Budapesti Közlöny, 1920. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1920-02-21 / 42. szám
Budapest, 1920. 42. szám. Szombat, február 21. BUDAPESTI KÖZLÖNY HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: IIL kerület, Rákóczi-ftl 64. Adm. Telefon: JOaef 2b 21. Kiadóhivatal: VTI., HAVA*-rí-út 54. Athnneeum-ípttlet. Telefon : József 15—91. Hivatalos hirdetések: As ebS 10 czdért t t M f. minden tö.ábfc: 10 vagy kevesebb asáért SO fillér Ezenfelül beküldendő ez esetleges mágtabélreg es az eseties meckOldendS lepptidány Ara, egyenkint 1 K. Az iktatandó hirdetmények díja elfilag esen kaidendsi be. Magánhirdetések: Egy hatodhastboa nonparefUe sor (azaz annak térfogata) egyszr beiktatva 1 KSO Kétszer vagy többször beiktatva 107. engedmény. Előfizetősi árak: Egész évre. Negyedévre „ Egyes számára tso koronái 80 korona. 45 korosa, i korona. /■ ■ • . 'j, ; 1 . HIVATALOS RÉSZ. A magyar belügyminiszter a gyöngyösi állami anyakönyvi kerületbe Bakó, Ssvtári városi közgyámot anyakönyvvezetővé és Ssakkay Andor városi főjegyzőt anyakönyvezető - helyettessé nevezte ki és őt a házasságkötéseknél polgári tisztviselői minőségben való közreműködéssel, és a házassági anyakönyv vezetésével is megbízta. A szegedi Ítélőtábla elnöke Adányi István szegedi ítélőtáblát és Vörös András szegedi törvényszéki altiszteket a közszolgálat érdekében hivatalból kölcsönösen áthelyezte. ■ a magyar kormánynak 1.552/1920. ML E. számú rendelete a lakásügyek szabályozásáról. A magyar kormány a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a lakásügyekben az eddig kiadott rendeleteket részleges módosításukkal és kiegészítésükkel egybefoglalva a következőket rendeli: I. Bérmegállapítás és bérfizetés. Az eldlgi szabályok ideiglenes fenntartása. 1. Lakások és egyéb bérelt helyiségek (helyiségrészek) bérének emelése és megszabása tekintetében arra az átmeneti időre, amíg a béremeléssel kapcsolatos kérdések rendezést nyernek, egyelőre az alábbi 2. és 3. eddigi rendelkezések maradnak irányadók. Klreődési tilalom. • 3’§ Lakásoknak és egyéb bérelt helyiségeknek bérét — tekintet nélkül a bérleti és bérfizetési időszakokra (évi, félévi, negyedévi, havi, heti lakások) — akár ajelenlegi, akár az új bérlővel szemben nem lehet magasabb összegre emelni vagy magasabb összegben megszabni annál az összegnél, amely az illető helyiségre az 1919. évi március hóban börül volt kikötve, illetőleg ha a kérdéses helyiség az említett időpontban ttean volt bérbeadva, annál az összegnél, amelyet az illető helyen (városrészben) abban az időben hasonló helyiségért általában fizettek Ez a szabály akkor is áll, ha az egész lakást bútorozottan bérbe vagy akár bútorozott»«, akár bútorozatlanul albérletbe adnak. Az előbbi bekezdés rendelkezései nem érintik az eddig több évre érvényesen kötött bérleti szerződéseknek azokat a rendelkezéseit, amelyek a béremelést előre megszabják. A béremelés és bérmegszabás körül felmerülő viták felől az érdekelt felek bármelyikének kérelmére a lakásügyi hatóság (28., 29. §.) dönt. A béremeléskorlátozása bútorozott szobáknál. 3.§. Bútorozottan albérletbe adott lakásrészek (szobák) bérét akár a jelenlegi, akár az új albérlővel szemben nem lehet magasabb összegre emelni vagy magasabb összegben megszabni annál az összegnél, amelyet az illető helyen (városrészben) hasonló bútorozott lakásrészért (szobáért) az 1919. évi március hóban általában fizettek. Ha hatorozottan albérletbe adott lakásrész (szoba) bére az eset körülményei szerint indokolatlanul magasnak mutatkozik, a lakásügyi hatóság az albérleti összeget az albérlő kérelmére a jövőre vonatkozólag a megfelelő mértékre szállíthatja le. A tiltott béremelés magánjogi következményei 4. §. Ha a felek a bért a jelen rendeletben megszabott legmagasabb bérhatárt vagy a lakásügyi hatóság által megállapított összeget meghaladó összegben állapítják meg, a bér a jelen rendelet erejénél fogva a megengedett legmagasabb mértékre száll alá. A bérlő a jelen rendeletben megszabott legmagasabb bérhatáron vagy a lakásügyi hatóság határozata ellenére az ezáltal megállapított öszszegen felül esetleg fizetett többletet a fizetés napjától számított törvényes kamataival együtt visszakövetelheti. Ez a követelés a fizetés napjától számított egy év alatt elévül. A hadból visszatért és bérmoratóriuma. 5. §. A hadból visszatérteket és általuk eltartott hozzátartozóikat ama bértartozásaik tekintetében, amelyekkel a hadbavonulás ideje alatt hátralékban maradtak, továbbra is halasztás (moratórium) illeti meg. • .... Ha azonban a bérlő kereseti vagy vagyoni viszonyainál fogva a bérhátralékot meg tudja fizetni, a bérbeadó a moratórium megszüntetése iránt a rendes bíróságnál pert indíthat és a bíróság a bérlőt az eset körülményeinek méltányos figyelembe vételével a bérhátraléknak egy összegben vagy részletekben való megfizetésére kötelezheti. A bérfizetés ideje: 6. § Havi bérleteknél a bért más megállapodás hiányában előre a hónap ötödik napjáig bezárólag kell megfizetni. Negyedévi vagy ennél hosszabb időre szóló bérleteknél a bért más megállapodás hiányában a bérlő választásához képest akár negyedévi, akár havi előzetes részletekben, de mindenkor legkésőbb a hár évnegyed vagy hónap ötödik napjáig bezárólag kell megfizetni. Az előbbi bekezdésben meghatározott havi bérfizetési kedvezmény nem illeti meg azt a bérlőt, aki szolgálati vagy alkalmazási viszonyából kifolyólag lakpénzben részesül, vagy áld az általa bérben leírt helyiség után évi 2500 koronát meghaladó tiszta bért fizet. Ehhez képest az ilyen bérlő a bért negyedévi előzetes részletekben köteles megfizetni H. Felmondás A felmondás korlátozása lakásoknál. 7. §. Lakásoknak bérletét a bérbeadó vagy az, aki az ingatlan elidegenítése vagy más körülmény folytán helyébe lépett, a minisztérium további rendelkezéséig felmondással csak a következő esetekben szüntetheti meg: 1. ha a lakásra saját maga részére azért van szüksége, mert vele szemben történt felmondás vagy rekvirálás következtében avagy egyéb ok miatt önhibáján kívül hajléktalanná vált; vagy nem hajléktalan ugyan, de főbérlői minőségben lakása nincs és az 1920. évi január hó 1. napja előtt szerzett kis családi házában levő lakásba kiván beköltözni; 2. ha a lakásra az ingatlan tulajdonosának vagy leszármazójának életbevágó fontos érdekből van elkerülhetetlenül szüksége, feltéve, hogy saját lakásának átengedésével vagy a lakásügyi hatóság segítségével a bérlő részére indokolt lakásigényét kielégítő más lakásról gondoskodik; indokolt esetben a felmondás kérdésében határozó hatóság a felmondó felet az átköltözködés költségének vagy egy részének viselésére kötelezheti ; 3. ha a bérlő a bér fizetésével vétkesen késedelmeskedik; 4. ha a bérlő vagy az, akinek a bérlő a használatot átengedte, a bérlet tárgyát a bérbeadó érdekeinek jelentékeny sérelmével, megintés ellenére, szerződésellenesen használja, különösen rongálja avagy jogosulatlanul egészében másnak használatra átengedi; 5. ha a bérlő a többi lakókat, a háztulajdonost vagy általában a házirendet ismételten súlyosan sértő, tűrhetetlen, megbotránkoztató vagy egyéb súlyos , kifogás alá eső magaviseletet tanúsított, mely miatt a felmondás indokolt. Aki az ingatlan tulajdonát az 1920. évi január bő 1. napja után szerezte meg, a 2. pont alapján felmondással csak akkor élhet, ha az ingatlan öröklés útján jutott tulajdonába. A felmondás az 1. és a 2. pont esetében csak a rendes felmondási idő megtartásával, a 3—5. pontok eseteiben pedig azon szabályok szerint történhetik, amelyeket a helyi lakbérleti szabályrendelet vagy ilyennek hiányában a helyi szokás a bérnerafizetés miatt történő rendkívüli felmondásra nézve megállapít. Heti vagy havi bérletet (albérletet) minden esetben csak a rendes felmondási idő megtartásával lehet megszüntetni. Határozott időre kötött bérleteket a szerződésben meghatározott bérleti időtartam lejárta előtt csak a 3—5. pontokban meghatározott esetekben lehet felmondani. Nem esik a jelent. rendelkezései alá valamely lakásnak határozott időre vagy visszavonásig bérleti viszonyon kívül használatul átengedése, még ha a használatért ellenérték volt is kikötve. A felmondás korlátozása, üzleti helyiségeknél-L. §• A nem lakásul (üzlet, raktár vagy iroda céljára) bérelt helyiségek bérletét a bérbeadó vagy az, aki az ingatlan elidegenítése vagy más körülmény folytán helyébe lépett, a 7. §-ban meghatározott eseteken felül egyéb okból is felmondhatja, kivéve, ha a bérlő kimutatja, hogy a helyiségre életbevágó fontos okból, különösen megélhetésének biztosítása végett szüksége van. Ha ilyen helyiség lakással együttesen tárgya a bérletnek, az egész bérletre a nem lakásul (üzlet, raktár vagy iroda céljára) bérelt helyiségek bérletére megállapított szabályok irányadók, amennyiben az ilyen helyiség a vele együtt bérelt lakásnál lényegesen fontosabb tárgya a bérletnek, ellenkező esetben a bérlet tekintetében a lakásbérletre megállapított szabályok nyernek alkalmazást. A felmondás korlátozása albérletbe adott lakásrészekrél. 9. §. Bútorozottan vagy bútorozatlanul albérletbe adott lakásrészek (szobák) albérletének felmondására a 7. §. 1. és 3—5. pontjának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy az albérletbeadó akkor is élhet felmondással, ha az albérletbe adott lakórészre