Budapesti Közlöny, 1923. március (57. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-15 / 60. szám

HA. Budapesti Közlöny 1923 márczius 15. c) am. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség hajó­­írási, forgalmi, műszaki és üzemi biztonsági szem­pontból. Más hatósági közegek. 2. a) Az 1. pontban említett és az igazságügyi, valamint a bűnügyi nyomozó hatóságok közegein kívül más hatósági közegek a hajón vagy a hajó­zási forgalomban csakis írásba foglalt külön meg-s bízás alapján fejthetnek ki hivatalos ténykedést. h) Ilyen esetben a kirendelt hatósági közeg ki­­s küldési rendeletét működésének megkezdése előtt , a m. kir. révkapitányságnál és amennyiben a hajó­­­­vámhivatali ellenőrzés alatt áll, a vámigazgatás szolgálatot teljesítő közegénél is bemutatni köteles, hogy működésében minden lehető támogatásban részesíthető legyen. Ha a helyszínen révkapitányság nincsen, vagy­­ halaszthatatlanul sürgős esetről van szó, a kiküldési­­ rendeletet a legközelebbi folyamrendészeti közeg­­­­nél, illetve a hajó vezetőjénél kell bemutatni, ha­­ azok támogatása kívánatos. c) Amennyiben a megbízatás természete ki nem­­ zárja (bizalmas megfigyelés stb.), a működést a­­ hajó vezetőjének is mindenkor be kell jelenteni. Más közegek által végzett ellenőrzés. 3. A 2. pontban felsorolt rendelkezések nem érintik a m. kir. földmivelésügyi miniszter fenn­hatósága alá tartozó hatóságoknak, hivataloknak és alkalmazottaknak jogkörét, sem a pártbérlőknek­­ vagy párttulajdonosoknak, a vásárcsarnoki és nyil­vános tárházi közegeknek a parton végzett műkö-­­ dését, továbbá a hajótulajdonosok közegei által a­­ hajón vagy parton végzett ellenőrzést vagy vizs-­­ gálatok igazságszolgáltatás körébe eső cselekmények. 4. Azokra a hatósági személyekre, akik a hajókon . az igazságszolgáltatás körébe eső eljárási cselekmé­­­­nyeket végeznek, minden tekintetben a vonatkozó­­eljárási szabályok rendelkezései irányadók. Ruházat: 5. Az 1. pontban említett hatóságok közegei —­­ hacsak a szolgálat érdekében polgári ruha viselése célszerűbbnek nem mutatkozik — rendszerint­i egyenruhában (szolgálati jelvénynyel) és állomás­­­­helyükön kívül szolgálati igazolványéval (kiküldő rendelettel) végzik a szolgálatot. 2. §. Hajózási alkalmazottak. 1. Hivatalos külföldi kiküldetésben levő hajózási­­ alkalmazottakat a fényképes szolgálati igazol­­­­ványon kívül írásos kiküldetési rendelettel is el kell látni. 2. Ezeket a kiküldetési rendeleteket úgy kell­­ kezelni, min az útleveleket. 3. §. t­erülti hatáskör. 1. A m­. kir. folyamőrség különleges szolgálatára­­­értett hatásköre az egyéb rendészeti szervek köz­biztonsági ténykedéseinek érintése nélkül ki­­­­terjed Magyarország összes hajózható vizeire és azok partjaira. 2. A m. kir. révkapitányságok hatásköre arra szakaszra terjed ki, amelyet felsőbb hatóságok részükre megállapított 4. §. Kikötőhely kijelölése.­ ­ A kikötőben az induló és érkező, úgyszintén az álló vizijárművek helyét — amennyiben, a h­ajó­­tulajdonosnak állandó (bérelt) kikötőhelye nincs — a révkapitány jelöli ki. A kikötőhelyet a rév­kapitány engedélye nélkül egy vizijármű sem hagyhatja el, vagy változtathatja meg. 2. Külföldre induló és onnan érkező vizijármű­­vek helyének megállapítása a vámügyi hatósággal egyetértőleg történik. 5. 1. Alárendeltség. A kikötőben tartózkodó minden vizijármű és azok személyzete — nemzetiségre való tekintet nélkül — a kikötőben való tartózkodás ideje alatt kikötőrendészeti szempontból a révkapitány­ság hatósága alá tartozik és annak utasításait és rendelkezéseit követni köteles. H. §. Hatósági, közegek jogosítványai. A révkapitányságok közegei, valamint az 1. §-ban felsorolt közegek hivatásuk teljesítésében bármely vizijárműre bármely időben beszállhat­nak s a hajóvezetőtől a hajózásra — illetve a vámigazgatás közegei a rakományra — vonatkozó adatokat követelhetik. A jármű vezetője, illetve megbízottja, valamint a jármű személyzete köteles az említett hatósági közegeknek szolgálatuk ellá­tásában segédkezni és a kívánt felvilágosításokat megadni. 7. §: Tartózk­odá­s az álló hajókon. A hajók indulása előtt vágys érkezése alkalmával az álló hajón és az ehhez kikötött járművön az 1. §. 1. pontjában megjelölt hatóságok közegein valamint az illető hajózási vállalat szolgálatban álló alkalmazottain és a hajó utasain kívül csak a révkapitány írott haj­óralépési engedélyével ellátott egyének tartózkodhatnak. 8. §: Utasfelvétel menetközben. A menetrendszerű állomásokon kívül menet­közben a vízijárművekre sem utasokat, sem a hajózási alkalmazottakat felvenni vagy partra­­szállítani — veszély esetét kivéve — nem szabad. 9. §. Csónak partrakivése veszély esetében. 1. Ha baleset vagy veszély esetében a vízijármű­­nek csónakot kell a partra küldeni, kiküldött hajós­­alkalmazottak személyazonosságukat megfelelően igazolni kötelesek. A csónak személyzete nappal integetéssel és kiáltással, éjjel fehér lámpa csóválá­­sával köteles a parti őrség figyelmét felhívni arra, hogy ki akar kötni. 2. Közvetlen veszély esetében az igazolás és jel­zés elmaradhat, ilyen esetben azonban a parti őrség figyelmeztetésére a haj­óvezető köteles vész­­jeleket adni. 10. §. Jelentkezés: 1. A kikötőbe érkező vizijármű vezetője vagy annak helyettese köteles közvetlenül a vizijármű kikötése után, de legkésőbb 6 órán belül a rév­kapitányságnál jelentkezni és a személyzeti lajstro­mot, a rakományj­egyzéseet és esetleg az egészség­­ügyi levelet átadni, valamint szükség­ esetén a kérdőívet kitölteni. A személyzeti lajstrom és a rakományjegyzék egy-egy másolati példánya a révkapitányság őri­zetében marad. 2. Ha az érkezés 21 óra után történik, akkor a­­jelentkezésnek legkésőbb reggel 8 óráig kell meg­történnie. 3. Jelentkezni a nap minden szakában lehet, minthogy a révkapitányság állandó szolgálatot tart. 4. A távozást azonos módon, az indulás előtt 2—4 órával kell bejelenteni. 5. Ha a kikötőhelyen nincs révkapitányság, akkor a bejelentést a legközelebbi olyan kikötőhelyen kell utólag megtenni, ahol van révkapitányság. 11. Közlekedés a­­parttal. 1. A kikötőbe érkező minden hajó vezetője vagy helyettese, a jelentkezéssel járó alakiságok el­intézése után a révkapitányságtól »partközlekedési engedélyt« kap az egész hajószemélyzet részére beleértve a vontatmány személyzetét is . 2. Különösen megokolt esetben a révkapitányság a hajószemélyzet partraszállását megtilthatja, vagy névre szóló engedélyekhez kötheti. 3. A révkapitányságok: a rendőrhatóságokat utóbbiak kívánságára tájékoztatni kötelesek a rendelkezésükre álló minden adatról. 12. §. Forgalmi jelentések. A menetrendszerű személyszállító hajók személy- és áruforgalmáról a végállomások főnökei napon­ként forgalmi jelentést tartoznak a révkapitány­­ságnak beküldeni. B) Külföldi viszonylatban közlekedő hajók ellen­őrzése általában. 13. §. Az ellenőrzés módja. A külföldről érkező vagy odamenő hajók ellen­őrzése rendészeti és vámjövedéki szempontból történik. Az ellenőrzést végzik: 1. Az indító vagy határrévkapitánys­ágok és a vámigazgatás közegei a hajónak a kikötőben tartózkodása alatt. 2. menetközben a megfelelő hajókiséret. 14. §. Határállomások. Jelenleg mint határállomások Szerepelnek : a Dunán , Gönyü,­­Szob és Mohács, a Tiszán , Szeged. 16. §. Jelentkezés a határállomáson. Külföldről érkező vagy odamenő minden hajó a határállomáson a be-, illetve kiléptetés végett, valamint az esetleges kíséret felvétele céljából kikötni, illetve megállani, a hajóvezető vagy annak helyettese pedig a révkapitányságnál és a vámhivatalnál (vámhivatali kirendeltségnél) je­lentkezni köteles. 16. §. Be- illetve kiléptetés. 1. A be- illetve kiléptetési eljárás rendészeti szempontból a következő intézkedéseket foglalja magában: a) a hajóokmányok és útlevelek vizsgálatát, h) a hajó, a személyzet, az utasok és a rako­mány rendészeti ellenőrzését. 2. Vámjövedéki szempontból a be-, illetve kiléptetésre a következő rendelkezések irányadók : a) a vámterületre belépő, illetve onnan kilépő hajók rakományáról a hajóvezető sajátkezűleg aláírt rakományjegyzéket köteles a határszéli vámhivatalnak (vámhivatali kirendeltségnek) át­adni, b) a rakományjegyzéknek tartalmaznia kell: a hajók nevét, illetve számát, hordképességét vagy tonnatartalmát, lajstromozási, eredeti indu­lási, továbbá végleges rendeltetési kikötőjének megjelölését; a hajóparancsnok nevét ; a fuvarokmányokkal megegyezően­­ a küldemények feladási és rendeltetési állomását ; a csomagok darabszámát, nemét, jeleit és szám-, jeleit ; az áruk mennyiségét és nemét, a kereskedelem­­ben szokásos mértékek és megnevezések szerint., c) A vámterületre belépő, illetve onnan kilépő minden hajón ezenkívül a hajón levő leltári és berendezési tárgyakról hajóleltárt, a hajó üzemé­hez szükséges anyagokról és a hajóeleségről pedig készletjegyzéket kell vezetni. A beléptető-, illetve­­kitéptető határszéli vámhivatal (vámkirendeltség) a hajóleltár és a készlet jegyzék bemutatását köve­telheti. Ezeket az okmányokat a hajóparancsnok­­­­nak sajátkezűleg kell aláírnia. d) A határszéli vámhivatal a rakományjegyzék­ átvétele után a vizijárművet vámvizsgálat alá veszi. 3. Az útlevél és vámvizsgálat befejezése előtt] sem kirakás, sem berakás nem történhetik, sem­ személyek a járművet el nem hagyhatják, sem­ arra fel nem szállhatnak. 4. A jelen­­ rendelkezéseit megfelelően minden­ vízijármű­re (dereglye, csónak, tutaj, stb.) alkal­­­mazni kell olyképen, hogy veszteglése csak az­ okvetlen szükséges időre korlátoztassék és indok­­­olatlan feltartóztatást ne szenvedjen. 17. §. Forgalom a határvizek­en. 1. A határvizeken csak az erre kijelölt helyekenl szabad árukat id- és berakni, valamint személye-­­ket ki- és beszállni engedni. 2. A határvizeken közlekedő azon vízijárművek,­ amelyek a vámterületet nem érintik, semmiféle vám-­ eljárás alá nem esnek. 3. Zia határvizén valamely jármű a vámterü­­­­letén kiköt, a kikötés ideje alatt vám­jövedéki­­ felügyelet alatt áll, ez azonban nem terjed ki a jármű megvizsgálására. Az ilyen járművet Mva­j­natra a határvíz mentén fekvő vámhivatal is be-­ léptető vámvizsgálat alá veheti, ebben az esetben­ azonban az ilyen jármű külföldi partot csak vára-­ hivatali kiséret mellett érinthet. 18. §. Kikötőhely Budapesten. Az idegen lobogó alatt közlekedő vontatóhajók) Budapesten tartózkodásuk ideje alatt — ha a haj­ótulaj­donos bérelt partt­al nem rendelkezik —. csalás a Duna jobb partján az Erzsébet-híd és Berencz József-híd között kijelölt közrakparton köthetnek ki. 19. §: Vámlobogó. Azok a hajók, melyeken vámáru van, az árboc félmagasságán vagy külön rúdon háromszögű fehér lobogót, középen kék színű kerek mezővel (vám­lobogó) kötelesek megszakítás nélkül — azaz lámpajelzés idejében is — felhúzva viselni. Ennek, a lobogónak alapja legalább 0'80 m, magassága 160 m, és a kék mező átmérője legalább 0*25 m.­­ legyen. I. Személyhajók ellenőrzése. a) Ellenőrzés az indulás előtt. 20. §. Hajóvizsgálat. 1. Kiindulási kikötőben az indulás előtt legalább 4 órával, illetve az áruberakás előtt a rendészet és a vámigazgatás közegei a hajót egyidejűleg átvizsgálják, annak megállapítása céljából, hogy h­­é3-e rajta olyan se­gély, aki nem tartozik a hajó személyzetéhez, vagy olyan áru, amelyet nem szabályszerű fuvarlevéllel akarnak szállítani.

Next