szükséges nyomtatványok min­den városban, illetőleg községben megfelelő számú példányban állandóan készletben legyenek, s mind­azok, a­kik e nyomtatványok kifüggesztésére kö­telezve vannak, azokat bármikor, a­mikor erre szükségük van, megkaphassák, valamint tartoz­nak gondoskodni arról is, hogy e nyomtatvány a városházánál, illetőleg községházánál nyilvánosan ki legyen függesztve. 39. §. Bornyilvántartás. A törvény 14. §-a az ellenőrzés czéljaira szük­séges bornyilvánítások vezetéséről intézkedik. Ily nyilvántartást köteles vezetni minden bortermelő, a­ki bort eladás czéljából termel, to­vábbá mindenki, a­ki bornak, mustnak, szőlő­­czefrének, borkészítésre szánt szőlőnek vagy bor­­seprőnek adás-vételével vagy borméréssel, illetve kismértékben való elárusítással foglalkozik. E nyilvántartásba köteles az illető fél pontosan be­jegyezni a pinczéjében vagy más helyiségben rak­­tározott bortermését, illetőleg a beszerzett, úgy­szintén a forgalomba hozott bor- vagy must- .

Next