Budapesti Közlöny, 1909. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1909-01-10 / 7. szám

a mennyiséget, még­pedig az illető bor vagy must színének, továbbá a minőség közelebbi megjelölé­sének, a beszerzés, illetve elszállítás helyének és idejének feltüntetése mellett. A minőség közelebbi megjelölése úgy értendő, hogy a bort olyan minő­ségűnek kell a nyilvántartásban feltüntetni, a minő­nek azt a nyilvántartásra kötelezett vette vagy el­adta, pl. »asztali bor«, pecsenyebor«, »asszó«, »tokaji« »ménesi« stb. Nagyban t. i. egyszerre legalább 50 liter mennyiségben való forgalomba hozatal esetén ezenkívül az eladó, illetve a vevő neve és lakhelye is tételenként még ugyanazon napon bejegyzendő a nyilvántartásban. Ellenben kismértékben való el­­árusítás vagy kimérés esetén a forgalomba hozott mennyiség, összesítve a vevő nevének és lak­helyének feltüntetése nélkül is bejegyezhető s az így összesített bormennyiséget hetenként legalább egyszer kell bejegyezni. A bornyilvántartás a IV. alatt idecsatolt minta szerint vezetendő. Ha valamely bor stb. a nyilván­tartásba történt bevezetés után valamely más tétel alatti borral összeházasíttatik, akkor ez a nyilvántartás »Jegyzet» rovatában az összeházasí­tott borok mindegyikénél világosan feltüntetendő, még­pedig az összeházasított többi bor tétel­számára való hivatkozással. vA*­ A bornyilvántartás vezetésére kötelezettnek rend­­szerint minden községre nézve külön nyilvántartást kell vezetnie. Ehhez képest az ugyanazon község határában fekvő több pinczét illetőleg is, az ezek­ben lévő készletekről csakis egy nyilvántartás vezetendő, melynek bevételi 11-ik rovatában azon­ban mindenkor feltüntetendő, hogy az illető bor stb. e pinczék melyikében van elhelyezve. Ha tehát a bor stb. készlet egy része az ugyanazon község határában fekvő pinczék egyikéből a másikba szállítta­tik át, a nyilvántartás 11-ik rovatába bevezetett feljegyzés még aznap megfelelőleg helyesbítendő. Hogy mely esetekben és mily feltételek mellett van azon általános szabálylyal szemben, hogy bornyilvántartás községenként vezetendő, elté­résnek, vagy hogy mely esetekben és mennyiben van a IV. alatti minta egyes rovatai összesítésének kivételesen helye, azt a földművelésügyi minister­­nek a kereskedelemügyi miniszerrel egyetértőleg kiadott külön rendelete állapítja meg. A bornyilvántartás vezetését a meglévő összes borkészletnek (esetleg mustnak vagy borseprőnek) a nyilvántartásba való bevezetéséve kell meg­kezdeni. A bornyilvántartás vezetése azonnal meg­kezdhető, de legkésőbb 1909. évi márczius 1-én okvetlenül megkezdendő, még­pedig úgy, hogy ezen a napon az akkori összes borkészlet (esetleg must vagy borseprő) már be legyen vezetve a nyilván­tartásba.. A bornyilvántartás vezetésének meg­kezdése előtt beszerzett borkészletnél, (mustnál ■Vagy borseprőnél) a beszerzés forrásának, a termelő vagy eladó nevének és lakhelyének, az érkezés idejének és módjának bejegyzése, vagyis a nyilván­tartás 6—10. bevételi rovatainak kitöltése nem szükséges ; ez esetben a nyilvántartás 9-ik rovatába csak annyi jegyzendő be, hogy az illető bor stb. 1909. évi márczius hó 1. előtt érkezett. A nyilvántartás az illetékes hatóságoknak, úgy­szintén a törvény 63. §-a, illetőleg e rendelet 80. §-a szerint az ellenőrzésre kiküldendő közegeknek, kivonatukra, átvizsgálás és a jelen törvény alapján folytatott kihágási ügyben felhasználandó adatok összeállítása, illetőleg kijegyzése végett rendelkezé­sükre bocsátandó. A nyilvántartásban levő feljegyzések, illetőleg ezek az adatok kizárólag rendőri büntetőeljárás czéljaira használhatók fel, egyébként hivatalos titkot képeznek s a terhelt javára szolgáló bizo­nyítékal csak az esetben fogadhatók el, ha rendesen vannak vezetve és ha a reájuk vonatkozó okmányok is előterjesztettek. A törvény feljogosítja a földmívelésügyi miniszert, hogy a börnyilvántartás vezetésére vonatkozó köte­lezettség alól a törvényhatósági bizottság elő­terjesztésére, indokolt esetekben felmentést ad­hasson . II. FEJEZET. A tokaji borokra vonatkozó különleges rendel­kezések. 40. §. A törvény II. fejezete különleges rendelkezéseket tartalmaz a tokaj-hegyaljai borokra vonatkozólag. Budapesti Közlöny 1909. január 10 melyeknek az a czéljuk, hogy ezen világhitű­ boraink különlegességét megóvják és biztosítsák azt, hogy mind a belföldi, mind a külföldi bor­kereskedők és a fogyasztóközönség a tokaj-hegy­aljai borokat, a maguk eredeti tisztaságában sze­rezhessék be. A tokaji borvidékbe tartozó községek a 36. §-ban vannak felsorolva. 41. §. Tokaji must czukrozása és befőzése tilos. A törvény 16. §-a szerint a tokaji borvidék terü­letén termett bor vagy must czukrozása feltétlenül tilos, czukrozási engedély tehát, melynek más borvidéken termett mustnál, a jelen rendelet 16—24. §-aiban említett kivételes esetekben helye lehet, a tokaji borvidéken termett must czukrozá­­sára soha, semmi körülmények közt sem adható. Hasonlóképen tilos a tokaji borvidéken termett mustnak főzés útján való besű­rítése is, a­mely más borvidéken termett mustnál »édes ü­rmös« vagy »főtt t jürmös« készítése czéljából meg van engedve (Lásd a törvény 2. §-ának a) pontját s a jelen rendelet 3. §-át). A tokaji borvidéken tehát »édes ü­rmöst« vagy »főtt ürmöst« nem szabad készíteni. E tilalom egyaránt kiterjed a tokaji borvidékbe tartozó községek határában bárhol, akár hegyi, akár síkfekvésü (kerti) vagy homoktalajú szőlőben termett mustra és borra. 42. §: Tokaji bor elnevezése. A törvény 17. §-a szerint »tokaji«, »tokaji bor«, »tokaji aszú«, »szamorodni«, »hegyaljai«, »máslás« vagy általában a tokaji borvidékre vagy ezen bor­vidékbe tartozó valamely községre vagy bortermő helyre utaló elnevezés alatt csak olyan bort szabad forgalomba hozni, a­mely kizárólag a tokaji bor­vidék területén fekvő hegyi szőlőben termett. 43. §: Tokaji bor házasítása. A törvény 18. §-a szerint a tokaji borvidéken hegyi szőlőben termett bort, a tokaji borvidék határán belül, csakis olyan borral szabad össze­házasítani, a­mely szintén ugyanezen borvidéken s ugyancsak hegyi szőlőben termett; ellenben tilos ott ezen bort más hazai borvidékről, vagy külföld­ről származó, vagy pedig olyan musttal vagy borral összeházasítani, a mely ugyan a tokaji borvidékbe tartozó községek határában, de nem hegyi, hanem síkfekvésü (kerti) vagy homoktalaju szőlőben ter­mett vagy a hegyi szőlők úgynevezett »másod­­termés«-éből szüretelt. Ez a házasítási tilalom azonban csak addig tart, a­meddig az illető bor a tokaji borvidék területéről ki nem vitetett; ha a bor innen kivitetett, akkor már összeházasítható más borral is, csakhogy az összeházasított mustot vagy bort, mihelyt ahhoz bármily csekély mennyiségben is, más bor kever­tetek, feltétlenül tilos »tokaji«, »tokaji bor«, »tokaji aszú«, »hegyaljai«, »szamorodni», »máslás« vagy általában a tokaji borvidékre, vagy ezen borvidékbe tartozó valamely községre vagy bor­termő helyre utaló elnevezés alatt forgalomba hozni. (Lásd a jelen rendelet 14. és 35. §-át.) 44. tj. A törvény 19. §-a szerint a tokaji borvidéken hegyi szőlőben termett bor seprőjére vagy törkölyére más borvidéken, vagy a tokaji borvidékbe tartozó községek határában ugyan, de nem hegyi, hanem síkfekvésü (kerti) vagy homoktalajú szőlőben ter­mett mustot vagy bort jelönteni tilos. A törvény most idézett 27. §-a azt rendeli, hogy a tíz hektolitert meghaladó borszállítmányok, továbbá az öt méter mázsát meghaladó mazsola­­(aprószőlő-, aszúszőlő-) vagy czukor- és czukor­­szörpszállítmányok megérkezéséről kötelesek a to­kaji borvidék területén fekvő vasúti és hajóállo­mások esetről-esetre értesíteni a földmivelésügyi miniszer által a jelen szakasz első bekezdése értel­mében kijelölendő hivatalos közeget, annak köz­lése mellett, hogy az illető szállítmány kinek, mikor és honnan érkezett. Ennek az értesítésnek ugyanakkor kell történnie, a­mikor az illető közlekedési vállalat a szállítmány megérkezéséről a címzettet értesíti. A törvény 57. §-a pedig az ellenőrzés, vagy a rendőri büntető eljárás c­éljaira szükséges adatok­nak a közlekedési vállalatok részéről leendő kiszol­gáltatása iránt intézkedik. (Lásd ezen rendelet 8. §-át.) Ezek szerint nem tartozik a közlekedési válla­latokra annak a kutatása, hogy a tokaji borvidék területére címzett borszállítmányokra van-e a címzettnek vagy a feladónak beviteli engedélye, hanem mint eddig, úgy ezután is, erre való tekintet nélkül kell a szállítást foganatosítani, s a törvény 27. és 57. §-ai szerint a szállítási vállalatok köte­lességévé tett adatok közlése nem akadályozhatja az illető szállítmány kiadását az a felett való ren­delkezésre jogosított fél részére. 46. §. A 45. §. első bekezdésében említett beviteli engedélyek megadására egyelőre a tarczali m. kir. vinczellériskola igazgatója van feljogosítva ; ennél­fogva az idézett szakasz harmadik bekezdésében említett szállítmányokról őt kell a szállítási válla­latoknak értesíteniök. A szükséghez képest a be­viteli engedélyek adására más hivatalos közegek is feljogosíthatók. 47. §: A­ki beviteli engedélyt kér, tartozik bejelenteni, hogy honnan, hova, minő és mennyi bort, vagy mustot, szőlőczefrét, borkészítésre szánt szőlőt vagy borseprőt szándékszik bevinni és mi czélra (t. i. eladásra vagy saját használatára) szándékszik azt felhasználni. Az e czélre szolgáló űrlapok (lásd az V. alatti mellékletet) a tarczali vinczellériskola igazgató­ságánál és a tokaji borvidékbe tartozó községek elöljáróságainál díjtalanul kaphatók s a beviteli engedélyt kérő fél által kitöltendők és aláirandók. 48. §. A törvény 20. §-a szerint beviteli engedély csak olyan egyéneknek adható, a kik a jelen törvénybe, vagy az ennek életbelépte előtt hatályban volt 1893 : XXIII. t.-cz.-be ütköző kihágás miatt jog­erősen elitélve nem voltak és csak olyan mennyiség bevitelére, a­mely az engedélyt kérő saját házi szükségletének fedezésére vagy saját üzleti helyi­ségében való kimérésre, illetőleg ottani kismérték­ben való elárisításra szükséges s az illetőnek ebbeli egyévi szükségletét nem haladja meg. Ennélfogva a beviteli engedély kiállítására jogo­sított hivatalos közeg a beviteli engedélyre vonat­kozó kérelem elintézése alkalmával ezeket a körül­ményeket kellően mérlegelni tartozik és mindig a törvény idevonatkozó rendelkezéseinek azt a kettős czélját kell szem előtt tartania, hogy egy­részt a tokaji borvidék területén is mindenkinek lehetővé tétessék, hogy olyan bort fogyaszszon, a­minőt akar, másrészt azonban a más borvidékről származó borok tényleg csak a helyi szükséglet fedezése czéljából vizessenek be a tokaji borvidék területére. 49. §. A beviteli engedély esetleges megtagadását az illető hivatalos közeg röviden indokolni köteles ; ha pedig az engedélyt megadta, tartozik erről az illetékes borel­lenőrző bi­zottságot s a földmi­velés­ügyi miniszer által a törvény 63. §-a alapján az ellenőrzéssel megbízott hatósági közeget is érte­síteni. Az e tárgyban hozott határozatok ellen az enge­délyt kérő fél 15 nap alatt Zemplén vármegye alispánjához, illetőleg Abaújszántó községet illető­leg Abaúj-Torna vármegye alispánjához, ennek határozata ellen pedig a földmívelésügyi miniszer­­hez fellebbezhet. A borellenőrző bizottságnak, ille­tőleg a bizottság elnökének a határozat kézbesítését 45. §. Borbeviteli engedély a tokaji borvidékre. A törvény 20. §-a szerint a tokaji borvidékre, illetőleg az ebbe beosztott községek határába, más borvidékről származó akár hazai, akár külföldi bort, csakis az ottani helyi fogyasztás c­éljaira és csak a földművelésügyi miniszer által felhatal­mazott hivatalos közegek engedélyével szabad bevinni, illetőleg ott raktáron tartani. Ezen rendelkezés betartásáért a nyilvános köz­lekedési vállalatokat és a postaintézetet — a tör­vény 27. és 57. §-aiban foglalt kötelezettségeken kívü­l — felelősség nem terheli.

Next