Budapesti Közlöny, 1921. január (55. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-14 / 10. szám

ó 1919. L­V. szám­ú igazságügyminiszteri rendelet értel­mében előterjesztett kérelme folytán az állítólag eltűnt Kalmár Antal volt taszári lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította, egyúttal részére ügygondnokul dr. Bodrogi János ügyvédet kirendelte­ . Kalmár Antal született Taszáron 1884 január 20-án Kalmár György és neje Igall Erzsébet szülőktől, házas­ságra lépett 1904­. évi november hóban Gergely Anná­val, a házasságból Erzsébet nevű jelenleg még kiskorú leánygyermek származott, Kalmár Antal foglalkozására nézve földmives, róm. kath., ingó. és ingatlan vagyona van, utolsó állandó lakhelye Taszár község volt. Be­vonult 1915 február 15-én Kaposvárra a 44-ik közös gyalogezredhez, innen Reichenbergbe, majd onnan 1915 nyarán az orosz harctérre m­ent, ahol ugyanazon év­ben fogságba esett és állítólag orosz fogságban ugyan-­­azon évben hősi halált halt. Felhív a kir. járásbíróság mindenkit, akinek az eltűnt életbenlétéről tudomása van, hogy a bíróságot erről ,ezen hirdetménynek a hirdetési táblán történt kifüggesztésétől számítandó 60 napon belül értesítse, mert amennyiben ez idő lejártáig ily bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holt­aknyilvánitás kérdésében határozni. Kaposvár, 1920. évi augusztus 3. A kaposvári kir. járásbíróság 431­1 — 1 Holt­aknyilvánitás. Pk. 1454/1. 1920. sz. A hódmező­vásárhelyi kir.. járásbíróság közhírré teszi, hogy Igaz Mihályné szül. Csíki Mária hódmezővásárhelyi lakos részéről a 28000/1919. I. M. sz. rendelet 2. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt és Hódmezővásárhelyen Igaz János és neje Szabó Zsófia jelenleg kókossámsoni lakos szülőktől 1885. évi szep­tember hó 23. napján született Igaz Mihály volt hód­mezővásárhelyi lakosnak, aki a mozgósítás következ­tében 1914. évi július hó 30. napján mint közkatona Szegedre a m. kir. i­. honvéd gyalogezredhez vonult be, még ugyanezen év augusztus hó közepén a harc­térre került, ahol a 231. gyalogdandár 6. honvéd menet­­ezred 5. századába osztatott be, tábori postaszáma 82 volt, s mióta százada a harctérre kiért, azóta magáról életjort nem adott, a holtnak nyilvánítási eljárást folya­matba tette és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Leltmann Imre hódmezővásárhelyi ügyvédet rendelte ki. Felhívja­ a kir. járásbíróság az eltüntet­és mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot az eltűnt életbenlétéről értesítsék, egyszer­smind­ közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt beiktatását követő naptól számított 60 nap letelte után bíróilag holtnak fogja nyilvánítani. Hódmezővásárhely, 1920. évi decem­ber hó 11. napján. A hódmezővásárhelyi kir. járás­bíróság. 428 1—1 . Hadnaknyilvánitát. 3039/1920. szánt. A törökszent­miklósi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Dikó Károlyné szül. Tóth Zsuzsanna kérelmére férje Dikó Károly holtnaknyilvánítása iránt az eljárást a 28000. 1919. I. M. számú rendelet alapján folyamatba tette és az eltűnt részére ügygondnokul dr. dalnoki Teleky Endre ügyvédet kinevezte. Az eltűnt neve Dikó Károly, születési helye Török­­szentmiklós. Születésének ideje 1872 június 29., szü­leinek neve néhai Dikó Bálint és néhai Nagy Mária, házastársának neve Tóth Zsuzsanna, ennek lakhelye Törökszentmiklós, gyomokéi Dikó Károly 18 éves, Dikó József 13 éves, Dikó Zsuzsanna 11 éves és Dikó Imre 8 éves, foglalkozása földmives, vallása ref., utolsó állandó lakhelye Törökszentmiklós Arany János­­utca 37., vagyona 8000­­-ös föld és egy ház­­ része, eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített. 1915. évi november hó 3. napján bevonult a 29. népfelkelő gyalogezredhez, a harctéren a 22. menetzászlóalj 5. századánál­ szolgált, utolsó tábori postaszáma 429 volt, a svájci Vöröskereszt értesítése szerint Maroshéviznél 1916 augusztus 26-án román fogságba került és Jáspote (Románia) fogolytáborban meghalt. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halá­lának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a­dott­­nak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülmé­nyekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a fentirt időn­él még életben van, ezt a bíró­ságnak a jelen hirdetmény bírósági kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be. Ha a mondott idő alatt ily bejelentés nem érkezik, a biróság az egyéb­ként kideritett tények alapján fog a hultnakinyilvánu­­lás kérdésében határozni. Törökszentmiklós, 1920. évi december hó. 30.­ napján. A törökszentmiklósi kir. járás­bíróság. 432­1—1 Holtnaknyilvánítás. 3024/1920. szám. A törökszent­­iiklósi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Rátkai Zsigmondtól szül. Lovas Eszter kérelmére férje Rátkai Zsigmond holtnaknyilvánitása iránt az eljárást a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján folyamatba tette s az eltűnt részére ügygondnokul dr. dalnoki Teleky Endre ügyvédet kinevezte.­­ Az eltűnt neve Rátkai Zsigmond, születési helye Törökszentmiklós, születésének ideje 1886 október 26., szüleinek neve néh. Rátkai Zsigmond és néh. Hrabovski Erzsébet, házastársának neve Lovas Eszter, ennek lakóhelye Törökszentmiklós, gyermeke Rátkai Albert 3 éves és Rátkai Irén 6 éves,­ foglalkozása kőmrves, vallása ref., utolsó állandó lakhelye Törökszentmiklós, Bethlen-utca 37. sz., vagyona nem volt. Eltűnése, előtt katonai szolgálatot teljesített, 1914. évi julius hó 28. napján bevonult a volt m. kir. 29. borivád. gyalogezredhez, a harctéren ugyanezen csapat­­test 4. századánál szolgált, állítólag 1914. évben elűnt és azóta róla semmi hír nem érkezett. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről,tartózkodási helyéről,­­ halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vag­y a holt­­­­naknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülmények-­­­ről. Így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a­­ fentirt időn túl még életben volt, ezt a bíróságnak a jelen hirdetmény bírósági kifüggesztésétől számított 60­­ nap alatt jelentse be. Ha a mondott idő alatt ily be­jelentés nem érkezik, a biróság az egyébként kiderí­tett tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdé­sében határozni. Törökszentmiklós, 1920 december hó 29. A törökszentmiklósi kir. járásbiróság. 433­1—1 Holtnak nyilvánitás. Pk. 5937/2. 1920. sz. A veszprémi kir. járásbiróság a 28000/1919. I. M. sz. rendelet alap­ján a halál tényének bírói megállapítása iránti eljárást Taszler Gyula Gézáné szül. Bóka Katalin veszprémi lakos kérelmére az állítólag — a háborúban meghalt — Taszler Gyula Géza volt vörösberényi lakosra nézve megindítja, kinek részére ügygondnokul dr. Sándorfi Kázmér veszprémi ügyvédet rendeli ki. Taszler Gyula Géza, ki Vörösberény községben . Taszler Ignác és neje sz. Hegyi Anna vörösberényi lakos szülőktől 1883. évi április 13-án született, Vörös­­berényben lakott, földművelő volt, feleségével sz. Bóka Katalin volt Várpalotán, jelenleg veszprémi lakossal Várpalotán 1910 január 4-én kötött házasságot, Vörös­­berényben kevés ingatlan vagyonnal bir s kinek három kiskorú gyermeke van. Tábori postaszáma 77 volt. Az általános mozgósításkor 1914 augusztus 1-én a volt cs. és kir. 19. sz. gyalogezredhez Győrbe vonult be, mint tartalékos őrvezető katonai szolgálatra, innen az orosz harctérre ment, honnan legutoljára 1915 junius 20-án adott életjelt magáról, azután állítólag az Orosz- Lengyelországban 1915 június havában volt ütközetük­ben részt vevén, Baberka város mellett fejlövés követ­keztében a hazáért hősi halált halt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha a nevezett — elhalt — életbenlétéről, tartózkodási helyéről, hablának körülményeiről, vagy a halál tényé­nek bírói megállapítása szempontjából fontos egyéb körülményekről. Így különösen arról lenne tudomása, hogy az elhalt, a jelen hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt azon hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be az al­u­rt kir. járásbíróságnak. Ha ezen időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíró­ság az egyébként kiderített tények alapján fog a halál tényének megállapítása kérdésében határozni. Veszprém, 1920. évi január hó 2-án. A veszprémi kir. járásbiróság. 434 1—1 Koltnafcnyil Tanítás. Pk. 2497/2. 1920. szám. A német­­ujvári kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Dragosics Pálné szül. Miksits Borbála németszentgróti tábor, kérel­mére a holtnaknyilvánitási eljárást a 2SOOO/1919. I. M. számú rendelet értelmében az állítólag eltűnt Dragosits Pál őzgödöri volt lakos ellen megindította és nevezett részére ügygondnokul dr. Csaplovics Elemér német­­újvári ügyvédet rendelte ki. Dragosits Pál Őzgödör községben 1884 junius 19-én Dragosits Pál és Tánczos Anna házast­ársaktól szüle­tett, Miksits Borbálával 1909 január 21-én Németszent­­gróton házasságra lépett, ezen házasságból 1911-ben és 1914-ben Pál és János nevű gyermekei születtek, foglalkozása kisbirtokos, utolsó lakhelye Őzgödör köz­ség volt, ugyanitt van ingó és ingatlan vagyona is. Katonai szolgálatot a 83. gyalogezred 6. századánál teljesített mint gyalogos, tábori postaszáma ismeretlen, 1915 június 27-én vivott harcokban állítólag elesett, azóta magáról életjelt nem adott. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha nevezett Dragosits Pál életbenlétéről, tar­tózkodásáról, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudo­mása, hogy az eltűnt a jelen hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt ezen hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be az al­tírt járásbíróságnak. • Ha pedig ezen időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog­a­doltnaknyilvánitás kérdésében határozni. Németujvár, 1920. évi október hó 31. napján. A németujvári kir. járásbiróság. 435 I—i­ dézések. idézés: 49/1920. hagy. szám. Néhai özvegy Cuány Ágostonné szül. Hoitsy Mária volt budapesti lakos hagyatékának tárgyalására a határnapot 1921. évi április hó 16. napjának délelőtti 9 órájára Budapest, V., Bálvány­ utca ,13. -szem­ alatti hivatalos helyiségembe ezennel kitűzöm és erre az Amerikában ismeretlen helyen tartózkodó Csány Sándor örököst azzal a meg­jegyzéssel idézem, hogy abban az esetben, ha a tárgya­láson személyesen vagy meghatalmazott által meg nem jelenne, a részére a gyámhatóság által kinevezett gondnokkal fogják a tárgyalást megtartani és hogy porra utasítás esetében is, amennyiben­ képviseletéről nem gondoskodik, a gyámhatóság által kinevezett gondnok által fog képviseltetni. Budapest, 1921. évi január hó 11. napján. Dr. Lázár Ferenc, kir. közjegyző, bírói megbízott. 395 1—1 k­iesés. 10649/1920. szám. Az újpesti kir. járásbiró­ság’ közhírré teszi, hogy Czipó Mihály felperesnek, Birka Miklós alperes ellen 7300­­ tőke és jár. iránt indított perében a per felvételére és érdemleges tár­gyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1921. évi január hó 25. napján délelőtt 00 órakor hiva­talos helyiségében (Tavasz­ utca 13. házszám I. emelet 17. fjtószám alatt­ jelenjenek meg, egyszersmind pedig Birka Miklós alperes részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondnokul dr. Csorba Dezső ügyvédet nevezte ki. A bíróság felhívja az alperest, hogy a fent meg­jelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjen meg, mert ellenkező esetben az ügy­gondnok fog helyette eljárni. Újpest, 1920. évi decem­ber hó 31-én. A újpesti kir. járásbiróság. 399 fel­idézés: 196/1920. hagy. szám. Néhai Maczák Már­tonná Botyánszki Erzsébet békéscsabai volt lakos hagyatékának tárgyalására az ujabbi határnapot 1921. évi április hó 16. napjának délelőtti 9 órájára Békés­csabán, Gyulai­ út 3. szám­ alatt levő hivatalos helyi­ségembe ezennel kitűzöm és erre ismeretlen helyes távollevő Maczák Jánost azzal a megjegyzéssel idézem, hogy abban az esetben, ha a tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott által meg nem jelenne, a részére a gyámhatóság által kinevezett gondnokkal fogják a tárgyalást megtartani és hogy perre utasítás esetében is, "amennyiben képviseletéről nem gondoskodna, a gyámhatóság által kinevezett gondnok által fog kép­viseltetni. Kelt Békéscsabán, 1921. évi január hó 1­3. napján. Omazta Gyula, királyi közjegyző, birói meg­bízott. 412­1—1 idézés: 4082/1920. sz. A kalocsai kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy ifj. Borsós János és neje felperes­nek, Baumgartner Péter alperes ellen okirat kiadása iránt indított perében a per felvételére és érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1921. évi január hó 27. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (földszint 6. ajtószem alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig az alperes részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondnokul dr. Lázár Miklós ügyvédet (lakik Kalocsán) nevezte ki. A biróság felhívja az alperest, hogy a fent meg­jelölt határnapon és anban meghatalmazott " ügyvéd által jelenjen meg, mert ellenkező esetben az ügy­gondnok fog helyette eljárni. Kalocsa, 1920.­évi decem­ber hó 27-én. A kalocsai kir. törvényszék. 416­1—1 Idézés: 29/1921. szám. A tapolczai kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Weisz Arnold felperesnek, Kluger Aladár alperes ellen 6000 korona tőke iránt indított perében a per felvételére és érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1921. évi január hó 27. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyi­ségében (Fő-utca I. emelet 2. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig az alperes részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondnokul dr­. Csányi Pál taporczai ügyvédet "(lakik Tapolczán) nevezte ki. A biróság felhívja az alperest,, hogy" a fent megjelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjen meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyette eljárni. Tapolcza, 1921. évi január hó 3. napján. A tapolczai kir. járásbiróság. 430­1—1 Idézés: 2293. 1920. szám. A szikszói kir. járásbiróság k­özhirré teszi, hogy Nándor József felperesnek, Juhász Ferenc alperes ellen előjegyzett zálogjog igazolása és jár. iránt indított perében a per felvételére és érdem­leges tárgyalására határnapot tűzött és fölhívja a fele­ket, hogy 1921. évi január hó 18. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségeben jelenjenek meg, egy­szersmind pedig Juhász Ferenc volt homrogdi lakos alperes részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondnokul dr. Kemény Vilmos szikszói ügyvédet nevezte ki. A bíróság felhívja az alperest, hogy a fent meg­jelölt határnapon és órában személyesen vagy kép­viseletre jogosult és igazolt meghatalmazott által jelenjen meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyette eljárni. Szikszó, 1920. évi november hó 22-én. A szikszói kir. járásbiróság. 429­1—1 Idézés: P. I. 2450/4. 1920. szám., A sátoraljaújhelyi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Blumenfekl Adolf és társa felpereseknek, Boros Samu és társai alperesek ellen vagyonközösség megszüntetése iránt indított perében a per felvételére határnapot tűzött­ és fölhívja a feleket, hogy 1921. évi február hó 7. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (Kazinczy­­utca 35. házszám I. emelet 41. ajtószám alatt) jelen­jenek meg, egyszersmind pedig az alperesek részére, akik ismeretlen helyen tartózkodnak, ügygondnokul dr. id. Bettelheim Jakab ügyvédet (lakik Sátoraljaúj­­helyen) nevezte ki. A bíróság felhívja az alpereseket, hogy a fent megjelölt határnapon és órában meghatalmazott ügy­véd által jelenjenek meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyettük eljárni. Sátoraljaujhely, 1920. évi december hó 26. napján. A sátoraljaújhelyi kir. törvényszék.­­ 425 1—1 Idézés: 15198/1920. szám. A debreczeni kir. járás­­bíróság közhírré teszi, hogy Szők­ösi István felperes­­nek, Fried Leó alperes ellen zálogjog törlésé­vél jár, iránt indított perében a per felvételére és érdem­leges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a felüket, hogy 1921. évi január hó 31. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (földszint 14. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig J’rjed Leó alperes részére, aki ismeretlen helyett tartózkodik, ügygondnokul dr. Nagy­­István ügyvédet, (lakik Debre­­czenben) nevezte ki. A bíróság felhívja az alperest, hogy a fent meg­jelölt határnapon és órában , meghatalmazott ügyvéd által jelenjen meg, mert ellenkező esetben az "ügy­gondnok fog helyette eljárni. Debreczen, 1920. évi december hó 24. napján. A debreczeni kir. járás­­bíróság. 433­1—1 Idézés: 4419/1920. szám. A szentesi kir.­járásbiró­ság közhírré teszi, hogy Paczali Piros felperesnek, Rúzs Molnár Mihály volt szentesi lakos alperes ellen ingó kiadása iránt indított perében a­ per felvételére és érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és fel­hívja a feleket, hogy 1921. évi február hó 22. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (Erzsébet-tér 1. házszám I. em. 5. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig az alperes részére, aki ismeret­len helyen tartózkodik, ügygondnokul dr. Ozo Gyula ügyvédet (lakik Szentesen) nevezte ki. A bíróság fölhívja az alperest, hogy a fent meg­jelölt határnapon és órában személyesen vagy kép­viseletre jogosult és igazolt meghatalmazott által jelenjen meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyette eljárni. Szentes, 1920 december hó 15-én. A szentesi kir. járásbiróság. * '60­1—1 ■' ll- .......................................................................... ■ -m- ■... idézés. 4453/1919. szám. A szentesi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Paczali Piros felperesnek, Rúzs Molnár Mihály volt szentesi lakos alperos ellen ingó kiadása iránt indított perében a per felvételére és érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1921. évi , február hó 22. napján­ dél­előtt 9 makor hivatalos helyiségében UI. d­íjale­t­t. I Budapesti Közlöny 1921 Január 14.

Next