Budapesti Közlöny, 1920. szeptember (54. évfolyam, 200-224. szám)

1920-09-18 / 214. szám

Budapest, 1920, 214. szám. Szombat, szeptember 18. BUDAPESTI­­ KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon : József 20-21. Kiadóhivatal: VII., Izákóczi-út 54. Athenaeum-épü­let. Telefon : József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 1 K 80 f., minden további 10 vagy kevesebb szóért 60 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára, egyenkint K. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 60 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10°/, engedmény. Előfizetési árak: Egész évre ................... Ulid korona. Félévre................................ 181 korona. Negyedévre ...................... U 1 korona. Egyes szám ára ............. 2 korona. HIVATALOS RÉSZ. Flecker Kálmán besenyői születésű, besenyő­­sceleki illetőségű, budapesti lakos, kereskedő saját, valamint Katalin, Hona, Margit, György, Róza és Zsigmond nevű kiskorú gyermekei családi nevének *Besnyői névre kért átváltoztatása az 1920. évi 31.995/vii. a. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Csarnai Ferenc mezőberényi születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, gazdasági cseléd családi nevének »Fán« névre kért átváltoztatása az 1920. évi 47.594/VIII. a. számú belügyminisz­teri rendelettel megengedtetett. Kiskorú S kér Ják Julianna keszthelyi szü­letésű és illetőségű, ugyanottani lakos családi nevének »Szentgyörgyi« névre kért átváltoztatása az 1920. évi 54.191/VIII. a. számú belügyminisz­teri rendelettel megengedtetett. "W­e­i­s­z Irma illavai születésű, nagyrécsei lakos, háztartásbeli családi nevének az édesatyja és összes testvérei által már viselt , Valica* névre kért átváltoztatása az 1920. évi 56.383/VIII. a. számu belügyminiszteri rendelettel megenged­tetett. _______ A magyar kir. pénzügyminiszter 1920. évi 18.101. száma korrendesete. A magyar szent korona országai és a volt biro­dalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyminisztere között az üzletüket mindkét államra kiterjesztő vállalatok kétszeres megadóz­tatásának elkerülése végett, valamint az egyenes adók körébe tartozó némely más ügy iránt létre­jött egyezmények megszüntetése tárgyában. Valamennyi m. kir. pénzügyigazgatóságnak­ — a székesfővárosi kivételével — és a székesfővárosi m. kir. adófelügy­előhöz. Tudomás és miheztartás végett közlöm, hogy a magyar szent korona országainak pénzügy­­minisztere, valamint a volt birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyminisz­tere között Budapesten az 1907. évi október hó 8-án kötött két egyezmény és pedig: 1. az üzletüket mindkét államra kiterjesztő vállalatok kétszeres megadóztatásának elkerülése végett, valamint az egyenes adók körébe tartozó némely más ügy tárgyában kötött és 1907. évi LIV. t.-c.-kel jóváhagyott, az 1908. évi XIV. t.-c.-kel pedig be is iktatott egyezmény (lásd Magyarországi Rendeletek Tára 1907. évi 197. sorszám alatt, Pénzügyi Közlöny 1908. évi 1. számában); 2. a tőkekamat- és járadékadóról szóló 1875. évi XXII. magyar törvénycikknek, illetve a járadékadóról szóló 1896. évi október hó 25-én kelt osztrák törvénynek a másik államban kibo­csátott értékpapírok kamataira való alkalmazása tárgyában kötött s a Magyarországi Rendeletek Tára 1907. évi folyamában 199. szám alatt, a Pénzügyi Közlöny 1908. évi 1. számában meg­jelent 1907. évi 142.503. számú rendeltemmel közzétett egyezmény a szerződő felek (államok) személyében 1918. évi november hó 3-án beállott változások folytán megszűntek Ez a két egyez­mény tehát, tekintet nélkül az egyezményekben említett felmentésre, 1918. évi november hó 3-tól kezdve nm a magyar államot, sem pedig az Ausztriából képződött új államalakulatokat, következésképen Ausztriát sem kötelezi, az azokban foglalt megállapodások 1918. évi november hó 3-től kezdve Ausztria és Magyar­­ország között az egyenes adók terén felmerült vagy felmerülő kérdéseknél nem alkalmazhatók. Meghagyom ennélfogva, hogy az üzleteket a volt birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területeire kiterjesztő vállalatokkal szemben, még azokban az esetekben is, midőn az adó kivetése a megszűnt egyezmények fenn­állásának idejében a múltra vonatkozólag 1918 november 3-ig bármily okból nem történt meg, a szabad pénzügyi politikai helyzetnek meg­felelően egyedül és a kizárólag a vonatkozó magyar adótörvények rendelkezéseit alkalmazza s a bármily okból függőben tartott ügyeket ennek a rendeletemnek megfelelően most már azonnal intézze el. Az utólagos adókivetéseket is eszerint azonnal rendelje el. Az említett két egyezménynek végrehajtása tárgyában kiadott 1907. évi 142.501., 142.503., 152.504. és 1917. évi 151.125. számú körrende­­letek (Rendeletek Tára 1907:198—200., 1917: 761. szám, Pénzügyi Közlöny 1908:1., 1917 : 33. szám) hatályukat vesztik. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló 1909: VIII. t.-c. életbe­léptetésére vonatkozó 1916: XXXIV. t.-c. végre­hajtása tárgyában kiadott 1916. évi 142.000. számú utasítás (Rendeletek Tára 1916:655, Pénzügyi Közlöny 1916 : 32. szám) 3. §-a szintén nem alkalmazandó. Esetleges vitás ügyekben utasításomat kérte. Budapest, 1920 szeptember 13. Báró dr. Korányi s. k. a magyar királyi pénzügyminisztérim 65.569. 111/b. számú körrendelete az 1920. évi XXIII. t.-c.-nek a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosítására és kiegészítésére vonatkozó része tárgyában. (Valamennyi m. kir.­­pénzügyigazgatósághoz, a székesfővárosi m. jár. adó­felügyelőhöz és vala­mennyi m. kir. állampénztárhoz.) A több egyenes adóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1920. évi XXIII tör­vénycikk X. fejezete a közadók kezelésére nézve eddig érvényben volt törvények egyes rendel­kezéseit részben módosító, részben pedig kiegé­szítő intézkedéseket tartalmazván, a közadók kezelésére nézve eddig érvényben volt törvé­nyeket és szabályokat tartalmazó 1913... évi 50.000. számú Hivatalos összeállítást (H. O.) a következők szerint módosítom és kiegészítem: I. A H. O. 2. §-a a következő új ponttal egészítendő ki: II. személyes megjelenésre kötelezhet bárkit avégből, hogy a saját adóügyében felvilágosítást adjon vagy vallomást tegyen. Ha valaki szabályszerű idézés dacára sem tesz eleget az előző bekezdésben körülírt kötelezett­ségének, a pénzügyigazgatóság által 10-­500 koronáig terjedhető rendbírsággal büntetetendő. Ismétlés esetében ez a pénzbírság a tízszere­sére emelhető. A bírság a kincstárt illeti meg. A pénzügyigazgatóság határozata ellen az annak kézbesítését követő 15 nap alatt a köz­­igazgatási bizottság adóügyi bizottságához, ennek véghatározata ellen pedig a pénzügyminiszterhez lehet felebbezni. Ha valaki ismételt szabályszerű idézés dacára sem tesz eleget az első bekezdésben meghatá­rozott kötelezettségének, a pénzügyigazgatóság­nak (adófelügyelőnek) jogában áll az 1996. évi XXXIII. t.-c. 131. §-ában körülírt elővezető parancs kieszközlése végett a kir. ügyészséghez fordulni. Az idézésben a fél mindenkor a meg nem jelenés következményeire (bírság, elővezetés) is figyelmeztetendő. Ez a rendelkezés a jövedéki kihágásokra vonatkozó eljárási szabályokat nem érinti. A fegyveres erő és a csendőrség tényleges szolgálatot teljesítő egyénei tekintetében a jelen pont rendelkezései helyett a következők a mérvadók: A fegyveres erő és a csendőrség tényleges szolgálatot teljesítő tagjait személyes megjele­nésre elöljáró parancsnokságuk (hatóságuk) útján kell beidézni. Meg nem jelenés esetében a megfelelő kényszerítő eszközök alkalmazása végett ugyancsak az említett parancsnokságok­­(hatóságokhoz) kell fordulni. (1920. évi XXIII. t.-c. 105. §.).. 2. A H. O. 3-ának 1. a) pontjához kiegészí­tésül felveendő: Amennyiben az adó bármilyen számműveleti vagy leírási tévedés folytán akár az adózó, akár a kincstár kárára hibásan számíttatott és vet­tetett ki, a pénzügyigazgatóság a hibásan ki­számított és kivetett adó helyesbítését, az el­évülési határidőn belül, hivatalból elrendelni köteles. (1920 •• XXIII. t.-c. 106. §.) 3. A H. Ö. 3. §-a a következő új ponttal egészítendő ki : »12. a 2. §. 11. pontjában szabályozott módon bárkit személyes megjelenésre kötelezhet. (1920: XIII. t.-c. 105. §.) 4. A H. O. 4. §-ának II. 1. pontjában az 1920: XXIII. t.-c. 102­ §-ának rendelkezései értelmében a »200« K helyébe mindenütt »2.000« K teendő. 5. A H. O. 11. §-ában, az eddigi szöveg érintetlenül hagyása mellett, az első és második bekezdésként felveendő: Az állami adó összes nemeit — ideértve az adópótlékokat is — a fillérek elhagyásával teljes koronákra kikerekített összegben kell a kivetési lajstromba bejegyezni és a főkönyvben előírni akként, hogy az 50 fillér és ennél nagyobb összeg egy koronára kerekítendő ki, az 50 fillérnél kisebb összeg pedig egészen elhagyandó. E rendelkezések alól kivétetnek az I. osztályú kereseti adónak a családtagokra eső tételei. (1920: XXIII. t.-c. 108. §.) Megjegyzem, hogy ez a rendelkezés a most hivatkozott törvényszakasz értelmében a közadók módjára behajtandó minden egyéb, készpénzben lerovandó állami bevételre is alkalmazandó és hogy ezen rendelkezés folytán az 1883. évi XLVI. t.-c. .11. §-a hatályát vesztette. 6. A H. Ö. 27. §-ának utolsó bekezdésében a »törtszámok kikerekitéséből« szavak helyébe: »törtszámok, illetve fillérek kikerekitéséből« szavak illesztendők. 7. A H. O. 31. §-ának első­­ bekezdése után új második bekezdésként felveendő .­»Az évközi változások folytán szükséges utó­lagos előirásokat (szaporodásokat) és törléseket a 11. §. első bekezdésében szabályozott módon a fillérek elhagyásával teljes koronákra kell kikerekiteni...(1920 : XXIII. t.-c. 108. §.) 8. A H. C. 73. §-ának harmadik bekezdése helyébe a következő két uj bekezdés teendő: Addig, amíg a folyó évre történt adókivetés az adózó adóívébe nincs bejegyezve, az év­­negyedi régietek a megelőző legutolsó adó­

Next