Budapesti Közlöny, 1920. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-04 / 3. szám

1920 január 4. BUDAPEST! KÖZLÖNY végrehaj­tatók, foglaltatok és felülfoglaltatók követelésé­­nek­­kielégítésére is elrendelem, akiknek javára a fog­lalást a körülírt ingóságokra a mai napig foganatosítot­ták, mégis az idézett törvényszakasz második bekezdé­sében 1., 2. és 3. pont alatt felsoroltaknak és még azok­nak a kivételével is, akiknek árverés kéréséhez ezidő­­szerint joguk nincsen Az árverésnek égrehajtást szenvedő lakásán Buda­pesten, Vili. kerület, József-körut 49. számú házban (gyárban) leendő megtartására határnapul 1920. évi január hó 8. napjának délelőtt­i 412 óráját kitű­zöm, amikor a lefoglalt bate-­ okat és egyéb ingóságokat a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés ellenében, esetleg becsértéken alul is eladom. Kelt Budapesten, 1919. évi december hó 16. napján. Terray László, közp. birósági végrehajtó. 44­1—1 Árverés. 1918. Pk. X. 233341/3. szám. Dr. Nagy Aladár ügyvéd által képviselt Ország Gitta végrehaj­tóinak a budapesti központi járásim­óság fenti szám alatt kelt végzése alapján folyamatba tett végrehajtási ügyében a központi járásbíróság Pk. X. 233341/1918 számú kiküldő végzése következtében végre aj­tató kérel­mére 200 tör­­téke és járulékai erejéig fennálló követe­lésének kielégitésére az árverést Pk. X. 233341/1918. számú jegy­zőkönyvben 1—22. tét. a. Összeirt és 8130 koronára becsült ingó ágakra elrendelem és az 1908. évi XLI. t.-o. 20. tj­ ához képest az amdazon végrehaj­ta­tók, foglaltatok és f elülfoglalta­k.. követelésének kielé­gítésére is elrendelem, akiknek javára a foglalást a körv,írt ingóságokra a mai napig foganatosították, mégis az idézett törvényszakasz második bekezdésében 1., 2. és 3. pont alatt felsoroltaknak és még azoknak a kivételével is, akiknek árverés kéréséhez ez idő szerint joguk nincsen. Az árverésnek a végrehajtást szenvedő lakásán Budapesten, VII kerület­, Rákóczi-út 74. sz. házban félemelet 5. ajtósz. alat­ leendő megtartására határnapul 16­ 56. évi január hó 7. napjának délelőtt 12 óráját kitűzöm, amikor a lefoglalt Luti rókát és egyéb ingósá­gokat a legtöbbet igézónás készpénzfizetés ellenében, eset­leg becsértéken alul a eladom. Kelt Budapesten, 1919. évi december hó 12. napján. Terray László, közp. bir végrehajtó. 45­1 — 1 Árverés. 1919. Pk. VII. 2298­0/3 .szára. Dr. Löwen­­feld Albert ügyvéd által képviselt Eppinger Lázár és fiai cég végreh­ajtaténak a budapesti közpo­nti járásbiró­­s ág fenti szám alatt kelt végzése alapján foly­matba tett végrehajtási ügyében a budapesti központi járás­­bíró ág Pk­ VII. 229810/1919. számú kiküldő végzése következtében végrehajtató kérelmére 1875 korona tőke és járulékai erejéig fennálló követelésinek kielégité­sére az árverési és 1919. évi Pf. VII. 220860. számú jegyz­könyvben összeírt és 2390 koronára becsült ingóságokra elrendelem és az 1908 évi XLI. törvény­cikk 20. §-ához képest azt mindazon végrehajtatók, foglaltatók és felül foglal­tatók kielégítésére is elrendelem, akiknek javára a foglalást a körülírt ingóságokra a mai napig foganatosították mégis az idézett törvényszakasz második bekezdésében 1., 2. és 3. pont alatt felsoroltat­nak és még azoknak a kivételével is, akiknek az árverés kéréséhez ezidőszerint joguk nincsen. Az árverésnek a végrehajtást s­zenvedő lakásán Budapesten Vili kerület, Rákóczi út 73. számú ház­ban I. em­ler 7. ajtószám alatt leendő megtar­tásán határnapul 1920. évi január hó 7 ik nap­jának délután 2 óráját kitűzöm, amikor a lefoglalt bútorokat és egyéb ingóságoka a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés ellenében, es­etleg belsértéken alul is eladom Keit Budapesten, 1919. évi december hó 15. napján. Terray László, közp. bir. végrehajtó. 64­1—I Árverés. 1919. Pk. XI. 220174/2. sz. Dr. Vermes Nándor ügyvéd . Hat képviselt Kertész Jánob végre­­hajtatónak Kiss Lajos végrehajtást szenvedő ellen a budapesti központi járásbír­sá fenti szám alatt kelt végzése alapján foyamatba tett végrehajtási ügyében a központi járásbíróság Pk. XI 22617-4/2. 1919. számú kiküldő végzése következtében végrehajtató kérel­mére 250 K 10 fill. tőke és jár. erejéig fennálló követe­lésének kielégítésére az árverést 63­­0 K-ra becsült in­góságokra elrendelem és az 1808. évi XLI. törvény­cikk 20. §-ához képest azt mindazon végrehajtatók, foglaltatók és felülfoglaltatók követelésének kielégí­tésére is elrendelem, akiknek javára a foglalást a körülírt ingóságokra a mai napig foganatosították, mégis az idézett törvényszakasz második bekezdésében 1., 2. és 3. pont alatt felsoroltaknak és még azoknak a kivételével is, akiknek az árverés kéréséhez ez idő szerint joguk nincsen. Az árverésnek a végrehajtást szenvedő lakásán Buda­pesten, VII. ker., Rökk Szilárd­ utca 19. számú ház­ban I. em. 13. ajtósz. alatt leendő megtartására határ­napul 1920. évi január hó 12. napjának d. e. 11 óráját kitűzöm, amikor a lefoglalt bútorokat és egyéb ingóságo­kat s legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés ellenében eset­leg bec-értéken alul is eladom. — Budapest, 1919. évi december hó 28. napján. Füredy Ferenc, központi birósági végrehajtó. 70­1—1 Felhívások. Felhívás: 1732/2. 1919 szám. A szombathelyi tör­vényszék felhívja a Fásodon ( Ferenczi major) 1­880. évi január 25-én született Miklós Károly (Miklós Józef és Őri Katalin fia) nős Bános Etellel l egutóbb vasboldog­­asszonyi lakost, aki állítólag 1915. július 1-én Kata­­kurgán várá­ban (Turkesztán) orosz nádi ág ágban meg­halt és mindazokat, akiknek az ő életbenlétéről tud­­má­suk van, hogy a bíróságot vagy dr. Fehér Mihály szótri­bathelyi ügyvéd ügygondnokot Miklós Károly életben létéről értesítsék, mert ellenkező esetben Miklós Károly halálának tényét a hirdetménynek harmadszori közzé­tételétől számított 3 hónap múlva Miklós Károlyné ujabb kérelmére és a tanubizonyitás sikere esetén bírói­lag meg fogja állapítani. Szombathely, 1919. évi októ­ber hó 25. A szombathelyi törvényszék. 23 3—2 Felhívás: 63199/V. 1919. szám Mészáros Mihály és Gyuricskő Iván rendelkezési állományban levő volt fő­városi fogyasztási adót­szt és Seress Kálmán fővárosi fogyasztási adótiszt hivatalosan felhivatik, mi­zerint ezen felhívás megjelenésétől számított , azaz nyolc napon belül a fővárosi pénzügyigazgatóság főnökénél annál is inkább jelentkezzenek, mert ellenesetben a szolgálati szabályok 254. §-a értelmében állásukról le­­mondottaknak fognak tekintetni. Budapest, 1919. évi december hó 30. Simoisits, h. pénzügyigazgató. *6­3 —2 Felhívás: 2031/1919. szám. A kaposvári törvényszék dr. Kálmán Jenő tabi ügyvéd által képviselt Gözse György földmives­sémi lakos folyamodó kérelme folytán lx 1894: XXXI. t.-o.77. §-ának b) pontja alapján fel­hívja ez ismeretlen helyen tartózkodó Gözse Györgyné szül. Gyönge Zsófia volt somi lakost, hogy férjével Ten­gődön az 1895. évi március hó 19. napján a tengődi református egyház lelkésze előtt kötött házasságon ala­­uló életkülösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos irlapban történt másodszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező eset­ben a folyamodó eresete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíróságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontó­­perben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Forgács G­yörgy ügyvéd kaposvári lakos, most kinevezett ügy­gondnok fogja őt képviselni. Kaposvár, 1919. évi novem­ber hó 3. A kaposvári törvényszék. 56 2—1 Hirdetmények. Hirdetmény. Pk. 1404/13. 1918. szám. flórák Mária és Julia öskün­ illetőségű, de ismeretlen helyen tartóz­kodván, részére ügygondnokul dr. Fritse József vesz­prémi ügyvéd kirendeltetik, egyúttal hirdetményileg fel­hivatik, hogy a bírói letétnap­ 158. t. száma alatt foglalt 167 korona 23 fillérről a már kiutalt 15 korona 60 fillér és 2 korona 72 fillér után fenmaradt összeget, valamint esedékes letéti kamatait, mely részére ezennel kiutaltatik, jelen hirdetmény kö­zétételét követő egy év alatt a ve­zé­remi állami adóhivataltól vegye fel, mert ellenese­ben az összeg a hirdetési díj levonásával az adóhivatal jelentésére az állampénztárba fog beutaltatok fenmara­tván ig­­ye azt az elévülési határidőn belül az illetékes pénzügyi hatóságoknál érvényesíthetni. Vesz­prém, 1619. évi november hó 14-én. A veszprémi járás­­bíróság. 58­1—1 Hirdetményi Pk. XVI. 163704/4 1919. szám. A buda­parti központi járásbiróság az 1894 : XVI­­.-o. 115. o. alapján felhívja mindazokat, akik a Budap­esten 1919. augusztus hó 3. napján elhalt Nagy Zsigmondné szül Ines­i Teréz fővárosi nyugdíjas, özvegy, 57 éves, r. kath., nyitrai születésű, budapesti illetőségű, volt budapesti (IX., Telepi utca 11, földszint 21.) lakosnak a hagyatéki leltár szerint 2773 korona értékű ingó hagyatékára örök­ösi igényt tartanak, hogy e hirdetmény kifügg­sztés- és a budapesti Közl­önyb­e közzététel - napját követő naptól számított egy évi határidő alatt ennél a járásbíróságnál jelentkezzenek vagy igényeiket jelentsék be, mert ell­en­­kező esetben a járásbíróság a hagyatékot az 1894. évi XVI. t.-c. 116. ipának második bekezdése­ értelmében a m. államkincstárnak ,fogja átadni. Budap­est, 1919. évi december hó 18. napján. A budapesti központi járás­bíróság. 61 1—1 Gondnokságok. Gondnokság. 2. P. 36831/8. 1919. sz. A budapesti törvényszék közhitre teszi, hogy Sugár Sándorné szül. Steiner Aranka budapesti lakost az 1919. évi december hó 19. napján jogerőre emelkedett 8. számú ítélettel az 1877. évi XX. t.­e. 28. §-ának b) pontja alapján gond­nokság alá helyezte. Budapest, 1919. december 10-én. A budapesti törvényszék. 46­1—1 Holtnaknyilvánitások. Holtnaknyilvánitás. Pk. XVII. 260125/1919. szám. A budapesti központi járásbiróság közhírré teszi, hogy Deák Károlyné szül. Turján Amália részéről előterjesztett haltaatnyilvánítási kérelme folytán a 28000/1919. I. M. Riáma rendelet 7. íj-a alapján ez eljárást megindította és Deák Károly állítólag eltűnt részére dr. Biró Ernő buda­pesti ügyvédet (lakó VIII. ker., K­­oszinház­ utca 19.) ügygondnokul kirendelte Az eltűnt neve Deák Károly, születési helye Vinkovce (Bács-Bodrog megye), szü­etés ideje 1886 évi április hó 6 n­ap utolsó lakhelye Budapest, IX., Földvári­ utca 3. földszint 2. sz., háza,társának neve Turián Amália, i­nnek lakhelye Budape­t, IX., Földvári utca 3. földszint 2. sz., a házasságból Ferenc nevű kis­fiú született és ennek ei­­helyezése ez anyjánál van, az eltűnt ír­­alkozása mészáros­segéd, az eltűntnek ingó vagyona n­ő volt. Az eltűnt szülni: Deák Zigmond és néh Kőmives Julianna. Az el­tűnt egyen eltűr­é­s előtt katonai szolgálatot teljesített, bevonult a részleges rap.gósitáskor 1914. évi juliushó 27. napján Zombor va.osb.­, cs apattestei­ ak meg leivese (anyaezred, ahová eredetileg beosztották) 23. gyalogezred, arco1 ára­zogá utót teljesített a 26. cs. és kir. gyalogezred 13. századnál,katonai rendfokozata gyalogos utolsó ismert rokon postaszáma 105. A hudeseareny megjelené­s, amely kidben ny­­arégett, 1915. évi már­cius hó 28 - i orosz fogságba került és ott állítólag maghalt. A 'ren. s..er. - t egy bt­gazga­sá­­nak i­rte­­ttése szerint nyilvántartásban nem fordul e­lő. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt élet­benlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének egyéb körülményeiről vagy a holtnak-Holti­aknyilvánítás. Pk. 11603/1919 szám. A szegedi járásbíróság közhírré tetzi, hogy özv. Szemmáry Imréné született Ki­s Anna szegedi lakos részéről a magyar igazságügyminiszternek 28000/1919. sz. rendelete alap­ján előterjes­z­tett kérelme folytán az ál­­tólag eltűnt Szemmáry Imre máv. szegedi üzletvezetőségi irodatiszt, aki Szegeden 1888 március 23 án született néhai Szem­máry Imre és Kies Anna szülőktől, róm. kath. vallásu, nőtlen, a volt cs. és kir. 46. gyalogezred közkatonája, aki 1914 szeptember elején ment egyik menetszázaddal az orosz harctérre s aki 1915. év óta él­eteit magáról nem adott, volt szegedi lakos holttányilvánitása iránt az eljárást a mai napon magiadította és az eltűnt részére dr. Grassely Károly ügyvédet, szegedi lakost rendelte ki. Felhívja a bíróság az eltüntet­és mindazokat, akiknek az eltűnt életbenl­­érül és tartózkodó helyéről, halálá­ról vagy eltűnésének kör­ményeiről tudomásuk van, hogy a bíróságot a jelen hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt az eltűnt életbenlétéről értesítsék, egyszersmind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűnt életbenléte megálla­pítható, mert ellenke­ző esetben a bíróság az eltüntet­ő jelen hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesz­ésé­­től számított 60 nap letelte után biróilag holtnak fogja nyilvánítani. Szeged, 1619. évi december hó 5. napján. A szegedi járásbíróság. 41­1—1 Holtnak nyilvánitás. Pk. XVII. 260001/2.1919. szám. A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy Tóth Antalné Karai Margit részéről előterjesztett holtnak a nyilvánítási kérelem folytán a 280 1­­0/1919. I. M. rende­let 7. §-a alapján az eljárást megindította és Tóth Antal állítólag e­ltűnt részére dr. Benedikt Jenő buda­­vsti ügyvédet (VI., Teréz-körut 32. sz.) ügygondnokul­­rendelt?. Az eltűnt neve Tóth Antal, születési helye Budapest, VIII. ker., illetőségi helye Budapest, születési ideje 1877. évi május hó 19 nap, utolsó lakhelye Budapest, Gerlóczy­ utca 1., házastársinak nev Karai Margit, ennek lak­helye Budapest, VII., Rombach­ utca 1­0., a házasságból született Amália nevű 10 éves leánygye­rmek és ennek elhelyezése anyjánál van. Antal, György és Margit nevű gyermekek elhaltak, az eltűnt foglalkozása szabómester, az eltűntnek ingó és ingatlan vagyona nem volt. Az eltűnt szülőjének neve Tóth Julia. Az eltűnt egyén eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített, bevonult 1914. évi október hó 5. napján Budapesten, csapattestének megjelölése (anyaezred, ahová eredetileg beosztották) 1. népfelkelő gyalogezred 12. század, utoljára szolgálatot teljesített ugyanott, katonai rendfokozata gyalogos, utolsó ismert tábori postaszáma 151. A hadiesemény megj­­ölése, amely közben nyoma veszett, állítólag 1014. évi december hó 12. napján a szerb harctéren eltűnt, a Vöröskereszt Egylet igazgató­ságának értesítése szerint nevezettről nincs adat. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a boltnak nyilvánítás szempontjából fontos e­gyéb körülmény­­ről, így külö­nösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdet­ményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a buda­pesti központi járásbíróságnál 1920. évi február hó 28. napjáig jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkez­z­ik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvánitás kérdésében határozni. A bíróság a jelen hirdetményt a kérelmezőnek avégből adja ki, hogy azt 30 nap alatt a Budapesti Közlönyben saját költségén egyszer tegye közzé. Buda­pest, 1919. évi december hó 19. napján. A budapesti központi járásbíróság. 42 1—1 Holtnaknyilvánitás­ok. Ill 9782/1019. sz. A buda­pesti 1 . lit. kerületi járásbíróság közhírré teszi, hogy Nyulász Alma budapesti lakos, mint az eltűnt leányá­nak anyja Nyulász Gyuláné nevében a 28000/1919. 1. M. számú rendelet értelmében előterjesztő­­ kérelme folytán Nyulász Gyula holtnak nyilvánitása iránt az eljárást ügygondnok kinevezésének mellőzésével megindította. Az eltűnt neve Nyulász Gyula, Születési helye Zánka, illetősége Zánka. Születés ideje 1879. évi január hó­zi Szüleinek neve idősb Nyulász József és Mészáros Eszter. Házastársának neve Nyulász Gyuláné sz. Hajdú Mária. Házastársának lakása I. ker., Fehérvári-ut 179. szám. A házasságból egy leánygyermek származott. A házas­ságból származott gyermek neve Anna, 21 éves. Az el­tűnt utolsó lakása Budapest, I. ker., Mohai-ut 123. sz. Az eltűnt állása postai vonalőr. Az eltűntre vonatkozó vagyoni viszonyok vagyontalan. Az eltűntre vonatkozó egyéb adatok: 1914. évi augusztus hó 1-én vonult be mint gyalogos a nagykanizsai 20. sz. honvéd népfölkelő gyalogezredhez. 191 . évi január hó 17-én ment el az orosz harctérre, utoljára 1915. évi április hó 7-iki kelet­tel irt levet családjának, előbbi levelében azt irta, hogy a Kárpátoknál van s igy valószínű, hogy a kárpáti har­cokban tűnt el, tábori postaszáma 365. szám volt. A bíró ág felhív mindenkit, ú­gy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási hélyéről, halalénak vagy eltűnésének egyéb kör­ülményeiről vagy a holtnak­­nyilvánítás szempontjából ontos egyéb körülményekről, i­s különösen arról lenne tudomása hogy az e-tűnt a hirdetményben jelzett időn túl még élet­en volt, ezt az alulíró­t bíróságnál a hirdetménynek 1919. évi decem­ber hó 30. napján tör­ént kifüggesztésétől számí­tott 60 napon belül jelentse be. A nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben meg­el­­t időn túl még életben volt, azt a budapesti központi járásbíróságnál 1929. évi március hó 2. napjáig jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érke­zik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a boltnak nyilvánítás kérdésében határozni A bíró­ság a jelen hirdetményt a kérelmezőnek avégett adja ki, hogy azt 30 nap alatt a Budapesti Közlönyben saját költségén egyszer tegye közzé. Budapest, 1919. évi december hó 27.­ napján. A budapesti központi járás­bíróság. 40 1—1

Next