Budapesti Közlöny, 1920. szeptember (54. évfolyam, 200-224. szám)
1920-09-22 / 217. szám
Budapest, 1920. 217. szám. Szerda, szeptember 22. BUDAPESTKÉt KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon : József 20—2. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. Athenaeum-épület. Telefon : József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 1 K 80 f., minden további 10 vagy kevesebb szóért 60 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára, egyenkint •2 K- Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonperesde sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 10 00 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10 l/c engedmény. Előfizetési árak: Egész évre ................... 300 korona. Félévre................. 180 korona. Negyedévre ..... 00 korona. Egyes számára ............. 2 korona. HIVATALOS RÉSZ. A kivándorlásról szóló 1909 : II. t.-c. 32. §-a alapján szervezett Kivándorlási Tanács ötödik ülésszakának tagjai. A nemzetgyűlés részéről: Bermolák Nándor, Hegyeshalmy Lajos, Kenéz Béla, Orffy Imre, Schandl Károly, Szíj Bálint, Ugrón Gábor, Bock Iván. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részéről: Belatiny Artur, Bittner János. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület részéről: gróf Somssich László. A Magyar Gazdaszövetség részéről: Bernát István. Az Országos Iparegyesület részéről: Kaszab Aladár. A Gyáriparosok Országos Szövetsége részéről: dr. Hegedűs Lóránt. Az Országos Gazdasági Munkáspénztár részéről : dr. Gaál Jenő,. Az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár részéről : Wekow Ádám. A Gazdasági Egyesület Országos Szövetsége részéról: gróf JHailáth József, Buday Barnabás. A belügyminiszter által kinevezett tagok: dr. Balás Károly, dr. Jadekovits Sándor. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a minisztertanácsnak 1920. évi szeptember hó 15-én kelt hozzájárulása után kinevezte Barcsay Albert, Luy Lőrinc, Szilágyi János, Martzy János és Jávor Albert állami polgári iskolai megbízott tanárokat a X. fizetési osztályba állami polgári iskolai rendes tanárokká. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a minisztertanácsnak 1920. évi szeptember bő 15-én kelt hozzájárulása után kinevezte Hadnagy Imre a szécsényi és Csernek Antal a kalocsai állami polgári fiúiskolához beosztott megbízott rajztanítót a XI. fizetési osztályba állami polgári iskolai segédtanítóvá A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a minisztertanácsnak 1920. évi szeptember hó 15-én kelt hozzájárulása után kinevezte Rauchlauer József okt. gépészt és műlakatost, a kismartoni állami polgári fiúiskolával kapcsolatos ipartanműhely vezetőjét a XI. fizetési osztályba ipartanitóvá. A m. kir. minisztérium 7.776/1920. M. S. szimu rendelete a munkásbiztositó pénztárak alkalmazottainak és orvosainak szolgálati viszonya tárgyában. A m. kir. minisztérium a betegségi és balesetbiztosítás ideiglenes szabályozása tárgyában kibocsátott 5.400/1919. M. E. és 6.250/1919 M. E. számú (a Budapesti Közlöny 1919. évi 163. és 178. számában kihirdetett) rendeletek kiegészítéséül a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezésekben és az 1920. évi I. t.-c. 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1 §• Az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak, a kerületi munkásbiztosító pénztáraknak és a magánegyesületi betegsegélyző pénztáraknak mindazok az alkalmazottai (tisztviselők, napidíjasok, szolgák, segédszolgák stb.), akik az 1918. évi október hó 31-től a jelen rendelet hatálybalépéséig terjedő időben beigazoltak hazafiatlan, társadalomellenes vagy a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsítottak s akiket ezért a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter »nem igazoltaknak«-' minősít, állásukból — tekintet nélkül alkalmazásuknak végleges vagy ideiglenes jellegére — felmondás, végkielégítés és kártérítés (kárpótlás) mellőzésével elbocsáthatók. Ehhez képest a szolgálati és fegyelmi szabályzatoknak s a szolgálati szerződéseknek az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezésben ellentétben álló rendelkezései és kikötései a szóban levő alkalmazottakra nem nyernek alkalmazást. 2 §• Az előbbi §. alapján felmondás nélkül történt elbocsátás a munkásbiztosító pénztári alkalmazottak nyugdíjszabályzata szempontjából a szolgálati és fegyelmi szabályzat értelmében történt elbocsátással egy tekintet alá esik. 3. §. A jelen rendelet 1. §-a alapján elbocsátott oly munkásbiztosító pénztári alkalmazottak részére, akik a munkásbiztosító pénztári alkalmazottak nyugdíjintézetének tagjai s akik a reájuk nézve érvényes nyugdíjszabályzat szerint az elbocsátás időpontjában abban az esetben — ha szolgálatuknak további ellátására képtelenek lennének — egyébként nyugdíjra tarthatnának igényt, a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter jóváhagyásával a nyugdíjintézet terhére kivételesen megfelelő összegű nyugdíj engedélyezhető. Az ily kivételes nyugdíjban részesülő elbocsátott pénztári alkalmazottak özvegyei és árvái a nyugdíjszabályzat szempontjából a szabályszerűen nyugdíjazott nyugdíjintézeti tagok hozzátartozóival egyenlő elbánás alá esnek. A kivételes nyugdíjban részesülő elbocsátott pénztári alkalmazottak az általuk befizetett nyugdíjjárulékok visszatérítésére igényt nem tarthatnak. 4. §• Az 1—3. §-okban foglalt rendelkezések az Országos Munkásbiztosító Pénztárral, a kerületi munkásbiztosító pénztárakkal és a magánegyesületi betegsegélyző pénztárakkal szerződéses viszonyban álló orvosokra is alkalmazást nyernek. 5. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe, rendelkezései azonban visszahatólag azokra a munkásbiztosító pénztári alkalmazottakra és orvosokra is irányadók, akiket hazafiatlan, társadalomellenes vagy közerkölcsbe ütköző magatartás miatt nem igazoltakként netalán már korábban bocsátottak el. Ezt a rendeletet a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter hajtja végre. Budapest, 1920. évi szeptember hó 7-én. Gróf Teleki Pál e. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. igazságügyminiszternek 33.600. 1920. 1. SI. számú rendelete a cégbejegyzések közzétételéért fizetendő dijak újabb megállapítása, beszedése és kezelése tárgyában. A cégbejegyzések közzétételéért fizetendő díjakat a m. kir. kereskedelemügyi miniszter újból állapította meg s ezzel kapcsolatban e díjak beszedésének és kezelésének egyszerűsítése is szükségessé vált Ennélfogva az e tárgyra vonatkozó 6.156/1883. I. M. számú (a Rendeletek Tára 1883. évi kötetének 362. lapján közzétett), továbbá a 44.227. 1886. I. M. számú (a Rendeletek Tára 1886. évi kötetének 1207. lapján közzétett igazságügyminiszteri kör rendeletét hatályon kívül helyezem és ebben a tárgyban a m. kir. kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem : 1 §• A cégbejegyzések közzétételéért a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr rendelkezése értelmében a következő díjak járnak: I. Egyéni cégekre vonatkozó 1. első bejegyzés közzétételéért ............ 200 K 2. minden további bejegyzés közzétételéért 100 K II. Közkereseti és letéti társaságokra vonatkozó 1. első bejegyzés közzétételéért minden tag után ................................................ 200 K 2. minden további bejegyzés közzétételéért minden tag után ......................... 100 K III. Részvénytársaságra vonatkozó: 1. első bejegyzés közzétételéért 1.000.000 K alaptőkéig............................................ 500 K minden további megkezdett millió korona után további........................................... 200 K 2. minden további bejegyzés közzétételéért: a) alaptőkeemelés esetében egymillió koronáig.................................................... 500 K minden további megkezdett egymillió korona után további.............................. 200 K b) egyéb változások esetében ................ 100 K IV. Szövetkezetre vonatkozó 1. első bejegyzés közzétételéért ............ 200 K 2. minden további bejegyzés közzétételéért, ha a szövetkezeti tagok száma ezret meg nem halad ............. 100 , ha a szövetkezeti tagok száma ezret meghalad ................................................ 2000 Ha valaki fennálló kereskedelmi üzletbe társtagul belép és ezzel az egyéni cég társas céggé alakul, a bejegyzés közzétételéért az előbbi bekezdés II. pontjában az első bejegyzés közzétételére megszabott díjat kell fizetni. Ez pedig a korábbi társas cég egyéni céggé alakul át, a bejegyzés közzétételéért fizetendő díj tekintetében az előbbi bekezdés I. pontjában a további bejegyzés közzétételére megállapított díj tétele irányadó. A budapesti kir. törvényszék kivételes cégbírósági illetékességéről szóló 5.395/1920. M. E. számú (a Budapesti Közlöny 1920. évi július 6. napján megjelent 152. számában kihirdetett rendelet értelmében a budapesti kir. törvényszéknél első ízben kért olyan bejegyzést, amely