Budapesti Közlöny, 1920. július (54. évfolyam, 148-174. szám)
1920-07-10 / 156. szám
Budapest, 1920 Szombat, július 10. 156. szám: HIVATALOS KÖZLÖNY. LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. telefon : József 20—21. kiadóhivatal: VII., Rákóczi-ut 54. Athenaeum-épület. Telefon : József 13-91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 1 K 80 f., minden további 10 vagy kevesebb szóért 60 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára, egyenkint 2 K. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 , 60 %. Kétszer vagy többször beiktatva 10% engedmény. Előfizetési árak: Egész évre ......... 360 korona. Félévre................................180 korona. Negyedévre ..... 00 korona. Egyes szám ára ............. 2 korona. ............................... ■ : HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére megengedem, hogy báró Feilitzsch Berchtold magyar királyi közigazgatási bírósági ítélő bírónak saját kérelmére történt nyugalomba helyezése alkalmából, buzgó és eredményes közszolgálati működéséért Elismerésem tudtul adassák. Kelt Budapesten, 1920. évi junius hó 30. napján. Horthy s. k. Dr. Simonyi-Semadam Sándor s. k. A Kormányzó Ur Ő Főméltósága a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére folyó évi április hó 20-áról kelt magas elhatározásával dr. Mihailich Győző műegyetemi címzetes ny. rk. tanárt a műegyetem II. hidépitéstani tanszékére az V. fizetési osztályba a törvényszerű illetményekkel nyilvános rendes tanárrá kinevezni méltóztatott. A m. kir. belügyminiszter a m. kir. államrendőrség létszámába Elefánty Tarnay Gyula, Kiss Árpád, Rácz József, Szilágyi Gyula, Tanczik Lajos, Volny József, Vozák József és Zilahy Kálmán városi rendőrkapitányokat a VIII. fizetési osztály 3. fokozatának megfelelő szabályszerű illetményekkel államrendőrségi kapitányokká nevezte ki. A m. kir. minisztériumnak 5.394/1920. I. B. számú rendelete a bércséplési jutaléknak megállapítása tárgyában. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján rendeli. A bércséplésért járó jutalék (cséplőrész) megállapítása a felek között szabad egyezkedés tárgya. Felhatalmaztatik azonban a törvényhatóság első tisztviselője, hogy amennyiben szükséges, a bércséplésért járó jutalékot a folyó cséplési idényre a törvényhatóság egész területére vagy annak egy részére a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség, valamint három munkaadó (csépeltető) és három munkavállaló (bércséplőgép tulajdonos) meghallgatása után megállapítsa, amely esetben a bércséplőgép tulajdonosa a megállapított jutaléknál többet nem követelhet. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1920. évi julius bó 7-én. Dr. Smionyi-Semadam Sándor s. k., m. kir. miniszterelnök. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Steininger Sándor soproni állami felső kereskedelmi iskolai negyedik osztályú tanulót, aki Kismartonban 1902. évi augusztus hó 15-én született és izr. vallása, a proletárdiktatúra idejében tanúsított nemzetellenes viselkedése miatt a hazai összes középfokú iskolákból kizárta. A magyar kir. közélelmezési miniszter 44.000 1920. Bé. M. sz. rendezete az 1920. évi termésből eredő termények feldolgozása tárgyában. A magyar kir. közélelmezési miniszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőig a vámőrlésre vonatkozó összes eddigi rendeletek egyidejű hatályon kivül helyezésével a következőket rendeli: I. Vámőrlés. 1. §• Búzát, rozsot, kétszerest, tatárkát, kölest, árpát, zabot, tengerit vagy ocsut megőrölni, illetve megőröltetni vagy bármily módon feldolgozni, illetve feldolgoztatni csakis a községi elöljáróság (polgármester) által kiállított őrlési tanúsítvány alapján szabad. Bármely malom (daráló stb.), ideértve kizárólag a tulajdonos (személy vagy gazdaság) házi és gazdasági szükségletére dolgozó malmokat (darálókat stb.) is, csak őrlési tanúsítvány alapján dolgozhat és csak vámőrlést (darálást stb.) végezhet, vagyis búzát, rozsot, kétszerest, kölest, tatárkát, árpát, zabot, tengerit vagy ocsut csak természetben — az illető terményben — szedett vámért őrölhet vagy dolgozhat fel bármely módon, nem pedig lisztért, pénzért vagy más ellenszolgáltatás fejében. Őrlési tanúsítvány beszerzése és a vám levonása, illetve beszolgáltatása az esetben is kötelező, ha a termelő (gabonával ellátott személy vagy gazdaság) vagy a malom (daráló stb.) tulajdonosa vagy alkalmazottja saját házi és gazdasági szükségletére dolgozza fel és illetve dolgoztatja fel fenti gabonaneműeket bármily módon. Ezen rendelkezések alól kizárólag csak a jelen rendelet II. szakasza szerinti »Kereskedelmi őrlés« és a kormány részére végzett úgynevezett »Szerződéses őrlés« képez kivételt. Azon malmok (darálók stb.), amelyek kizárólag a tulajdonos (személy vagy gazdaság) házi és gazdasági szükségletének fedezésére szolgáló terményt dolgozzák fel, tehát vámőrléssel hivatásszerűleg nem foglalkoznak, csak az esetben dolgozhatnak fel gabonaneműeket háztartásukon (gazdaságukon) kívül álló személyek, gazdaságok részére, ha erre a közélelmezési miniszter illetékes kirendeltségétől (a továbbiakban: »a kirendeltség«) engedélyt kaptak. Kenyérmagvakat, mégpedig búzát, rozsot, kétszerest tilos kézidarálón (mozsárban stb.) akár saját, akár más részére megőrölni vagy bármely más módon feldolgozni. A közélelmezési miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértve, illetve felhatalmazásuk alapján a törvényhatóság első tisztviselője szükség esetén elrendelheti a törvényhatóság területén használatban levő összes kézidarálók üzemen kívül helyezését, esetleg azok bevonását is. 2. §. A malom (daráló stb.) a feldolgozásra behozott terménymennyiségből őrlésért és hántolásért annak 15 (tizenöt) százalékát, darálásért, zúzásért és egyéb feldolgozásért annak 12 (tizenkettő) százalékát köteles minden őröltető félnek egyformán felszámítani, felszámíthat továbbá őrlésnél 3 (három) százalék, darálásnál 2 (kettő) százalék és hántolásnál 5 (öt) százalék pórlást; az itt megállapított vámdíjon és porlási százalékon kívül azonban az őröltető féllel szemben további levonást vagy felszámítást (kezelési, rostálási, tisztítási, szitálási, fűtési díjat stb.) nem eszközölhet, illetve további térítést el sem fogadhat, viszont azonban a fenti díjaknál kevesebbet sem számíthat fel. A Gabonagyűjtés Országos Kormánybiztosa által engedélyezett összes őrlési pótdíjak (olaj-, benzin-, villanypénzek) folyó évi július hó 15-én megszűnnek. Őrlésnél legalább 75 (hetvenöt) százalékos, hántolásnál legalább 60 (hatvan) százalékos kiőrlés (emberi táplálkozásra alkalmas liszt kiőrlése), illetve hántolás kötelező, mégpedig a tényleg őrlés alá vett (az őröltető félnek visszaszolgáltatott koptatási hulladékon felüli) terménymennyiség után számítva. A kiőrlési (bántolási) arányt abban az esetben is be kell tartani, ha az őröltető fél alacsonyabb kiőrlést (bántolást) kíván. A kizárólag parasztőrlést (liszt és korpa együtt) végző malmok továbbra is végezhetnek parasztőrlést, kötelesek azonban az egész őrleménymennyiséget — a portás levonásával — az őröltető félnek kiszolgáltatni. Vámőrlésnél a fentiekben megállapított kiőrlési százalék keretén belül tetszés szerinti lisztfajták állíthatók elő. Vámőrléssel is foglalkozó szerződéses malmok a vámőrlést szintén a jelen §-ban megállapított kiőrlési százalék stb. alapján végezhetik, illetve tartoznak végezni. 3. §• A községi elöljáróság (polgármester) minden a község (város) területén lakó egyénnek tartozik őrlési tanúsítványt a fél tetszése szerinti mennyiségről és malomra a hivatalos időben bármikor díjtalanul kiállítani és kiszolgáltatni. Más község (város) területén lakó feleknek az őrlési tanúsítványt kiállító hatóságok csak a község (város) területén működő malomra tartoznak a kért őrlési tanúsítványt kiszolgáltatni. Az őrlési tanúsítványra a kiállító hatóságnak a következő adatokat kell rávezetnie: Az őrlési tanúsítvány sorszámát, azon malom nevét és telephelyét, amelyben az őröltető fél terményét feldolgoztatni kívánja, a feldolgozandó terménymennyiséget számokkal és betűkkel, az őröltető fél nevét és közelebbi címét, az őrlési tanúsítvány kiállításának keltét, a község pecsétjét és a tanúsítványt kiállító közeg aláírását, továbbá az őrlési tanúsítvány szelvényére ugyancsak rá kell vezetnie az őrlési tanúsítvány sorszámát és az őröltető fél nevét és lakhelyét. Az őrlési tanúsítványokat kiállító hatóság köteles a kiszolgáltatott őrlési tanúsítványokról a tanúsítványban megjelölt malomvállalatok szerint külön-külön idén két példányban jegyzéket készíteni, mely az érdekelt malomvállalat megjelölésén kívül a kiszolgáltatás sorrendjében feltünteti az őrlési tanúsítványok sorszámát és keltét, az őröltető fél nevét és a feldolgozásra engedélyezett terménymennyiséget. Az őrlési tanúsítványokat kiállító hatóság ezen jegyzék egyik példányát megőrzi, a másikat pedig köteles minden hónap 1. és 15. napján az illetékes kirendeltséghez juttatni. A malom bármely malomra szóló őrlési tanúsítvány alapjáu elvállalhatja a behozott termény feldolgozását, azonban oly esetben, amidőn az őröltető fél terményét az őrlési tanúsítványban megjelölt malom (daráló) helyett más malomban (darálóban) dolgoztatja fel, köteles az őröltető ezt a körülményt az előbbi bekezdésben megszabott jegyzék vonatkozó feljegyzésének megfelelő helyreigazítása végett 48 órán belül annál a hatóságnál bejelenteni, amely számára az őrlési tanúsítványt kiszolgáltatta.