Mai Budapesti Nap, 2004. január (2. évfolyam, 1-21. szám)

2004-01-22 / 18. szám

Mai Budapesti Nap Reménytelen helyzetben a szigetlakók Csökkentették a kompközlekedés utazási támogatását Egy, a 80-as években ho­zott törvény szerint min­den diáknak és nyugdíjas­nak jár az utazási támoga­tás. De amíg a BKV-t hasz­náló diáknak jár a támoga­tás, addig egy szigetlakó diák, aki kénytelen komp­ra szállni, hogy iskolába járhasson, nem kap anyagi segítséget. Januárban több száz, a Szentend­rei-szigeten élő család rökönyö­­dött meg a bérletvásár­láskor, amikor kide­rült: az eddigi 2300 forintos havi komp­bérletért mostantól 7780 forintot kell fi­zetni. Ez éves szinten két gyermek eseté­ben százezer forintos többletkiadást jelent. - Ez a kiadás megter­helő, sőt szinte kifizet­hetetlen a Tahitótfalu­­ban élő családok számá­ra - mondta lapunknak a település polgármestere, Budai Mihály. - Több csa­lád gyermeke jár a váci kö­zép- és szakiskolába. Mivel számuk nem olyan jelentős, így a támogatás megvonásából keletkező többletbevétel sem lehet számottevő. A családoknak vi­szont megterhelő. Igazságtalannak és diszkriminatívnak tartjuk a megvonást. Miért különböztetnek meg egy tahitótfalui gyermeket egy pestitől? Ha a fővárosi gyerek­nek jár az utazási támogatás, akkor a tahitótfalui iskolásoknak miért ne járna a törvény garantálta juttatás? A törvényt a Pénzügyminiszté­rium terjesztette elő 87/2003-as számmal még a múlt évben. En­nek értelmében jár támogatás a kompon közlekedőknek is, de nem akkora, mint a BKV-, MÁV-, VOLÁN- vagy GYESEV-juttatások. Amíg a fenn említett közlekedési társaságok járatain 67,5%-os a jut­tatás, addig a komp- és a révbérle­tek támogatását fix összegben ha­tározták meg, ez pedig 220 forint jegyenként. Szigetmonos­tor polgármestere, Szilágyi Lajos az érdeklődésünkre kifejtette: - A törvény érthetetlen, hiszen egy korábbi, a 80-as években ho­zott jogszabály szerint minden diáknak jár az utazási támogatás. Január 1-jétől azonban a monosto­ri diákoknak és nyugdíjasoknak mégis jelentős többletkiadással kell számolniuk. Az itt lakóknak nincs más módjuk kijutni a telepü­lésről, csak komppal, mert ez egy sziget, így tehát járna a diákoknak a kedvezmény, amit az országban minden iskolás megkap. A Szentendrei-szigeten öt rév­állomást érint a változás. A Gaz­dasági és Közlekedési Miniszté­riumban megtudtuk, a kompokat elvileg az önkormányzatok üze­meltetik, így az árszabás is az ő hatáskörük. Persze itt is van kivé­tel. Pont a váci rév, amit egy magántársaság, és nem a tahitótfalui önkormány­zat üzemeltet, így a 8000 forintos bérletárba sincs beleszólása a te­lepülésnek. Huba Zoltán, a Révész Szövet­ség elnöke korábban azt nyilat­kozta: a közlekedés mindig álla­milag támogatott volt. Az állam ugyan privatizálta a közlekedési cégeket, de meghagyta a támo­gatásokat. Idén január 1-jétől azonban a komp- és a révközle­kedéstől ezt a támogatást meg­vonták. A kompokat üzemeltető cégek pedig úgy gondolják, nem kötelesek deficitesen dolgozni. A révészek emelték a napi je­gyek árát is, 115 forintról 215 fo­rintra. Ez azt jelenti, hogy a köz­lekedési támogatás hiányában, egy szigetmonostori nyugdíjas­nak egy szentendrei utazási költ­sége több mint 1000 fo­rintjába kerül. A Pénzügyminisz­térium sajtóosztályá­tól megtudtuk, hogy a korábbi százalék­­arányos támogatás helyett január 1-jétől fix juttatású támoga­tási rendszer lépett életbe a helyi közleke­dési vállalatokra, vala­mint a komp és a ré­vet üzemeltető társa­ságokra vonatkozóan. A minisztérium véle­ménye szerint ez sok­kal átláthatóbb támoga­tási rendszer, ugyanis korábban a társaságok és az önkormányzatok korlátlanul emelhették az árakat, mert a nagyobb hányadát a minisztérium dotálta. A törvény a komppal és a révvel közlekedők havi bér­letárának támogatását január 1-jétől 220 forintban határozta meg. Kisdi Máté Több gyakorlat teszi a mestert A budapesti tanuló vezetők gyakrabban megbuknak A fővárosi autósiskolákban tanu­lók kevésbé eredményesek a vizs­gákon, mint azok, akik máshol ta­nulják az autóvezetés fortélyait. Ezt egyrészt a fővárosi forgalom­mal magyarázzák, másrészt az el­lenőrzések arra is rávilágítanak, hogy a felkészítésben vannak hiá­nyosságok. - Budapesten 100 ember közül körülbelül 56 tesz sikeres elméleti vizsgát, más településeken ez az arány valamivel jobb, körülbelül 60%-os - válaszolta érdeklődé­sünkre Halász László, a Fővárosi Közlekedési Felügyelet igazgató­­helyettese. A különbség annak ellenére tapasztalható, hogy az el­méleti vizsgák kérdései mindenütt egységesek. A közlekedési felügyelet mun­katársai rendszeres szakfelügyele­ti tevékenységük során azt tapasz­talják, hogy a Budapesten műkö­dő 165 autósiskolában igencsak el­térőek a felkészítés módszerei. Vannak olyan oktatók, akik csak a tesznapokat gyakoroltatják a ta­nulókkal, abban bízva, hogy ered­ményesebben vizsgáznak majd. A tapasztalatok azonban azt mu­tatják, hogy azok a tanulók, akik először a tananyagot sajátítják el, majd ezt követően kitöltenek gya­korlásképpen néhány tesztet is, sokkal jobb eredményt érnek el az elméleti vizsgákon. A probléma gyökerét nem min­dig az oktatókban kell keresni - hangsúlyozta az igazgatóhelyet­tes. Mint mondta, gyakran a tanu­lók hozzáállásával is baj van. Nem ritka, hogy nem akarnak pótórá­kat venni, mert vagy pénzük, vagy idejük nincs rá. Az autósiskolák jelenleg szabad árakkal dolgoznak. A fővárosban egy gyakorlati óráért 1600-2600 forintot kérnek. Halász László bí­zik abban, hogy az EU-csat­lakozást követően minőségi javu­lás várható az autóvezetői oktatás területén is. Májustól előnyt élvez­hetnek például a minőségbiztosí­tással rendelkező iskolák, ame­lyek magas színvonalú oktatást nyújtanak. Jelenleg igenből csu­pán 3-4 működik Budapesten. Víg András, a Magyar Gépjár­művezető Szakoktatók Országos Érdekképviseleti Szervezetének elnöke szerint a fővárosi oktatók sem rosszabbak, mint mások, az eredménytelenség oka nem a fel­készítés hiányosságaiban keresen­dő. A szakember úgy gondolja, na­gyon kevés a jelenleg kötelező 30 gyakorló óra. Ennyi idő általá­ban nem elég arra, hogy valaki a fővárosi forgalomban megállja a helyét. Budapesten a közlekedés bonyolultabb, mint a kisebb váro­sokban, a gyorsan változó forgal­mat a kezdők nem tudják követni. Víg András számításai szerint 40- 50 óra gyakorlat lenne az optimá­lis a vizsga előtt. Döme Barbara A balesetek okai között kétségtelenül számba kell venni a kezdő vezetők vélt magabiztosságát is Budapest 2004. január 22., csütörtök 3 Közlekedésilámpa-hiány a fővárosban Jelenleg 860 budapesti csomó­pontban irányítja a forgalmat jel­zőlámpa. Egy korábbi tanulmány szerint viszont több mint 1000 kereszteződésben lenne szükség közlekedési lámpákra a bizton­ság érdekében. Az uniós főváro­sokban arányaiban jóval több jel­zőlámpa biztosítja a forgalmat. Budapesten mindössze évente 2-6 csomópontba telepítenek jel­zőlámpát. A forgalomtechnikai eszközök építését általában a fő­város és a kerületek közösen fi­nanszírozzák, elsősorban azért, mert gyakran egy adott kerület szorgalmazza a telepítést. Lámpa pedig akkor telepíthető gyorsan, ha a költségeket magára vállalja a kérvényező kerület. Az üzemelte­tés azonban mindenképpen a fő­város feladata. Az új lámpákban a fényt ma már úgynevezett ledek biztosítják, ami jobb láthatóságot tesz lehetővé a korábbi izzós megvilágítással szemben. Viszont a modern technológiát alkalmazó lámpák mintegy 30%-kal többe kerülnek - tudtuk meg Pásti Imré­től, a Fővárosi Forgalomtechnikai Alosztály vezetőjétől. Az új lám­pák üzemeltetése is költségesebb, hiszen felügyeletük sokkal bo­nyolultabb technikát igényel, mint az elődeiké. Budapesten 2002-ben két cso­mópontban telepítettek közleke­dési lámpákat, 2003-ban pedig mindössze öt helyszínen. Egy szakértői tanulmány szerint mintegy 200 további fővárosi kereszteződésben lenne szükség a közlekedést szabályozó jelző­lámpákra. K. M.

Next