Budapesti Közlöny, 1920. július (54. évfolyam, 148-174. szám)

1920-07-10 / 156. szám

Budapest, 1920 Szombat, július 10. 156. szám: HIVATALOS KÖZLÖNY. LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. telefon : József 20—21. kiadóhivatal: VII., Rákóczi-u­t 54. Athenaeum-épület. Telefon : József 13-91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 1 K 80 f., minden további 10 vagy kevesebb szóért 60 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára, egyenkint 2 K. Az iktatandó h­irdetm­ények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 , 60 %. Kétszer vagy többször beiktatva 10% engedmény. Előfizetési árak: Egész évre ......... 360 korona. Félévre................................180 korona. Negyedévre ..... 00 korona. Egyes szám ára ............. 2 korona. ............................... ■ : HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi miniszterelnök elő­terjesztésére megengedem, hogy báró Feilitzsch Berchtold magyar királyi köz­­igazgatási bírósági ítélő bírónak saját kérelmére történt nyugalomba helyezése alkalmából, buzgó és eredményes közszol­gálati működéséért Elismerésem tudtul adassák. Kelt Budapesten, 1920. évi junius hó 30. napján. Horthy s. k. Dr. Simonyi-Semadam Sándor s. k. A Kormányzó Ur Ő Főméltósága a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter elő­terjesztésére folyó évi április hó 20-áról kelt magas elhatározásával d­r. Mihailich Győző műegyetemi címzetes ny. rk. tanárt a műegyetem II. hidépitéstani tanszékére az V. fizetési osz­tályba a törvényszerű illetményekkel nyilvános rendes tanárrá kinevezni méltóztatott. A m. kir. belügyminiszter a m. kir. állam­­­rendőrség létszámába Elefánty Tarnay Gyula, Kiss Árpád, Rácz József, Szilágyi Gyula, Tan­­czik­ Lajos, Volny József, Vozák József és Zilahy Kálmán városi rendőrkapitányokat a VIII. fize­tési osztály 3. fokozatának megfelelő szabály­szerű illetményekkel államrendőrségi kapitá­nyokká nevezte ki. A m. kir. minisztériumnak 5.394/1920. I. B. számú rendelete a bércséplési jutaléknak megállapítása tárgyában. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján rendeli. A bércséplésért járó jutalék (cséplőrész) meg­állapítása a felek között szabad egyezkedés tárgya. Felhatalmaztatik azonban a törvényhatóság első tisztviselője, hogy amennyiben szükséges, a bércséplésért járó jutalékot a folyó cséplési idényre a törvényhatóság egész területére vagy annak egy részére a vármegyei m. kir. gazda­sági felügyelőség, valamint három munkaadó (csépeltető) és három munkavállaló (bércséplő­gép tulajdonos) meghallgatása után megállapítsa, amely esetben a bércséplőgép tulajdonosa a meg­állapított jutaléknál többet nem követelhet. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1920. évi julius bó 7-én. Dr. Smionyi-Semadam Sándor s. k., m. kir. miniszterelnök. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Steininger Sándor soproni állami felső keres­kedelmi iskolai negyedik osztályú tanulót, aki Kismartonban 1902. évi augusztus hó 15-én született és izr. vallása, a proletárdiktatúra ide­jében tanúsított nemzetellenes viselkedése miatt a hazai összes középfokú iskolákból kizárta. A magyar kir. közélelmezési miniszter 44.000 1920. Bé. M. sz. rendezete az 1920. évi termésből eredő termények feldol­gozása tárgyában. A magyar kir. közélelmezési miniszter a ke­reskedelemügyi miniszterrel egyetértőig a vám­őrlésre vonatkozó összes eddigi rendeletek egy­idejű hatályon kivü­l helyezésével a következőket rendeli: I. Vámőrlés. 1. §• Búzát, rozsot, kétszerest, tatárkát, kölest, árpát, zabot, tengerit vagy ocsut megőrölni, il­letve megőröltetni vagy bármily módon feldol­gozni, illetve feldolgoztatni csakis a községi elöl­járóság (polgármester) által kiállított őrlési ta­núsítvány alapján szabad. Bármely malom (daráló stb.), ideértve kizáró­lag a tulajdonos (személy vagy gazdaság) házi és gazdasági szükségletére dolgozó malmokat (darálókat stb.) is, csak őrlési tanúsítvány alap­ján dolgozhat és csak vámőrlést (darálást stb.) végezhet, vagyis búzát, rozsot, kétszerest, kölest, tatárkát, árpát, zabot, tengerit vagy ocsut csak természetben — az illető terményben — sze­dett vámért őrölhet vagy dolgozhat fel bármely módon, nem pedig lisztért, pénzért vagy más ellenszolgáltatás fejében. Őrlési tanúsítvány beszerzése és a vám levo­nása, illetve beszolgáltatása az esetben is kötelező, ha a termelő (gabonával ellátott személy vagy gazdaság) vagy a malom (daráló stb.) tulajdo­nosa vagy alkalmazottja saját házi és gazdasági szükségletére dolgozza fel és illetve dolgoztatja fel fenti gabonaneműeket bármily módon. Ezen rendelkezések alól kizárólag csak a jelen rendelet II. szakasza szerinti »Kereskedelmi őrlés« és a kormány részére végzett úgynevezett »Szerződéses őrlés« képez kivételt. Azon malmok (darálók stb.), amelyek kizáró­lag a tulajdonos (személy vagy gazdaság) házi és gazdasági szükségletének fedezésére szolgáló terményt dolgozzák fel, tehát vámőrléssel hivatás­­szerűleg nem foglalkoznak, csak az esetben dol­gozhatnak fel gabonaneműeket háztartásukon (gazdaságukon) kívül álló személyek, gazdasá­gok részére, ha erre a közélelmezési miniszter illetékes kirendeltségétől (a továbbiakban: »a kirendeltség«) engedélyt kaptak. Kenyérmagvakat, még­pedig búzát, rozsot, kétszerest tilos kézidarálón (mozsárban stb.) akár saját, akár más részére megőrölni vagy bármely más módon feldolgozni. A közélelme­zési miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyet­értve, illetve felhatalmazásuk alapján a törvény­­hatóság első tisztviselője szükség esetén elrendel­heti a törvényhatóság területén használatban levő összes kézidarálók üzemen kívül helyezését, esetleg azok bevonását is. 2. §. A malom (daráló stb.) a feldolgozásra beho­zott terménymennyiségből őrlésért és hánto­lásért annak 15 (tizenöt) százalékát, darálásért, zúzásért és egyéb feldolgozásért annak 12 (tizen­kettő) százalékát köteles minden őröltető félnek egyformán felszámítani, felszámíthat továbbá őrlésnél 3 (három) százalék, darálásnál 2 (kettő) százalék és hántolásnál 5 (öt) százalék pórlást; az itt megállapított vámdíjon és porlási száza­lékon kívül azonban az őröltető féllel szemben további levonást vagy felszámítást (kezelési, rostálási, tisztítási, szitálási, fűtési díjat stb.) nem eszközölhet, illetve további térítést el sem fogadhat, viszont azonban a fenti díjaknál ke­vesebbet sem számíthat fel. A Gabonagyűjtés Országos Kormánybiztosa által engedélyezett összes őrlési pótdíjak (olaj-, benzin-, villanypénzek) folyó évi július hó 15-én megszűnnek. Őrlésnél legalább 75 (hetvenöt) százalékos, hántolásnál legalább 60 (hatvan) százalékos ki­őrlés (emberi táplálkozásra alkalmas liszt kiőr­lése), illetve hántolás kötelező, még­pedig a tény­leg őrlés alá vett (az őröltető félnek vissza­szolgáltatott koptatási hulladékon felüli) ter­ménymennyiség után számítva. A kiőrlési (bántolási) arányt abban az eset­ben is be kell tartani, ha az őröltető fél ala­csonyabb kiőrlést (bántolást) kíván. A kizárólag parasztőrlést (liszt és korpa együtt) végző malmok továbbra is végezhetnek paraszt­őrlést, kötelesek azonban az egész őrlemény­mennyiséget — a portás levonásával — az őröl­tető félnek kiszolgáltatni. Vámőrlésnél a fentiekben megállapított kiőr­lési százalék keretén belül tetszés szerinti liszt­fajták állíthatók elő. Vámőrléssel is foglalkozó szerződéses malmok a vámőrlést szintén a jelen §-ban megállapított kiőrlési százalék stb. alapján végezhetik, illetve tartoznak végezni. 3. §• A községi elöljáróság (polgármester) minden a község (város) területén lakó egyénnek tar­tozik őrlési tanúsítványt a fél tetszése szerinti mennyiségről és malomra a hivatalos időben bármikor díjtalanul kiállítani és kiszolgáltatni. Más község (város) területén lakó feleknek az őrlési tanúsítványt kiállító hatóságok csak a község (város) területén működő malomra tar­toznak a kért őrlési tanúsítványt kiszolgáltatni. Az őrlési tanúsítványra a kiállító hatóságnak a következő adatokat kell rávezetnie: Az őrlési tanúsítvány sorszámát, azon malom nevét és telephelyét, amelyben az őröltető fél terményét feldolgoztatni kívánja, a feldolgozandó terménymennyiséget számokkal és betűkkel, az őröltető fél nevét és közelebbi címét, az őrlési tanúsítvány kiállításának keltét, a község pecsétjét és a tanúsítványt kiállító közeg alá­írását, továbbá az őrlési tanúsítvány szelvényére ugyancsak rá kell vezetnie az őrlési tanúsítvány sorszámát és az őröltető fél nevét és lakhelyét. Az őrlési tanúsítványokat kiállító hatóság köteles a kiszolgáltatott őrlési tanúsítványokról a tanúsítványban megjelölt malomvállalatok szerint külön-külön idén két példányban jegy­zéket készíteni, mely az érdekelt malomvállalat megjelölésén kívül a kiszolgáltatás sorrendjében feltünteti az őrlési tanúsítványok sorszámát és keltét, az őröltető fél nevét és a feldolgozásra engedélyezett terménymennyiséget. Az őrlési tanúsítványokat kiállító hatóság ezen jegyzék egyik példányát megőrzi, a másikat pedig köte­les minden hónap 1. és 15. napján az illetékes kirendeltséghez juttatni. A malom bármely malomra szóló őrlési tanú­sítvány alapjáu­ elvállalhatja a behozott termény feldolgozását, azonban oly esetben, amidőn az őröltető fél terményét az őrlési tanúsítványban megjelölt malom (daráló) helyett más malom­ban (darálóban) dolgoztatja fel, köteles az őröl­tető ezt a körülményt az előbbi bekezdésben megszabott jegyzék vonatkozó feljegyzésének megfelelő helyreigazítása végett 48 órán belül annál a hatóságnál bejelenteni, amely számára az őrlési tanúsítványt kiszolgáltatta.

Next