Budapesti Közlöny, 1923. március (57. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-15 / 60. szám
HA. Budapesti Közlöny 1923 márczius 15. c) am. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség hajóírási, forgalmi, műszaki és üzemi biztonsági szempontból. Más hatósági közegek. 2. a) Az 1. pontban említett és az igazságügyi, valamint a bűnügyi nyomozó hatóságok közegein kívül más hatósági közegek a hajón vagy a hajózási forgalomban csakis írásba foglalt külön meg-s bízás alapján fejthetnek ki hivatalos ténykedést. h) Ilyen esetben a kirendelt hatósági közeg kis küldési rendeletét működésének megkezdése előtt , a m. kir. révkapitányságnál és amennyiben a hajóvámhivatali ellenőrzés alatt áll, a vámigazgatás szolgálatot teljesítő közegénél is bemutatni köteles, hogy működésében minden lehető támogatásban részesíthető legyen. Ha a helyszínen révkapitányság nincsen, vagy halaszthatatlanul sürgős esetről van szó, a kiküldési rendeletet a legközelebbi folyamrendészeti közegnél, illetve a hajó vezetőjénél kell bemutatni, ha azok támogatása kívánatos. c) Amennyiben a megbízatás természete ki nem zárja (bizalmas megfigyelés stb.), a működést a hajó vezetőjének is mindenkor be kell jelenteni. Más közegek által végzett ellenőrzés. 3. A 2. pontban felsorolt rendelkezések nem érintik a m. kir. földmivelésügyi miniszter fennhatósága alá tartozó hatóságoknak, hivataloknak és alkalmazottaknak jogkörét, sem a pártbérlőknek vagy párttulajdonosoknak, a vásárcsarnoki és nyilvános tárházi közegeknek a parton végzett műkö- dését, továbbá a hajótulajdonosok közegei által a hajón vagy parton végzett ellenőrzést vagy vizs- gálatok igazságszolgáltatás körébe eső cselekmények. 4. Azokra a hatósági személyekre, akik a hajókon . az igazságszolgáltatás körébe eső eljárási cselekményeket végeznek, minden tekintetben a vonatkozóeljárási szabályok rendelkezései irányadók. Ruházat: 5. Az 1. pontban említett hatóságok közegei — hacsak a szolgálat érdekében polgári ruha viselése célszerűbbnek nem mutatkozik — rendszerinti egyenruhában (szolgálati jelvénynyel) és állomáshelyükön kívül szolgálati igazolványéval (kiküldő rendelettel) végzik a szolgálatot. 2. §. Hajózási alkalmazottak. 1. Hivatalos külföldi kiküldetésben levő hajózási alkalmazottakat a fényképes szolgálati igazolványon kívül írásos kiküldetési rendelettel is el kell látni. 2. Ezeket a kiküldetési rendeleteket úgy kell kezelni, min az útleveleket. 3. §. terülti hatáskör. 1. A m. kir. folyamőrség különleges szolgálatáraértett hatásköre az egyéb rendészeti szervek közbiztonsági ténykedéseinek érintése nélkül kiterjed Magyarország összes hajózható vizeire és azok partjaira. 2. A m. kir. révkapitányságok hatásköre arra szakaszra terjed ki, amelyet felsőbb hatóságok részükre megállapított 4. §. Kikötőhely kijelölése. A kikötőben az induló és érkező, úgyszintén az álló vizijárművek helyét — amennyiben, a hajótulajdonosnak állandó (bérelt) kikötőhelye nincs — a révkapitány jelöli ki. A kikötőhelyet a révkapitány engedélye nélkül egy vizijármű sem hagyhatja el, vagy változtathatja meg. 2. Külföldre induló és onnan érkező vizijárművek helyének megállapítása a vámügyi hatósággal egyetértőleg történik. 5. 1. Alárendeltség. A kikötőben tartózkodó minden vizijármű és azok személyzete — nemzetiségre való tekintet nélkül — a kikötőben való tartózkodás ideje alatt kikötőrendészeti szempontból a révkapitányság hatósága alá tartozik és annak utasításait és rendelkezéseit követni köteles. H. §. Hatósági, közegek jogosítványai. A révkapitányságok közegei, valamint az 1. §-ban felsorolt közegek hivatásuk teljesítésében bármely vizijárműre bármely időben beszállhatnak s a hajóvezetőtől a hajózásra — illetve a vámigazgatás közegei a rakományra — vonatkozó adatokat követelhetik. A jármű vezetője, illetve megbízottja, valamint a jármű személyzete köteles az említett hatósági közegeknek szolgálatuk ellátásában segédkezni és a kívánt felvilágosításokat megadni. 7. §: Tartózkodás az álló hajókon. A hajók indulása előtt vágys érkezése alkalmával az álló hajón és az ehhez kikötött járművön az 1. §. 1. pontjában megjelölt hatóságok közegein valamint az illető hajózási vállalat szolgálatban álló alkalmazottain és a hajó utasain kívül csak a révkapitány írott hajóralépési engedélyével ellátott egyének tartózkodhatnak. 8. §: Utasfelvétel menetközben. A menetrendszerű állomásokon kívül menetközben a vízijárművekre sem utasokat, sem a hajózási alkalmazottakat felvenni vagy partraszállítani — veszély esetét kivéve — nem szabad. 9. §. Csónak partrakivése veszély esetében. 1. Ha baleset vagy veszély esetében a vízijárműnek csónakot kell a partra küldeni, kiküldött hajósalkalmazottak személyazonosságukat megfelelően igazolni kötelesek. A csónak személyzete nappal integetéssel és kiáltással, éjjel fehér lámpa csóválásával köteles a parti őrség figyelmét felhívni arra, hogy ki akar kötni. 2. Közvetlen veszély esetében az igazolás és jelzés elmaradhat, ilyen esetben azonban a parti őrség figyelmeztetésére a hajóvezető köteles vészjeleket adni. 10. §. Jelentkezés: 1. A kikötőbe érkező vizijármű vezetője vagy annak helyettese köteles közvetlenül a vizijármű kikötése után, de legkésőbb 6 órán belül a révkapitányságnál jelentkezni és a személyzeti lajstromot, a rakományjegyzéseet és esetleg az egészségügyi levelet átadni, valamint szükség esetén a kérdőívet kitölteni. A személyzeti lajstrom és a rakományjegyzék egy-egy másolati példánya a révkapitányság őrizetében marad. 2. Ha az érkezés 21 óra után történik, akkor ajelentkezésnek legkésőbb reggel 8 óráig kell megtörténnie. 3. Jelentkezni a nap minden szakában lehet, minthogy a révkapitányság állandó szolgálatot tart. 4. A távozást azonos módon, az indulás előtt 2—4 órával kell bejelenteni. 5. Ha a kikötőhelyen nincs révkapitányság, akkor a bejelentést a legközelebbi olyan kikötőhelyen kell utólag megtenni, ahol van révkapitányság. 11. Közlekedés aparttal. 1. A kikötőbe érkező minden hajó vezetője vagy helyettese, a jelentkezéssel járó alakiságok elintézése után a révkapitányságtól »partközlekedési engedélyt« kap az egész hajószemélyzet részére beleértve a vontatmány személyzetét is . 2. Különösen megokolt esetben a révkapitányság a hajószemélyzet partraszállását megtilthatja, vagy névre szóló engedélyekhez kötheti. 3. A révkapitányságok: a rendőrhatóságokat utóbbiak kívánságára tájékoztatni kötelesek a rendelkezésükre álló minden adatról. 12. §. Forgalmi jelentések. A menetrendszerű személyszállító hajók személy- és áruforgalmáról a végállomások főnökei naponként forgalmi jelentést tartoznak a révkapitányságnak beküldeni. B) Külföldi viszonylatban közlekedő hajók ellenőrzése általában. 13. §. Az ellenőrzés módja. A külföldről érkező vagy odamenő hajók ellenőrzése rendészeti és vámjövedéki szempontból történik. Az ellenőrzést végzik: 1. Az indító vagy határrévkapitányságok és a vámigazgatás közegei a hajónak a kikötőben tartózkodása alatt. 2. menetközben a megfelelő hajókiséret. 14. §. Határállomások. Jelenleg mint határállomások Szerepelnek : a Dunán , Gönyü,Szob és Mohács, a Tiszán , Szeged. 16. §. Jelentkezés a határállomáson. Külföldről érkező vagy odamenő minden hajó a határállomáson a be-, illetve kiléptetés végett, valamint az esetleges kíséret felvétele céljából kikötni, illetve megállani, a hajóvezető vagy annak helyettese pedig a révkapitányságnál és a vámhivatalnál (vámhivatali kirendeltségnél) jelentkezni köteles. 16. §. Be- illetve kiléptetés. 1. A be- illetve kiléptetési eljárás rendészeti szempontból a következő intézkedéseket foglalja magában: a) a hajóokmányok és útlevelek vizsgálatát, h) a hajó, a személyzet, az utasok és a rakomány rendészeti ellenőrzését. 2. Vámjövedéki szempontból a be-, illetve kiléptetésre a következő rendelkezések irányadók : a) a vámterületre belépő, illetve onnan kilépő hajók rakományáról a hajóvezető sajátkezűleg aláírt rakományjegyzéket köteles a határszéli vámhivatalnak (vámhivatali kirendeltségnek) átadni, b) a rakományjegyzéknek tartalmaznia kell: a hajók nevét, illetve számát, hordképességét vagy tonnatartalmát, lajstromozási, eredeti indulási, továbbá végleges rendeltetési kikötőjének megjelölését; a hajóparancsnok nevét ; a fuvarokmányokkal megegyezően a küldemények feladási és rendeltetési állomását ; a csomagok darabszámát, nemét, jeleit és szám-, jeleit ; az áruk mennyiségét és nemét, a kereskedelemben szokásos mértékek és megnevezések szerint., c) A vámterületre belépő, illetve onnan kilépő minden hajón ezenkívül a hajón levő leltári és berendezési tárgyakról hajóleltárt, a hajó üzeméhez szükséges anyagokról és a hajóeleségről pedig készletjegyzéket kell vezetni. A beléptető-, illetvekitéptető határszéli vámhivatal (vámkirendeltség) a hajóleltár és a készlet jegyzék bemutatását követelheti. Ezeket az okmányokat a hajóparancsnoknak sajátkezűleg kell aláírnia. d) A határszéli vámhivatal a rakományjegyzék átvétele után a vizijárművet vámvizsgálat alá veszi. 3. Az útlevél és vámvizsgálat befejezése előtt] sem kirakás, sem berakás nem történhetik, sem személyek a járművet el nem hagyhatják, sem arra fel nem szállhatnak. 4. A jelen rendelkezéseit megfelelően minden vízijárműre (dereglye, csónak, tutaj, stb.) alkalmazni kell olyképen, hogy veszteglése csak az okvetlen szükséges időre korlátoztassék és indokolatlan feltartóztatást ne szenvedjen. 17. §. Forgalom a határvizeken. 1. A határvizeken csak az erre kijelölt helyekenl szabad árukat id- és berakni, valamint személye-ket ki- és beszállni engedni. 2. A határvizeken közlekedő azon vízijárművek, amelyek a vámterületet nem érintik, semmiféle vám- eljárás alá nem esnek. 3. Zia határvizén valamely jármű a vámterületén kiköt, a kikötés ideje alatt vámjövedéki felügyelet alatt áll, ez azonban nem terjed ki a jármű megvizsgálására. Az ilyen járművet Mvajnatra a határvíz mentén fekvő vámhivatal is be- léptető vámvizsgálat alá veheti, ebben az esetben azonban az ilyen jármű külföldi partot csak vára- hivatali kiséret mellett érinthet. 18. §. Kikötőhely Budapesten. Az idegen lobogó alatt közlekedő vontatóhajók) Budapesten tartózkodásuk ideje alatt — ha a hajótulajdonos bérelt parttal nem rendelkezik —. csalás a Duna jobb partján az Erzsébet-híd és Berencz József-híd között kijelölt közrakparton köthetnek ki. 19. §: Vámlobogó. Azok a hajók, melyeken vámáru van, az árboc félmagasságán vagy külön rúdon háromszögű fehér lobogót, középen kék színű kerek mezővel (vámlobogó) kötelesek megszakítás nélkül — azaz lámpajelzés idejében is — felhúzva viselni. Ennek, a lobogónak alapja legalább 0'80 m, magassága 160 m, és a kék mező átmérője legalább 0*25 m. legyen. I. Személyhajók ellenőrzése. a) Ellenőrzés az indulás előtt. 20. §. Hajóvizsgálat. 1. Kiindulási kikötőben az indulás előtt legalább 4 órával, illetve az áruberakás előtt a rendészet és a vámigazgatás közegei a hajót egyidejűleg átvizsgálják, annak megállapítása céljából, hogy hé3-e rajta olyan segély, aki nem tartozik a hajó személyzetéhez, vagy olyan áru, amelyet nem szabályszerű fuvarlevéllel akarnak szállítani.