Budapesti Közlöny, 1920. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

1920-11-26 / 272. szám

Budapest, 1920, 272. szám. Péntek, november 26. Szerkesztőség: VIl. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon : József 20—21. Kiadóhivatal:­­ VII., Rákóczi-út 54. Aliienaeum-épütet. Telefon : József 13—01. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 1 — 80 f., minden további 10 vagy kevesebb szóért 60 fillér. Ellenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára, egyenkim­­i &» Az iktatandó hirdetmények dija előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille sor (annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 60 f. Kétszer vagy többször beiktatva 100­o engedmény. 1 Előfizetési árak: Egész évre euo korona. Félévre..................... 180 korona. Negyedévre 00 korona. Egyes szám ára ........ 2 korona.­ ­ HIVATALOS RÉSZ. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Hardy Sándor ipariskolai tanárt a volt Országos Butor­­elosztó Hivatalt felszámoló bizottság tagjává nevezte ki. A ma. kir. minisztériumnak 1920. év 1 1870/1112­. I. L számú rendelete az 1915. évi 4.588 19­5. 51. E. számú rendeletben megállapított kenyérsütési arány módosításáról. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes ren­delkezések alapján a következőket rendeli: 1. §• Az 1915. évi 4.586/1915. M. E. számú ren­delet 1. §-ának utolsó bekezdése ezennel hatá­lyon kívül helyeztetik és helyette a következő rendelkezés lép életbe. » A pékek és kenyérsütő üzemek által a részükre kiutalt hatósági lisztből sütött kenyér sütési aránya 100:135 állapittatik meg. Ehhez képest a sütőiparosok vevőiknek 100 sulyrész lisztről szóló jegy ellenében 135 suly­­rész kenyeret kötelesek kiszolgáltatni. • A 4.586/1915. M. E. számú rendelet egyéb rendelkezései továbbra is érvényben maradnak,­­ 2. §. Aki ezen rendelet rendelkezését megszegi, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető ren­delkezés alá nem esik, kihágást követő el és a 4.586/1915. M. E. számú rendelet 10. §-a sze­rint büntettetik. 3. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1920.­­évi november hó 25-én. Gróf Tefeld Pál s. ko­m. kir. miniszterel­nök. A lakásügyek miniszteri biztosa. 1920. EL 348. szám. A lakásügyek miniszteri biztosa a 6.211/1920. M. E. sz. rendelet 9. §-ában nyert felhatalma­zás alapján az 1.552/1920. M. E. sz. rendelet 37. §. 3. pontjának hatályát minden korlátozás nélkül, az ugyanezen rendelet 16. §. 7. pontjá­nak hatályát pedig azzal a korlátozással, hogy az ebben foglalt rendelkezés csak azokkal szem­ben alkalmazható, akiknek akár korábbi lak­helyükön, akár máshol van olyan lakásuk, amelyben elhelyezkedhetnek, Vácz r. t. város felrületére kiterjesztette. Budapest, 1920 november hó 20. Dr. Borsos Endre s. k., a lakásügyek miniszteri biztosa.­ A debr­ezeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Káposztás Szentmiklósi Nagy Zoltán ügyvédet Debreczen székhelyijei az ügyvédek névjegyzékébe felvette. Ingyenes tanfolyamok hadiárk és hadi­özvegyek részére. A népjóléti és munkaügyi m. kir. minisztérium a szegénysorsu és keresetképtelen hadiözvegyek­nek, hadiárváknak, továbbá hadirokkantaknak s ezek ellátatlan gyermekeinek a polgári életben való megélhetését mint eddig, úgy a­ jövőben is biztosítani akarja. Evégből egyéb támogatáso­kon kívül részükre különböző gyakorlati tan­folyamokat rendez, amelyek révén a résztvevők keresetképesekké válnak. A hadiözvegyek, a hadi­árvák, valamint­­a hadirokkantak gyermekei részére újabban szervezett tanfolyamok a követ­kezők : f 1. Hároméves scenészképsortanfolyam (konyha-, gyógynövény- és virágkertészet) elemi iskolát vég­zett fiú-hadiárvák, úgyszintén a hadirokkantat fiúgyermekei részére az ikervári m­. kir. hadiárva­s intézetben (Tas vármegye). A résztvevők a tan-­­ folyam egész tartama alatt ingyenes intéztei ellátást (lakást, élelmezést, ruházatot, tandíjmen­tességet) élveznek. A felvételnél fökcsmiveseknek s általában falusi embereknek árvái előnyben részesülnek. Pályázás határideje 1920 decem­ber 30. ■ . , ' ; * 2. Bőripari tanfolyam­­ (cipészet, szijgyárt­ás, esetleg bőrdíszművesség) 13—14 éves fiubadi­s árvák részére vászon, a váczi rokkantiskola ke-­­­relében. A tanfolyam résztvevői önálló bőriparo­­t sokká képeztetnek ki s három évig tartó kikép­­­­zésük alatt szintén ingyenes intézeti ellátást kapnak. A tanfolyam csak akkor nyílik meg, ha legalább 24 alkalmas jelentkező lesz. A pá­lyázás határideje 1920 december 30. 3. Hároméves lovászképző tanfolyam elemi iskolát végzett és 12—16 éves életkorú fiú­­hadiárvák részére, illetve hadirokkantak fiú­gyermekei részére a földmivelésügyi magyar kir. minisztérium felügyelete alatt Bábolnán és Kisbéren a magyar királyi ménesbirtokokon. A tanfolyamot sikerrel elvégzett fiuk a katona­ságnál nyomban továbbszolgáló altisztek lehet­nek vagy lovászokként uradalmakban nyerhet­nek alkalmazást. A növendékek a tanfolyam tartama alatt ingyenes intézeti ellátást (lakást, élelmezést és egyenruházatot) kapnak, csupán két rend fehérneműről kell maguknak gondos­­kodniok. A pályázás határideje 1920 december 30. 4. Hathónapos gyors-, gép- és szépírást­esti tanfolyam Budapesten négy polgári iskolát vagy ezzel egyenlő értékű négy más középiskolát vég­zett hadiözvegyek, valamint ugyanilyen képzett­ségű fiú- és leányhadiárvák számára. A részt­vevők tandíjmentességen és ingyenes tanszereken kívül más kedvezményben nem­ részesülhetnek. A­ tanítás 1921. évi január hó 2-án kezdődik és minden köznapon délután 4—7-ig tart. A tan­folyam megnyitásához azonban legalább 24 tanuló jelentkezése szükséges. A pályázás határideje 1920 december 1e. Mind a négy tanfolyamra a pályázati kérések a m. kir. Hadigondozó Hivatalhoz (Budapest, TI., Vilmos császár­ ut 37.) nyújtandók be. A kérés­­­­hez csatolni kell keresztlevelet, helyhatósági bizo­nyítványt, mely hadiárváknál a szülők foglalko­zását, lakását és kereseti viszonyait, úgyszintén a testvérek nevét, életkorát és tartózkodási helyét is feltünteti, továbbá iskolai bizonyítványt, a hadiárvai és hadiözvegyi minőséget, illetve az édes­atya keresetképtelen rokkantságát tanúsító bi­zonyítványt, végül a lovásztanfolyamra pályázó hadiárvák részéről a testi alkalmatosságot tanú­sító orvosi bizonyítványt. Budapest, 1920. évi november hó 4-én. A. népjóléti és munkaügyi miniszter. 71.629/eln. 21. a. 1920. szám. ^ Pályázati hirdetmény. Gróf Károlyi Imre nagybirtokos által léte­sített alapítvány kamatjövedelméből 12 olyan legénységállománybeli magyar állampolgár fog élethossziglan évi 1000 azaz egyezer korona jutalomban részesíttetni, aki a világháborúban tanúsított bátorságáért és vitézségéért az arany vitézségi éremmel diszíttetett fel. Az alapítványi jutalomban leendő részesí­tésre elsősorban Csongrád, másodsorban Bihar, harmadsorban Zala, negyedsorban Fejér vár­megyék területén illetőségre­ bírók bírnak igénynyel, más vármegyék területén illetőséggel bíró egyének csak akkor, ha ezen most fel­­­­sorolt négy vármegyéből érdlemes egyén nem találtatnék. Az illetőséghez kötött ezen feltétel mellett elsősorban a volt m. kir. népfelkelés, másodsor­ban a volt m. kir. honvédség és harmadsorban a volt közös hadsereg állományába tartozott egyének vétetnek figyelembe. Az említett feltételeknek megfelelő arany vitézségi érmes pályázók közül is előnyben részesülnek elsősorban azok, akik még úgy a nagy ezüst, mint a kis ezüst vitézségi éremmel,­­ másodsorban azok, akik a nagy ezüst és har­madsorban azok, akik a kis ezüst vitézségi éremmel is fel vannak díszítve. Egyenlő minő­­sítés esetében a teljesen és félig rokkantak, a nagyobb családdal bírók és a vagyontalanok előnynyel bírnak. A alapítványi jutalomra érdemesnek­ talált egyén az alapítványi jutalmat — amennyiben arra egyébként érdemtelenné nem válik — élet­hossziglan megtartja. Elhalálozás esetén az ala­pítványi jutalom özvegyét élethossziglan, illetve esetleges újbóli férjhezmeneteléig, illetőleg akkor, ha utána özvegy nem maradt volna, kiskorú gyermekeit és pedig a fiúgyermekeket a 20-ik, a leánygyermekeket pedig a 18-ik év betöltéséig, esetleg korábbi másnemű ellátásukig megilleti. Az alapítványi jutalmak adományozásának joga a m. kir. honvédelmi minisztert illeti meg. A pályázati folyamodványokhoz melléklendők : 1. a községi illetőséget, foglalkozást, hazafias és feddzetlen előéletet, netán a rokkantságot, családi és vagyoni viszonyokat igazoló hatósági bizonyítvány, 2. az arany és egyéb vitézségi éremekkel történt feldíszítést igazoló okmány, 3. és végül annak igazolására szolgáló okmány, hogy a folyamodó a háború alatt mint népfelkelő honvéd vagy közös hadseregbeli egyén teljesí­­tett-e szolgálatot. Tényleges katonai szolgálatban állóknál az 1—3. alattiakat a felettes parancsnokság a vonatkozó katonai személyi okmányok (anya­könyvi lap stb.) csatolásával igazolja. Az ekként felszerelt és szabályszerűen bélyeg­zett folyamodványok a tényleges katonai szol­gálatban állók részéről felettes hatóságok által szolgálati uton akként terjesztendők elém, hogy azok a folyó évi december hó 15-ig ide beérkez­zenek, nem tényleges szolgálatban állók részé­ről pedig ugyanezen selőfpontig közvetlenül a m. kir. honvédelmi miniszterhez nyújtandók be. Elkésetten érkezett folyamodványok figyelembe nem vétetnek. Budapest, 1920. évi október hóban, M. kir. honvédelmi miniszter.­ ­ Felelős szerkesztő: BORSONY Istv­.M9

Next