Budapesti Közlöny, 1920. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1920-02-10 / 45. szám
1920 február 25. Budapesti Közlöny Baranyi Imre születési helye és állandó lakóhelye L'Jászfényszaru volt, 1887-ben született, földmivesnap- H számos volt, atyja neve Baranyi András, anyja neve Balázs Terézia, feleségének neve Ocskó Marcela, győri éneke Baranyi Imre (7 éves) jászfényszarui lakos, vagyona ugyanott egy lakóház. 1915 január elején vonult be abudapesti 29. honvéd gyalogezredhez. 1915 november hó 15-én Pető Nándor előadása szerint az olasz harctéren St-Michaelnél gránátrobbanás ölte meg, rendfokozata őrvezető volt. Az eltűnt részére ügygondnokul dr.Slapánszky János jászberényi ügyvédet rendelte ki. Felhívatik mindenki, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről. Így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt ís hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be alulírott bíróságnak. Ha ezen időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás könlésében határozni. Jászberény, 1920 február 9. A jászberényi járásbíróság. 1573 1—1 Holtnaknyilvánitás Pk. 564/3.1919. szám. Dóri István volt peszaradacsilakos a háborúban 1915. évben Oroszországban eltűnt vagy elhalt. Született Gyón községben 1883. évben, apja Dóri József, anyja Gattyán Terézia. Gyermeke egy maradt. A 302. számú honvéd «»yalogezredhez vonult be a háború kezdetén. Aki a nevezett életbenlétéről vagy tartózkodási helyéről tud, azt az alálírt járásbírósággal közölje, mert különben e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap eltelte után Dóri István holtnak nyilvánítása kérdésében a biróság érdemileg fog határozni. Kunszentmiklós, 1920 február 5. A kunszentmiklósi járásbíróság. 1574 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 497/1920. szám. A nagykátai járásbíróság közhirré teszi, hogy a 28000/1919. I. M. tíz. rendelet 7. §-a alapján a holtnaknyilvánitási eljárást özvegy Hajas Sándorné szül. Drabik Mária tápióbicskei lakos kérelmére Hajas Sándorra nézve megindította és részére ügygondnokul dr. Kovács Andor nagykátai ügyvédet kirendelte. • Hajas Sándor 1885. évi március hó 4-én Tápió-bücskén született, ahol házasságra lépett Drabik Máriával, utoljára a pestmegyei Tápióbicskén lakott, szülei Jóliái Hajas Ferenc és Harangozó Teréz,11 gyermeke ■turn, névszerint Ilonka tápióbicskei lakos, foglalkozásra nézve gazdálkodó. Tápióbicskén ingatlan vagyona volt, az általános mozgósításkor 1914 augusztus hó 8-án mint közkatona bevonult Budapestre a volt 29. honvéd gyalogezredhez, majd innen nemsokára az orosz harctérre ment, ahol fogságba került és szemtanuk állítása szerint a zalatordai hadifogolytáborban elhalt. Utolsó tábori postaszáma 11. U. I. A járásbiróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holt- laknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett 1916. évi augusztus 1ió 1-én túl még életben volt, azt e hirdetménynek a járásbíróságnál 1920. évi február hó 23. napján történt kifüggesztésétől számitott 60 nap alatt jelentse be a járásbíróságnak. Ha ezen időpontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Nagykáta, 1920. évi február hó 20. napján. A nagykátai járásbiróság. 1579 "— Holtnaknyilvánitás. Pk. 1500/1920. szám. A bíróság a bábomban eltűnt Juhász Mihály kispesti volt lakos, ki Bia községben 1879. május 19-ik napján született, néhai Juhász Mihály és néhai Wolf Katalin fia, famunkás foglalkozású, eltűnése előtt a 71. sz. gyalogezredben teljesített katonai szolgálatot és gyalogos katonai rendfokozata volt, eltűnt pedig Zlaczovka mellett 1915 augusztus 25-én, holtnak nyilvánítása iránt az eljárást neje sz. MihalicS Vilma újpesti lakos kérelmére megindította. A bíróság tehát felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a boltnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak. Amennyiben a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Erzsébetfalva, 1920 február hó 17. napján. Az erzsébetfalvai járásbiróság. 1580 1—1 Holtnaknyilvánitás. 2433/1919. szám. Krüpl Ferenc, aki Vértessomló községben Krüpl Márton és Szeifert Teréz szülőktől 1883. évi október hó 5. napján született és nejével Wohl Máriával Kecskéd községben 1912. évi február hó 4. napján házasságot leütött, akivel Tatabánya községben lakott, ahol mint vájár működött 1914 augusztus 2-án Veszprémbe a 31. honvéd gyalogezredhez, annak 6. századához mint közember bevonult, ahonnan Galicziába vitték s azóta eltűnt, neje kérelmére a holttányilvánítási eljárás megindíttatik, egyszersmind az elhunyt részére ügygondnokul ilr. Kellner Sándor tatai ügyvéd kirendeltetik. Felhivatik mindenki, hogy abban az esetben, ha az eltűnt Kropl Ferenc életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így nevezetesen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt 1917 december 31. napján túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a biróság tábláján történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak. Ha 60 nap alatt bejelentés nem érkezik, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Tata, 1919 december 3-án. A tatai járásbiróság. 1581—1 Holtnak nyilvánitás. Pk. 6061/1919. sz. A kecskeméti járásbiróság közhírré teszi, hogy hadban 1914. november 22-én szerb hadifogságba került s ott eltűnt Józsa István orgoványi 1881. március 21-iki születésű rét., nős, családos, atyja István, anyja Hajdú Eszter, legutóbb Orgoványon lakott, 29. honvéd gyalogezredbeli közvitéz holttányilvánítása iránti eljárást a 28000/1919. I. M. sz. rendelet alapján Józsa Istvánné Dékány Ilona kecskeméti lakos kérelmére folyamatba tette s felhívja az ország öszes hatóságait és lakóit, hogy abban az esetben, fia az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holttányilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról bírnának tudomással, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl életben volt, ezt ezen hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt ezen bírósághoz jelentsék be annál is inkább, mert ha ezen időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az idézett rendelet szemmeltartása mellett az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozatot hozni. Kecskemét, 1919. évi december hó 22. A kecskeméti járásbiróság. 1582 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 736/1920. sz. A kecskeméti járásbiróság közhirré teszi, hogy a hadban 1914. évben eltünt Bán Sándor kecskeméti 1889 január 2-iki születésű, ref., nős, családos, atyja János, anyja Hamar Mária, legutóbb Kecskeméten Károlyi u. 12. szám alatt lakott, 29. honvéd gyalogezredbeli közvitéz holttányilvánitása iránt az eljárást a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján dr. Szigethy Zoltán kecskeméti ügyvéd által képviselt Bán Sándorné Fehér Zsuzsanna kecskeméti lakos kérelmére folyamatba tette s felhívja az ország összes hatóságait és lakóit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a holttányilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról bírnának tudomással, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt ezen bírósághoz jelentsék be annál is inkább, mert ha ezen időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az idézett rendelet szemmeltartása mellett az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozatot hozni. Kecskemét, 1920. évi január hó 11. napján. A kecskeméti járásbiróság. 1587—1 Holtnak nyilvánitás. Pk. 5592/1919. szám. A kecskeméti járásbiróság közhírré teszi, hogy a hadban 1915 április 7—12. napjain a harctéren eltűnt Nagy Gergely kecskeméti 1877. november 19-iki születésű, r. kath., nős, családos, atyja Ferenc, anyja Kalmár Magdolna, legutóbb Kecskeméten lakott, városi tűzoltó, 29. honvéd gyalogezredben közvitéz holttányilvánítása iránti eljárást a 28000/1919. I. M. sz. rendelet alapján dr. Szigethy Zoltán kecskeméti ügyvéd által képviselt Nagy Gergelyné szül. Miklovics Teréz kecskeméti lakos kérelmére folyamatba tette s felhívja az ország összes hatóságait és lakóit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a holttányilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról bírnának tudomással, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt ezen hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt ezen bíróságnál jelentsék be annál is inkább, mert ha ezen időpontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az idézett rendelet szemmel tartása mellett az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozatot hozni. Kecskemét, 1920. évi január hó 2. napján. A kecskeméti járásbiróság. 1588 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 42/1920. szám. A móri járásbiróság közhirré teszi, hogy Horváth Ferencné szül. Pisch Terézia móri lakos által a 28000/1919. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán férjének Horváth Ferenc móri volt lakosnak holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. . Az eltűnt neve Horváth Ferenc, született Móron 1887. évi augusztus hó 2. napján, házastársának neve Pisch Terézia, ennek lakhelye Mór. Házasságra lépésük ideje 1914 február 17. Házasságukból gyermek nem született, az eltűnt foglalkozása földmives, Móron ingatlan vagyona maradt, ház, szőlő és szántóföld. Az eltűnt szüleinek neve Horváth Flóris és neje Kiok Mária. Az eltűnt egyén eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített, háromitt mint póttartalékos a volt cs. és kir. 69. sz. gyalogezredhez 1914. évi július hóban. Ezredével az orosz harctérre vonult, ahol állítólag még 1915 május havában eltűnt, azóta nem adott magáról életjelt. Legutóbbi tábori postaszáma 90. volt. Felhívja a bíróság mindazokat, akiknek nevezett netáni életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűntének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomásuk, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még" életben volt, ezt a hirdetménynek a bírósági táblán történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentsék be a bíróságnak. Amennyiben pedig az előbbi bekezdésben megjelöltidőpontig a jelentés senki részéről be nem adatnék,a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Múlt, 1920. évi február 4. napján. A móri járásbiróság. 1589 te Holtnaknyilvánitás. 265/2. 1920. szám. A pestvidéki járásbiróság közhírré teszi, hogy Gigler Mihályné szül. Augusztin Mária törökbálinti lakos, férjének Gigler Mihály volt törökbálinti lakosnak holttányilvánitása iránt az eljárás megindítását kérte, miből folyóan a biróság a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján az eljárást megindította. A holttányilvánítani kört Gigler Mihály1878 május 17-én született Törökbálinton Gigler Antal és Warhoffer Erzsébet szülőktől, Augusztin Máriával Törökbálinton 1903 február 4-én házasságot kötött és a házasságból Gigler Mária, Búza, Antal, Mihály és József nevű gyermekek születtek, valamennyien törökbálinti lakosok, vallása róm. kath., foglalkozása földmives, utolsó rendes lakhelye Törökbálint volt, Törökbálint község határában egy présházas pincéje volt. Gigler Mihály a háború kitörésekor 1914 augusztus havában a budapesti 1. hondvéd gyalogezredhez bevonult s mint honvéd az 1915. évben az olasz frontra lett kivezényelve. 1915 december havában a doberdói ütközetben állítólag elesett, egyidejűen a kérvényhez mellékelt és Törökbálint község elöljárósága által 1920 január 18. napján felvett jegyzőkönyvben kihallgatott Fink János budapesti és Wágner György budakeszi lakos tanúk azt adják elő, hogy az olasz fronton a doberdói fensikon gyorstüzelő ágyulövedék találta és hősi halált halt 1915 december 7-én, utolsó tábori postaszáma 328 volt. A 28000/1919.1. M. sz. rendelet 7. §-a alapján felhívja mindazokat, akik Gigler Mihály életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, különösen arról, hogy Gigler Mihály 1915 december 7-ike előtt még életben volt, tudomással bírnak, ezt a tudomásukat jelen hirdetménynek a járásbíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt aláírt járásbíróságnak szóval vagy írásban jelentsék be. Ha az előbbi bekezdésben megjelölt 60 nap leteltéig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holttányilvánítás kérdésében határozni. A bíróság az eltűnt Gigler Mihály részére ügygondnokul a fenti, rendelet 7. §-a alapján dr. Kindlovíts Gyula budapesti ügyvédet rendelte ki. Budapest, 1920. február hó 8. A pestvidéki járásbiróság. 1595—1 Idézések. Idézés: 7594/2. 1920. szám. A budapesti központi járásbiróság közhirré teszi, hogy dr. Sugár K. Márton felperesnek, néhai Balian Axente ismeretlen örökösei alperesek ellen 1420 korona töke és jár. iránt indított perében a per felvételére és érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1920. évi március hó 30., napján délelőtt 10 órakor hivatalos helyiségében (V., Markó utca 25. házszám földsz. 36. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig az ismeretlen örökösök részére ügygondnokul dr. Mándi Ernő ügyvédet nevezte ki. A bíróság felhívja az ismeretlen örökösöket, hogy fent megjelölt határnapon és órában személyesen vagy képviseletre jogosult és igazolt meghatalmazott által jelenjenek meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyettük eljárni. Budapest, 1920. évi február hó 12. napján. A budapesti központi járásbíróság. 1585—1 Idézés: 305/3. 1919. szám. A veszprémi járásbiróság közhirré teszi, hogy dr. Puskás István, veszprémi ügyvéd felperesnek, özv. Kozler Oszkárné jákóhalmi lakos alperes elleni 1100 korona ügyvédi munkadíj tőke és jár. iránti keresetének tárgyalására 1920. évi március hó 8. napjának d. e. 9 órája ezen bíróságnál kitüzetett és ismeretlen tartózkodása özv. Közsés Oszkárné alperes részére dr. Rosenthal Sándor veszprémi ügyvédet ügygondnokul kirendelte. Felhívja ennélfogva ismeretlen tartózkodása alperest, hogy ügyének célszerű védelme iránt a részér® kirendelt ügygondnokot kellően utasítsa, vagy a tár-,gyalásra személyesen avagy más megbízottjaibál megjelenjen, mert különben mindezek elmulasztásának következményeit magának tulajdonitsa. Veszprém, 1920. évi február hó 9. napján. A veszprémi járásbiróság, 1591 1—1 idézés. 1749/1920. szám. Az erzsébetfalvai járásbiróság közhirré teszi, hogy Soroksári Takarékpénztár r.-t. felperesnek, néhai Czabán József örökösei alperesek ellen 480 korona 72 fillér iránt inditott perében a per felvételére és érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1920. évi március hó 16. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (földszint 3. ajtószám alatt), jelenjenek meg, egyszersmind pedig az alperes részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondnokul dr. Szőgyi Dénes erzsébetfalvai ügyvédet nevezte ki. A biróság felhívja az alperest, hogy a fent megjelölt határnapon és órában személyesen vagy képviseletre jogosult és igazolt meghatalmazott által jelenjen meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyette eljárni. Erzsébetfalva, 1920. évi február hó 19. napján. Az erzsébetfalvai járásbiróság, 1592—1 Idézés: 2. P. 37056/1919. szám. A budapesti törvényszék közhirré teszi, hogy Graf Etel felperesnek, Breyer Artur alperes ellen házasság felbontása iránt indított perében a per felvételére határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1920. évi április hó 12. napján délelőtt 10 órakor hivatalos helyiségében (V., Alkotmány utca 14. házszám, II. emelet 8. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig az alperes részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondnokul dr. Tasnádi Nagy András budapesti ügyvédet (lakik VIII., József-körut 41. sz.) nevezte ki. A biróság felhívja az alperest, hogy a fent megjelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjen meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyette eljárni. Budapest, 1920. évi február hó 16-án. A budapesti törvényszék: *239 1—1