Budapesti Közlöny, 1920. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-21 / 42. szám

Budapest, 1920. 42. szám. Szombat, február 21. BUDAPESTI KÖZLÖNY HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: IIL kerület, Rákóczi-ftl 64. Adm. Telefon: JOaef 2b 21. Kiadóhivatal: VTI., HAVA*-rí-út 54. Athnneeum-ípttlet. Telefon : József 15—91. Hivatalos hirdetések: As ebS 10 czdért t t M f. minden tö.ábfc: 10 vagy kevesebb asáért SO fillér Ezenfelül beküldendő ez esetleges m­ágtabélreg es az eseties meckOldendS lepptidány Ara, egyenkint 1 K. Az iktatandó hirdetmények díja elfilag esen kaidendsi be. Magánhirdetések: Egy hatodhastboa nonparefUe sor (azaz annak térfogata) egysz­r beiktatva 1 K­SO­­ Kétszer vagy többször beiktatva 107. engedmény. Előfizetősi árak: Egész évre. Negyedévre „ Egyes szám­ára tso koronái 80 korona. 45 korosa, i korona. /■ ■ • . 'j, ; 1 . HIVATALOS RÉSZ. A magyar belügyminiszter a gyöngyösi állami anyakönyvi kerületbe Bakó, Ssvtári városi köz­gyámot anyakönyvvezetővé és Ssakkay Andor városi főjegyzőt anyakönyvezető - helyettessé nevezte ki és őt a házasságkötéseknél polgári tisztviselői minőségben való közreműködéssel, és a házassági anyakönyv vezetésével is megbízta. A szegedi Ítélőtábla elnöke Adányi István szegedi ítélőtáblát és Vörös András szegedi törvényszéki altiszteket a közszolgálat érdeké­ben hivatalból kölcsönösen áthelyezte. ■ a magyar kormánynak 1.552/1920. ML E. számú rendelete a lakásügyek szabályozásáról. A magyar kormány a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes ren­delkezések alapján a lakásügyekben az eddig kiadott rendeleteket részleges módosításukkal és kiegészítésükkel egybefoglalva a következőket rendeli:­­ I. Bérmegállapítás és bérfizetés. Az eld­lgi szabályok ideiglenes­ fenntartása. 1.­­ Lakások és egyéb bérelt helyiségek (helyiség­­részek) bérének emelése és megszabása tekinte­tében arra az átmeneti időre, amíg a béreme­léssel kapcsolatos kérdések rendezést nyernek, egyelőre az alábbi 2. és 3. eddigi rendelkezések maradnak irányadók. Klre­ődési tilalom. •­ 3­’§ Lakásoknak és egyéb bérelt helyiségeknek bérét — tekintet nélkül a bérleti és bérfizetési időszakokra (évi, félévi, negyedévi, havi, heti lakások) — akár a­­jelenlegi, akár az új bérlő­vel szemben nem lehet magasabb összegre emelni vagy magasabb összegben megszabni annál az összegnél, amely az illető helyiségre az 1919. évi­­ március hóban börül volt kikötve, illetőleg ha a kérdéses helyiség az említett időpontban ttean volt bérbeadva, annál az összegnél, amelyet az illető helyen (városrészben) abban az időben hasonló helyiségért általában fizettek Ez a sza­bály akkor is áll, ha az egész lakást bútorozottan bérbe vagy akár bútorozott»«, akár bútorozat­­lanul albérletbe adnak. Az előbbi bekezdés rendelkezései nem érintik az eddig több évre érvényesen kötött bérleti szerződéseknek azokat a rendelkezéseit, amelyek a béremelést előre megszabják. A béremelés és bérmegszabás körül felmerülő viták felől az érdekelt felek bármelyikének kérel­mére a lakásügyi hatóság (28., 29. §.) dönt. A béremelés­­korlátozása bútorozott szobáknál. 3.§. Bútorozottan albérletbe adott­ lakásrészek (szobák) bé­rét akár a jelenlegi, akár az új albér­lővel szemben nem lehet magasabb összegre emelni vagy magasabb összegben megszabni annál az összegnél, amelyet az illető helyen (város­részben) hasonló bútorozott lakásrészért (szobá­ért) az 1919. évi március hóban általában fizettek. Ha hatorozottan albérletbe adott lakásrész (szoba) bére az eset körülményei szerint indo­kolatlanul magasnak mutatkozik, a lakásügyi hatóság az albérleti összeget az albérlő kérelmére a jövőre vonatkozólag a megfelelő mértékre szál­líthatja le. A tiltott béremelés magánjogi következményei 4. §. Ha a felek a bért a jelen rendeletben meg­szabott legmagasabb bérhatárt vagy a lakás­ügyi hatóság által megállapított összeget meg­haladó összegben állapítják meg, a bér a jelen rendelet erejénél fogva a megengedett legmaga­sabb mértékre száll alá. A bérlő a jelen rendeletben megszabott leg­magasabb bérhatáron vagy a lakásügyi hatóság határozata ellenére az ezáltal megállapított ösz­­szegen felül esetleg fizetett többletet a fizetés napjától számított törvényes kamataival együtt visszakövetelheti. Ez a követelés a fizetés nap­jától számított egy év alatt elévül. A hadból visszatért és bérm­oratóriuma. 5. §. A­ hadból visszatérteket és általuk eltar­tott hozzátartozóikat ama bértartozásaik tekin­tetében, amelyekkel a hadbavonulás ideje alatt hátralékban maradtak, továbbra is halasztás (moratórium) illeti meg. • .... Ha azonban a bérlő kereseti vagy vagyoni viszonyainál fogva a bérhátralékot meg tudja fizetni, a bérbeadó a moratórium megszünte­tése iránt a rendes bíróságnál pert indíthat és a bíróság a bérlőt az eset körülményeinek mél­tányos figyelembe vételével a bérhátraléknak egy összegben vagy részletekben való megfizeté­sére kötelezheti. A bér­fizetés ideje: 6.­­ § Havi bérleteknél a bért más megállapodás hiányában előre a hónap ötödik napjáig bezáró­lag kell megfizetni. Negyedévi vagy ennél hosszabb időre szóló bérleteknél a bért más megállapodás hiányában a bérlő választásához képest akár negyedévi, akár havi előzetes részletekben, de mindenkor legkésőbb a hár évnegyed vagy hónap ötödik napjáig bezárólag kell megfizetni. Az előbbi bekezdésben meghatározott havi bérfizetési kedvezmény nem illeti meg azt a bérlőt, aki szolgálati vagy alkalmazási viszonyá­ból kifolyólag lakpénzben részesül, vagy áld az általa bérben leírt helyiség után évi 2500 koro­nát meghaladó tiszta bért fizet. Ehhez képest az ilyen bérlő a bért negyedévi előzetes részle­tekben köteles megfizetni H. Felmondás A felmondás korlátozása lakásoknál. 7. §. Lakásoknak bérletét a bérbeadó vagy az, aki az ingatlan elidegenítése vagy más körülmény folytán helyébe lépett, a minisztérium további rendelkezéséig felmondással csak a következő esetekben szüntetheti meg: 1. ha a lakásra saját maga részére azért van szüksége, mert vele szemben történt felmondás vagy rekvirálás következtében avagy egyéb ok miatt önhibáján kívül hajléktalanná vált; vagy nem hajléktalan ugyan, de főbérlői minőségben lakása nincs és az 1920. évi január hó 1. napja előtt szerzett kis családi házában levő la­kásba kiván beköltözni; 2. ha a lakásra az ingatlan tulajdonosának vagy leszármazójának életbevágó fontos érdekből van elkerülhetetlenül szüksége, feltéve, hogy saját lakásának átengedésével vagy a lakásügyi ható­ság segítségével a bérlő részére indokolt lakás­igényét kielégítő más lakásról gondoskodik; indokolt esetben a felmondás kérdésében hatá­rozó hatóság a felmondó felet az átköltözködés költségének vagy egy részének viselésére köte­lezheti ; 3. ha a bérlő a bér fizetésével vétkesen kése­­delmeskedik; 4. ha a bérlő vagy az, akinek a bérlő a használatot átengedte, a bérlet tárgyát a bérbe­adó érdekeinek jelentékeny sérelmével, megintés ellenére, szerződésellenesen használja, különösen rongálja avagy jogosulatlanul egészében másnak használatra átengedi; 5. ha a bérlő a többi lakókat, a háztulajdo­nost vagy általában a házirendet ismételten súlyosan sértő, tűrhetetlen, megbotránkoztató vagy egyéb súlyos , kifogás alá eső magaviseletet tanúsított, mely miatt a felmondás indokolt. Aki az ingatlan tulajdonát az 1920. évi január bő 1. napja után szerezte meg, a 2. pont alapján felmondással csak akkor él­het, ha az ingatlan öröklés útján jutott tulaj­donába. A felmondás az 1. és a 2. pont esetében csak a rendes felmondási idő megtartásával, a 3—5. pontok eseteiben pedig azon szabályok szerint történhetik, amelyeket a helyi lakbérleti sza­bályrendelet vagy ilyennek hiányában a helyi szokás a bérnerafizetés miatt történő rendkívüli felmondásra nézve megállapít. Heti vagy havi bérletet (albérletet) minden esetben csak a ren­des felmondási idő megtartásával lehet meg­szüntetni. Határozott időre kötött bérleteket a szerző­désben meghatározott bérleti időtartam lejárta előtt csak a 3—5. pontokban meghatározott ese­tekben lehet felmondani. Nem esik a jelen­t. rendelkezései alá vala­mely lakásnak határozott időre vagy vissza­vonásig bérleti viszonyon kívül használatul át­engedése, még ha a használatért ellenérték volt is kikötve. A felmondás korlátozása, üzleti helyiségeknél-L. §• A nem lakásul (üzlet, raktár vagy iroda cél­­jára) bérelt helyiségek bérletét a bérbeadó vagy az, aki az ingatlan elidegenítése vagy más körül­mény folytán helyébe lépett, a 7. §-ban meg­­­­határozott eseteken felül egyéb okból is fel­mondhatja, kivéve, ha a bérlő kimutatja, hogy a helyiségre életbevágó fontos okból, különösen megélhetésének biztosítása végett szüksége van. Ha ilyen helyiség lakással együttesen tárgya a bérletnek, az egész bérletre a nem lakásul (üzlet, raktár vagy iroda céljára) bérelt helyiségek bérletére megállapított szabályok irányadók, amennyiben az ilyen helyiség a vele együtt bérelt lakásnál lényegesen fontosabb tárgya a bérletnek, ellenkező esetben a bérlet tekinteté­ben a lakásbérletre megállapított szabályok nyer­nek alkalmazást. A felmondás korlátozása albérletbe adott lakás­­részekrél. 9. §. Bútorozottan vagy bútorozatlanul albérletbe adott lakásrészek (szobák) albérletének felmon­dására a 7. §. 1. és 3—5. pontjának rendelke­zéseit kell megfelelően alkalmazni azzal a kiegé­szítéssel, hogy az albérletbeadó akkor is élhet felmondással, ha az albérletbe adott lakórészre

Next