Budapesti Közlöny, 1920. szeptember (54. évfolyam, 200-224. szám)

1920-09-22 / 217. szám

Budapest, 1920. 217. szám. Szerda, szeptember 22. BUDAPE­STK­Ét KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon : József 20—2. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. Athenaeum-épület. Telefon : József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 1 K 80 f., minden további 10 vagy kevesebb szóért 60 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára, egyenkint •2 K- Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonperesde sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1­0 00 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10 l/c engedmény. Előfizetési árak: Egész évre ................... 300 korona. Félévre................. 180 korona. Negyedévre ..... 00 korona. Egyes szám­ára ............. 2 korona. HIVATALOS RÉSZ. A kivándorlásról szóló 1909 : II. t.-c. 32. §-a alapján szervezett Kivándorlási Tanács ötödik ülésszakának tagjai. A nemzetgyűlés részéről: Bermolák Nándor, Hegyeshalmy Lajos, Kenéz Béla, Orffy Imre, Schandl Károly, Szíj­ Bálint, Ugrón Gábor, Bock Iván. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részéről: Belatiny Artur, Bittner János. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület részéről: gróf Somssich László. A Magyar Gazdaszövetség részéről: Bernát István. Az Országos Iparegyesület részéről: Kaszab Aladár. A Gyáriparosok Országos Szövetsége részéről: dr. Hegedűs Lóránt. Az Országos Gazdasági Munkáspénztár ré­széről : dr. Gaál Jenő,. Az Országos Munkásbetegsegélyző és Bal­esetbiztosító Pénztár részéről : Wekow Ádám. A Gazdasági Egyesület Országos Szövetsége részéról: gróf JHailáth József, Buday Barnabás. A belügyminiszter által kinevezett tagok: dr. Balás Károly, dr. J­ad­ekovits Sándor. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a minisztertanácsnak 1920. évi szeptember hó 15-én kelt hozzájárulása után kinevezte Barcsay Albert, Luy Lőrinc, Szilágyi János, Martzy János és Jávor Albert állami polgári iskolai megbízott tanárokat a X. fizetési osztályba állami polgári iskolai rendes tanárokká. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a minisztertanácsnak 1920. évi szeptember bő 15-én kelt hozzájárulása után kinevezte Hadnagy Imre a szécsényi és Csernek Antal a kalocsai állami polgári fiúiskolához beosztott megbízott rajztanítót a XI. fizetési osztályba állami pol­gári iskolai segédtanítóvá A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a minisztertanácsnak 1920. évi szeptember hó 15-én kelt hozzájárulása után kinevezte Rauch­­lauer József okt. gépészt és műlakatost, a kis­martoni állami polgári fiúiskolával kapcsolatos ipartanműhely vezetőjét a XI. fizetési osztályba ipartanitóvá. A m. kir. minisztérium 7.776/1920. M. S. szimu rendelete a munkásbiztositó pénztárak alkalmazottainak és orvosainak szolgálati viszonya tárgyában. A m. kir. minisztérium a betegségi és bal­esetbiztosítás ideiglenes szabályozása tárgyában kibocsátott 5.400/1919. M. E. és 6.250/1919­ M. E. számú (a Budapesti Közlöny 1919. évi 163. és 178. számában kihirdetett) rendeletek kiegészítéséül a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések­ben és az 1920. évi I. t.-c. 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1­ §• Az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak, a kerületi munkásbiztosító pénztáraknak és a ma­gánegyesületi betegsegélyző pénztáraknak mind­azok az alkalmazottai (tisztviselők, napidíjasok, szolgák, segédszolgák stb.), akik az 1918. évi október hó 31-től a jelen rendelet hatályba­lépéséig terjedő időben beigazoltak­ hazafiatlan, társadalomellenes vagy a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsítottak s akiket ezért a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter »nem igazol­taknak«-' minősít, állásukból — tekintet nélkül alkalmazásuknak végleges vagy ideiglenes jelle­gére — felmondás, végkielégítés és kártérítés (kárpótlás) mellőzésével elbocsáthatók. Ehhez képest a szolgálati és fegyelmi szabály­zatoknak s a szolgálati szerződéseknek az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezésben ellentétben álló rendelkezései és kikötései a szóban levő alkalmazottakra nem nyernek alkalmazást. 2­ §• Az előbbi §. alapján felmondás nélkül történt elbocsátás a munkásbiztosító pénztári alkalma­zottak nyugdíjszabályzata szempontjából a szol­gálati és fegyelmi szabályzat értelmében történt elbocsátással egy tekintet alá esik. 3. §. A jelen rendelet 1. §-a alapján elbocsátott oly munkásbiztosító pénztári alkalmazottak részére, akik a munkásbiztosító pénztári alkalmazottak nyugdíjintézetének tagjai s akik a reájuk nézve érvényes nyugdíjszabályzat szerint az elbocsátás időpontjában abban az esetben — ha szolgála­tuknak további ellátására képtelenek lennének — egyébként nyugdíjra tarthatnának igényt, a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter jóváhagyá­sával a nyugdíjintézet terhére kivételesen meg­felelő összegű nyugdíj engedélyezhető. Az ily kivételes nyugdíjban részesülő elbocsátott pénz­tári alkalmazottak özvegyei és árvái a nyugdíj­szabályzat szempontjából a szabályszerűen nyug­díjazott nyugdíjintézeti tagok hozzátartozóival egyenlő elbánás alá esnek. A kivételes nyugdíjban részesülő elbocsátott pénztári alkalmazottak az általuk befizetett nyugdíjjárulékok visszatérítésére igényt nem tarthatnak. 4. §• Az 1—3. §-okban foglalt rendelkezések az Országos Munkásbiztosító Pénztárral, a kerületi munkásbiztosító pénztárakkal és a magánegye­­sületi betegsegélyző pénztárakkal szerződéses viszonyban álló orvosokra is alkalmazást nyer­nek. 5. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe, rendelkezései azonban visszahatólag azokra a munkásbiztosító pénztári alkalmazottakra és orvosokra is irányadók, akiket hazafiatlan, tár­­sadalomellenes vagy közerkölcsbe ütköző maga­tartás miatt nem igazoltakként netalán már korábban bocsátottak el. Ezt a rendeletet a m. kir. népjóléti és munka­ügyi miniszter hajtja végre. Budapest, 1920. évi szeptember hó 7-én. Gróf Teleki Pál e. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. igazságügyminiszternek 33.600. 1920. 1. SI. szám­ú rendelete a cégbejegyzések közzétételéért fizetendő dijak újabb megállapítása, beszedése és kezelése tár­gyában. A cégbejegyzések közzétételéért fizetendő díjakat a m. kir. kereskedelemügyi miniszter újból állapí­totta meg s ezzel kapcsolatban e díjak beszedésének és kezelésének egyszerűsítése is szükségessé vált Ennélfogva az e tárgyra vonatkozó 6.156/1883. I. M. számú (a Rendeletek Tára 1883. évi köte­tének 362. lapján közzétett), továbbá a 44.227. 1886. I. M. számú (a Rendeletek Tára 1886. évi kötetének 1207. lapján közzétett­ igazságügy­miniszteri kör rendeletét hatályon kívül helyezem és ebben a tárgyban a m. kir. kereskedelem­ügyi miniszterrel egyetértve a következőket ren­delem : 1­ §• A cégbejegyzések közzétételéért a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr rendelkezése értel­mében a következő díjak járnak: I. Egyéni cégekre vonatkozó 1. első bejegyzés közzétételéért ............ 200 K 2. minden további bejegyzés közzétételéért 100 K II. Közkereseti és letéti társaságokra vonatkozó 1. első bejegyzés közzétételéért minden tag után ................................................ 200 K 2. minden további bejegyzés közzétételé­ért minden tag után ......................... 100 K III. Részvénytársaságra vonatkozó: 1. első bejegyzés közzétételéért 1.000.000 K alaptőkéig............................................ 500 K minden további megkezdett millió korona után további........................................... 200 K 2. minden további bejegyzés közzétételéért: a) alaptőkeemelés esetében egymillió koronáig.................................................... 500 K minden további megkezdett egymillió korona után további.............................. 200 K b) egyéb változások esetében ................ 100 K IV. Szövetkezetre vonatkozó 1. első bejegyzés közzétételéért ............ 200 K 2. minden további bejegyzés közzé­tételéért, ha a szövetkezeti tagok száma ezret meg nem halad ............. 100 , ha a szövetkezeti tagok száma ezret meghalad ................................................ 200­0 Ha valaki fennálló kereskedelmi üzletbe társ­tagul belép és ezzel az egyéni cég társas céggé alakul, a bejegyzés közzétételéért az előbbi bekezdés II. pontjában az első bejegyzés közzé­tételére megszabott díjat kell fizetni. Ez pedig a korábbi társas cég egyéni céggé alakul át, a bejegyzés közzétételéért fizetendő díj tekinteté­ben az előbbi bekezdés I. pontjában a további bejegyzés közzétételére megállapított díj tétele irányadó. A budapesti kir. törvényszék kivételes cég­bírósági illetékességéről szóló 5.395/1920. M. E. számú (a Budapesti Közlöny 1920. évi j­úlius 6. napján megjelent 152. számában kihirdetett­ rendelet értelmében a budapesti kir. törvény­széknél első ízben kért olyan bejegyzést, amely

Next