Mai Budapesti Nap, 2004. január (2. évfolyam, 1-21. szám)
2004-01-22 / 18. szám
Mai Budapesti Nap Reménytelen helyzetben a szigetlakók Csökkentették a kompközlekedés utazási támogatását Egy, a 80-as években hozott törvény szerint minden diáknak és nyugdíjasnak jár az utazási támogatás. De amíg a BKV-t használó diáknak jár a támogatás, addig egy szigetlakó diák, aki kénytelen kompra szállni, hogy iskolába járhasson, nem kap anyagi segítséget. Januárban több száz, a Szentendrei-szigeten élő család rökönyödött meg a bérletvásárláskor, amikor kiderült: az eddigi 2300 forintos havi kompbérletért mostantól 7780 forintot kell fizetni. Ez éves szinten két gyermek esetében százezer forintos többletkiadást jelent. - Ez a kiadás megterhelő, sőt szinte kifizethetetlen a Tahitótfaluban élő családok számára - mondta lapunknak a település polgármestere, Budai Mihály. - Több család gyermeke jár a váci közép- és szakiskolába. Mivel számuk nem olyan jelentős, így a támogatás megvonásából keletkező többletbevétel sem lehet számottevő. A családoknak viszont megterhelő. Igazságtalannak és diszkriminatívnak tartjuk a megvonást. Miért különböztetnek meg egy tahitótfalui gyermeket egy pestitől? Ha a fővárosi gyereknek jár az utazási támogatás, akkor a tahitótfalui iskolásoknak miért ne járna a törvény garantálta juttatás? A törvényt a Pénzügyminisztérium terjesztette elő 87/2003-as számmal még a múlt évben. Ennek értelmében jár támogatás a kompon közlekedőknek is, de nem akkora, mint a BKV-, MÁV-, VOLÁN- vagy GYESEV-juttatások. Amíg a fenn említett közlekedési társaságok járatain 67,5%-os a juttatás, addig a komp- és a révbérletek támogatását fix összegben határozták meg, ez pedig 220 forint jegyenként. Szigetmonostor polgármestere, Szilágyi Lajos az érdeklődésünkre kifejtette: - A törvény érthetetlen, hiszen egy korábbi, a 80-as években hozott jogszabály szerint minden diáknak jár az utazási támogatás. Január 1-jétől azonban a monostori diákoknak és nyugdíjasoknak mégis jelentős többletkiadással kell számolniuk. Az itt lakóknak nincs más módjuk kijutni a településről, csak komppal, mert ez egy sziget, így tehát járna a diákoknak a kedvezmény, amit az országban minden iskolás megkap. A Szentendrei-szigeten öt révállomást érint a változás. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban megtudtuk, a kompokat elvileg az önkormányzatok üzemeltetik, így az árszabás is az ő hatáskörük. Persze itt is van kivétel. Pont a váci rév, amit egy magántársaság, és nem a tahitótfalui önkormányzat üzemeltet, így a 8000 forintos bérletárba sincs beleszólása a településnek. Huba Zoltán, a Révész Szövetség elnöke korábban azt nyilatkozta: a közlekedés mindig államilag támogatott volt. Az állam ugyan privatizálta a közlekedési cégeket, de meghagyta a támogatásokat. Idén január 1-jétől azonban a komp- és a révközlekedéstől ezt a támogatást megvonták. A kompokat üzemeltető cégek pedig úgy gondolják, nem kötelesek deficitesen dolgozni. A révészek emelték a napi jegyek árát is, 115 forintról 215 forintra. Ez azt jelenti, hogy a közlekedési támogatás hiányában, egy szigetmonostori nyugdíjasnak egy szentendrei utazási költsége több mint 1000 forintjába kerül. A Pénzügyminisztérium sajtóosztályától megtudtuk, hogy a korábbi százalékarányos támogatás helyett január 1-jétől fix juttatású támogatási rendszer lépett életbe a helyi közlekedési vállalatokra, valamint a komp és a révet üzemeltető társaságokra vonatkozóan. A minisztérium véleménye szerint ez sokkal átláthatóbb támogatási rendszer, ugyanis korábban a társaságok és az önkormányzatok korlátlanul emelhették az árakat, mert a nagyobb hányadát a minisztérium dotálta. A törvény a komppal és a révvel közlekedők havi bérletárának támogatását január 1-jétől 220 forintban határozta meg. Kisdi Máté Több gyakorlat teszi a mestert A budapesti tanuló vezetők gyakrabban megbuknak A fővárosi autósiskolákban tanulók kevésbé eredményesek a vizsgákon, mint azok, akik máshol tanulják az autóvezetés fortélyait. Ezt egyrészt a fővárosi forgalommal magyarázzák, másrészt az ellenőrzések arra is rávilágítanak, hogy a felkészítésben vannak hiányosságok. - Budapesten 100 ember közül körülbelül 56 tesz sikeres elméleti vizsgát, más településeken ez az arány valamivel jobb, körülbelül 60%-os - válaszolta érdeklődésünkre Halász László, a Fővárosi Közlekedési Felügyelet igazgatóhelyettese. A különbség annak ellenére tapasztalható, hogy az elméleti vizsgák kérdései mindenütt egységesek. A közlekedési felügyelet munkatársai rendszeres szakfelügyeleti tevékenységük során azt tapasztalják, hogy a Budapesten működő 165 autósiskolában igencsak eltérőek a felkészítés módszerei. Vannak olyan oktatók, akik csak a tesznapokat gyakoroltatják a tanulókkal, abban bízva, hogy eredményesebben vizsgáznak majd. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy azok a tanulók, akik először a tananyagot sajátítják el, majd ezt követően kitöltenek gyakorlásképpen néhány tesztet is, sokkal jobb eredményt érnek el az elméleti vizsgákon. A probléma gyökerét nem mindig az oktatókban kell keresni - hangsúlyozta az igazgatóhelyettes. Mint mondta, gyakran a tanulók hozzáállásával is baj van. Nem ritka, hogy nem akarnak pótórákat venni, mert vagy pénzük, vagy idejük nincs rá. Az autósiskolák jelenleg szabad árakkal dolgoznak. A fővárosban egy gyakorlati óráért 1600-2600 forintot kérnek. Halász László bízik abban, hogy az EU-csatlakozást követően minőségi javulás várható az autóvezetői oktatás területén is. Májustól előnyt élvezhetnek például a minőségbiztosítással rendelkező iskolák, amelyek magas színvonalú oktatást nyújtanak. Jelenleg igenből csupán 3-4 működik Budapesten. Víg András, a Magyar Gépjárművezető Szakoktatók Országos Érdekképviseleti Szervezetének elnöke szerint a fővárosi oktatók sem rosszabbak, mint mások, az eredménytelenség oka nem a felkészítés hiányosságaiban keresendő. A szakember úgy gondolja, nagyon kevés a jelenleg kötelező 30 gyakorló óra. Ennyi idő általában nem elég arra, hogy valaki a fővárosi forgalomban megállja a helyét. Budapesten a közlekedés bonyolultabb, mint a kisebb városokban, a gyorsan változó forgalmat a kezdők nem tudják követni. Víg András számításai szerint 40- 50 óra gyakorlat lenne az optimális a vizsga előtt. Döme Barbara A balesetek okai között kétségtelenül számba kell venni a kezdő vezetők vélt magabiztosságát is Budapest 2004. január 22., csütörtök 3 Közlekedésilámpa-hiány a fővárosban Jelenleg 860 budapesti csomópontban irányítja a forgalmat jelzőlámpa. Egy korábbi tanulmány szerint viszont több mint 1000 kereszteződésben lenne szükség közlekedési lámpákra a biztonság érdekében. Az uniós fővárosokban arányaiban jóval több jelzőlámpa biztosítja a forgalmat. Budapesten mindössze évente 2-6 csomópontba telepítenek jelzőlámpát. A forgalomtechnikai eszközök építését általában a főváros és a kerületek közösen finanszírozzák, elsősorban azért, mert gyakran egy adott kerület szorgalmazza a telepítést. Lámpa pedig akkor telepíthető gyorsan, ha a költségeket magára vállalja a kérvényező kerület. Az üzemeltetés azonban mindenképpen a főváros feladata. Az új lámpákban a fényt ma már úgynevezett ledek biztosítják, ami jobb láthatóságot tesz lehetővé a korábbi izzós megvilágítással szemben. Viszont a modern technológiát alkalmazó lámpák mintegy 30%-kal többe kerülnek - tudtuk meg Pásti Imrétől, a Fővárosi Forgalomtechnikai Alosztály vezetőjétől. Az új lámpák üzemeltetése is költségesebb, hiszen felügyeletük sokkal bonyolultabb technikát igényel, mint az elődeiké. Budapesten 2002-ben két csomópontban telepítettek közlekedési lámpákat, 2003-ban pedig mindössze öt helyszínen. Egy szakértői tanulmány szerint mintegy 200 további fővárosi kereszteződésben lenne szükség a közlekedést szabályozó jelzőlámpákra. K. M.