Budapesti Napló, 1898. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1898-03-04 / 63. szám
es. szám. Budapest, péntek BUDAPESTI NAPLÓ 1898. március 4. f ** As uj Nemzeti Színház. Ismeretes, hogy amikor az utóbbi napokban a király a polármestert és a fővárosi küldöttséget fogadta, felséges úr kifejezte abbeli óhaját, vajha a RókusKórházat, amely a fejlődő Kerepesi-utat eldiszteeníti, minél előbb lebontanák. Amint ma egy lőnyomatos újságban olvassuk, . ..Halmos János polgármester gróf Festetits Andor urnak az újonnan építendő Nemzeti Színház helyéül fölajánlotta t, Rókus-kórház telkét.* Ezt az ajánlatát ma adta adomásul gróf Festetits Perczel belügyminiszternek, aki annak nagyon megörült és kijelentette, hogy még a mai nap folyamán fog értekezni ebben az ügyben a polgármesterrel. — A dolog kssé fura, mert a polgármester egymagában nem ajánlhat föl telkeket a Nemzeti Színház céljaira. — Festetits Andor pedig még kevésbé illetékes, hogy neki ilyen ajánlatokat tegyenek. Mindenesetre örvendenénk, ha a kérdéssel a valóban illetékes tényezők foglalkoznának. ** Hírek az Operából. A mi derék Operánk kezd ismét aktuálissá válni. Nap-nap után közelálló kinevezésekről, krízisekről beszél a fáma, mindebből pedig csak annyi igaz, hogy a szürke bizonytalanság leple fedi az Opera legégetőbb kérdésének, legközelebbi jövőjének sorsát és nincsen ember, aki bármiről is pozitív felvilágosítást adhatna. Ideiglenes kormánybiztos vezeti az ügyeket, keresik az intendáns utódot, holott semmi jogos kifogás nem érheti a tisztán adminisztratív dolgok mostani intézetét. Másképpen áll a dolog az igazgatóval. Augusztusban lejár a Káldy Gyula szerződése és vele együtt ő maga is. Az ő utódjának megválasztása máris aktuális és valljuk be, rendkívül fontos, döntő jelentőségű dolog. Sok jelölt van forgalomban, lesz is még több. Egyelőre már megindult — a tippelés és a dementálás. Legközelebb mi is hozzászólunk a dologhoz nem személyi, hanem tisztán a tárgyi momentumokat tartva szem előtt. A művészek lejáró szerződéseinek ügye sincs még elintézve. Az intézet egynéhány elsőrendű tagja még mindig szerződés nélkül állván, már a külföldi színházakkal tárgyal és ha nem megy másképpen, itt hagy bennünket, íme, milyen pompás perspektíva nyílik a mi első zeneintézetünk jövője számára. Nincsen intendáns, nincs igazgató, sem karmester, de van deficit és lesz művészi krízis, többet igazán nem lehet követelni egy Operától események dolgában. A színház műsora a legközelebbi időre nagy vonásokban már meg van állapítva. Újdonság még egy lesz ebben az évadban: Sztojanovits Ninon című operája, amelynek szövegét Thury Zoltán dramolettje nyomán Ábrányi Emil írta. A főbb szerepek Ábrányinál Takács és Arányi kezeiben lesznek. Tervbe van véve továbbá Mihalovich Toldiéknak felfrissítése is. Toldit Peratti, Piroskát pedig Diósyné fogja énekelni. Legközelebb Verdi Ernanija is feltámad halottaiból. Kacér Margit, Takács, Larizza és Ney bírják a főszerepeket. Az igazgatóság még az Afrikai nő előadására is készül ebben a szezonban, Lelikát Diósynénak, Vascot Larizzának, Neluscot Becknek osztották ki. Mindez nem sok ugyan, de mégis programra. A mi Operánknál pedig olyas valami, amit terveznek, de be nem váltanak. ** Erkel Ferenc emléke. A magyar filharmóniai társulat kegyeletes dolgot művelt a minap, amikor egyik rendkívüli hangversenyének jövedelmével megvetette az alapját Erkel Ferenc síremlékének. Most már csak a magyar közönségtől függ, hogy a társulat meg is valósíthassa célját. A társulat aláírási íveket bocsátott közre s a cél lelkes támogatói közé sorakozott mindjárt az első sorban Schunda V. József udvari hangszergyáros, aki száz koronát és 200 példányt bocsátott a társulat rendelkezésére idősb Ábrányi Kornél műtörténeti korrajzából, amely Erkel Ferenc életét és működését oly beható érdekességgel és alapossággal tárgyalja. ** Marcini tizenötödike * Vígszínházban. Kozma Andor, a Vígszínház márciusi darabjának szerzője, ma délelőtt olvasta fel a Vígszínház színpadán darabját a szereplőknek. Minthogy Kozma darabja (A szabadság ünnepére) nem tölti be az egész estét a Vígszínház vezetősége Jókai Mórt kérte fel arra, hogy az ünnepi előadásra egy egyfelvonásos apróságot írjon. A koszorús író Melyik a kilenc közül? című bájos rajzát dolgozza át a színpad számára és Kozma darabjával együtt ez kerül szíre a Vígszínház ünnepi előadásán. ** Dráma egy Operában. Izgalmas dráma játszódott le a napokban a varsói operában, amelyről ottani újságok a következőket írják: Mikor az Othello című opera befejezése után a vendégszereplő Bordáiba spanyol énekesnő Bussitano énekessel a közönség tapsaira megjelent a lámpák előtt, egy másodemeleti páholyból két lövés dördült el, amely a színpadra volt irányozva. A lövések nem találtak s a lövöldöző urat egy Kirillov nevű hadnagy ragadta meg. A kihallgatása alkalmával Smalkov Vladimír nemes embernek mondta magát , a varsói postahivatal alkalmazottja. Tettének okát nem akarta bevallani s csak annyit mondott, hogy a színház személyzetéből senkit sem ismer. A színpad átvizsgálása alkalmával kitűnt, hogy a két golyó a hátsó kuliszszákat keresztül lyukasztotta. ** Magyar művésznő diadala a külföldön. Frankfurtból táviratozik tudósítónk a késő éjjeli órákban . Diósyné Handel Brrta, a budapesti magyar királyi Operaház drámai primadonnája ma este lépett fel először Operánkban, mint Erzsébet Wagner Tannhäuser című operájában. A színház zsúfolásig megtelt a legelőkelőbb közönséggel, amely már belépésekor zajos tapsokkal fogadta a művésznőt. A kitűnő magyar énekesnő óriási sikert aratott. Első áriájában és a második felvonás hatalmas fináléjében diadalmas erővel érvényesült gyönyörű érces orgánuma és művészi előadása. A felvonás végével tizenkétszer hívták a lámpák elé Diósynét, akinek azonfelül számos virágadománynyal kedveskedtek a közönség köréből. Nagy diadalát mi sem jellemzi jobban, mint az a körülmény, hogy Claar Emil intendáns még az előadás közben három évre szóló fényes szerződéssel kínálta meg a művésznőt. ** Yvette Guilbert a pokolban. A franciák világhírű kuplé-énekesnője, a lángoló hajzatú Yvette Guilbert, aki öt világrészben tette népszerűvé a Petit cochont, nem kevéssé lesz meglepetve ha értesülni fog arról, amiről ezekben a sorokban szó van. A bájos Yvettet egy színpadi szerző még életében leküldte a pokolba. A kegyetlen szerző, aki ezt megcselekedte külföldi, de darabját, amelyben a bájos művésznő már mint a pokol lakója szerepel, budapesti színpadnak szánta. Nemrégiben említettük, hogy Foss Rikárd A Szőke Katalin szerzője, egy fantasztikus bohózatott ajánlott fel a Vígszínháznak, előadás végett, amely még sehol nem került színre. A német szerző csakugyan elküldte darabját a Vigszinhomlok. Cime: Yvette a pokolban. A francia chansonette különben elég jó társaságban szerepel Lucifer ő felsége tűzbirodalmában s aligha unná magát el az illusztris környezetben. A darabban ugyanis a következők szerepelnek: Heine Henrik, Borgia Lukrécia, Messalina, Stuart Mária, Potifárné, Katalin cárné, Yvette Guilbert, Nero, Bonaparte Napoleon, Bacon, Shakespeare és Andrée, az eltűnt északsarki léghajós. A darab ez idő szerint Ditrói Mór vígszínházi igazgató asztalán heverő lesz-e szerencsénk hozzá a Vígszínház színpadán vagy sem, az egyelőre a színház dramaturgjának a titka. A mi színpadi szerzőink közül, tudtunkkal, az egyetlen Gabányi Árpád az, aki komolyan foglalkozik spiritizmussal, de ő korántsem olyan kegyetlen, mint Foss Rikárd s nem ír a túlvilági szellemekről darabot, legfeljebb ebédre invitálja meg őket. Ami pedig Yvette Guilbertet illeti, akit ez a dolog legközvetlenebbül érdekel, aligha gondol arra, hogy ő már a pokolban van s rakoncátlan pajkosságával tovább énekli a Petit cochont. ** Operette az Operaházban. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége, amely a vidéki sajtó legderekabb zsurnalisztáit egyesíti, és amelynek elsősorban az a célja, hogy tagjai és azok családjai részére nyugdíj- és segélyalapot létesítsen, legközelebb a fővárosi közönség támogatására is appellálni fog. A belügyminiszter és a kormánybiztos hozzájárulásával ugyanis a budapesti Operaházban az Opera tagjai pénteken, március 11-én elő fogják adni Lecocq operettjét, Angot-t mérsékelten felemelt helyárakkal, általános bérletszünetben. Úgy halljuk, hogy elsősorban az országos képviselők tették magukévá az előadás ügyét, mint akik folytonos érintkezésben állanak a vidéki sajtó munkásaival. Lelkes propagandát indítottak meg az előkelő politikai körökben, amelyek máris sok jegyet foglaltak le a rendkívül érdekes előadásra. A vidéki központokban is nagy az érdeklődés a március 11-iki operai operetteest iránt. ** Mahler Prágában. Mahler Gusztáv, a bécsi Operaház igazgatója, amint Prepából jelentik, ma este az új német színházban a filharmóniai társaság hangversenyén azt a szimfóniáját dirigálta, amelyet a prágai német tudomány- és műpártoló társaság nagy díjával kitüntetett. Most, amikor a nemzetiségi villongások olyan elkeseredettek Csehországban, érdekes, hogy Mahler tiszteletére a német országos színház zenekarához a cseh országos színház huszonöt zenésze csatlakozott. Az est folyamán lelkesen ünnepelte a közönség és a zenekar Mahler Gusztávot. ** Goldmark és az újságírók. A Budapest Újságírók Egyesületének, egy küldöttsége járt a napokban Bécsben Goldmark Károlynál, hogy őt az egyesület által március kilencedikén rendezendő nagy zenekari hangversenyére meghívja. — Mint láthatják az urak, — felelte a mester, — gyöngélkedő vagyok s így kötelező ígéretet nem tehetek arra, hogy elmegyek. Pedig mennyire szeretnék jelen lenni a hangversenyen. A műsorról mondhatom, hogy felülmúlhatlanul fényes! A mester ezután még hozzátette: — Nagy veszteség lenne rám nézve, ha Schrodtert nem hallhatnám, aki a Házi tücsök nagy áriájával engem mindig könnyekre fakasztott. Goldmark kötelező ígéretet tett, hogy a Budapesti Újságírók Egyesülete által rendezendő legközelebbi hangversenyre egy Magyar ünnepi nyitányt is. A hangverseny iránt különben szokatlan nagy az érdeklődés, különösen az előkelő körükben, amely már addig is sok elsőrendű jegyet jegyzett elő. A még meglevő jegyek kizárólag Méry Béla zeneműkereskedésében (Dorottya utca 7. sz.) kaphatók. A hangverseny után az egyesület rendező bizottsága a közreműködőknek,a Christmann nővérek, Schrödter Frigyes, Ney Dávid, Prill Károly, Mador Raoul és Márkus Dezső urak tiszteletére a Vigadóban bankettet ad, melyen a nagyközönség is részt vehet. A bankettre szóló jegyek az egyesület helyiségében (Károly-körút 4. sz.) délután 3—5 óra közt válthatók meg. ** Blaha Lujza Szegeden. Blaha Lujza holnap, pénteken, két estére terjedő vendégszereplést kezd a szegedi színházban. A nagy művésznő A szókimondó asszonyságban és a Télen című népszínműben játszik. ** Oratorium Pécsett. A derék dunántúli városból érdekes hir érkezik hozzánk. Köztudomású dolog a pécsiek rendkívüli művészi érzéke és nevezetesen lelkesedése, amelylyel a zenét művelik. Minden évben valami nagyobbszabású zeneművészeti eseménynyel vonja magára Pécs városa az egész ország figyelmét. Ez idén is így történik. Március 9-én az összes pécsi zeneegyesületek és a 44. számú gyalogezred zenekarának közreműködésével Haydn Évszakok című hatalmas oratóriumát fogják előadni. Olyan művészi vállalkozás ez, amely csak ott sikerülhet, ahol igazi művészi szellem és lelkesedés áll a zene magasztos céljainak szolgálatában. Pécsett ez megvan és bízunk is benne, hogy fényes siker fogja a vállalkozók nemes törekvését koronázni. Pedig elég okunk van arra, hogy irigységgel nézzük a pécsiek sikerét. ** Művészek a cirkusz porondján. Párját ritkító jótékony előadásra készülnek a bécsi színpadok előkelő művésznagyságai. Az előadást március tizenkettedikén tartják meg a Bensz-cirkuszban s hogy némi fogalmat adjunk a minden izében eredeti progammról, felsorolunk belőle egy pár pontot: 1. Pálmay Ilka mutatványai egy szabadon idomított cirkusziéval. 2. Odilon és Betty asszonyok, mint zenebohócok. 3. Streittmann tenorista hegedűszólója lovon. Az előadáson az összes bécsi komikusok, mint elownok jelennek meg a porondon, a zenét pedig egy női zenekar „szolgáltatja“, amelynek tagjai a színházak karmestereiből kerülnek ki. Az exotikus előadást egy létesítendő színészmenedékház javára rendezik. ** A takácsok Parisban. Hauptmann Gerhardnak híres szocialista drámáját, A takácsokat, mint egy távirat jelenti, a párisi cenzúra betiltotta. A darab néhány évvel ezelőtt már színre került a Theatre Libreban s most az Antoine színház akarta előadni. A mostani tilalmat az magyarázza meg, hogy a Theatre Libre meghívott közönség előtt adta a darabot, míg Antoine színházának előadásai nyilvánosak. A rendőrség tartott tőle, hogy a darab hason tüntetéseknek lesz az okozója, mint aminek nemrégiben a Renaissance-színházban történtek a Mauvais Berger című darab utolsó felvonásában történtek, amelyben szintén egy sztrájkoló munkásokból álló csapat jelenik meg a színpadon. ** A feledékeny tenorista. A párisi nagy operában komikus kis epizód történt múlt szombaton, a Hugenották előadása közben. A tenorista megfeledkezett a harmadik felvonásban a jelenéséről és kényelmesen üldögélt az öltözőjében. Mikor a jelenése következett, a zenekarnak meg kellett állania s az előadás szünetelt addig, mig a feledékeny Raoul előkerült az öltözőjéből. A feledékeny tenorista a darabban nagy malőrjére, ezzel a mondattal lép ki a színpadra: — Kételkedett talán pontosságomban? A tenoristának erre a kérdésére az egész ház harsogó kacagásban tört ki. ** Dreyfus-paródia a Városligeti Arénában. Az Ördögszigetre száműzött, szerencsétlen francia kapitány, akit a külföldön már annyian dramatizáltak, nálunk sem kerüli el azt a sorsát, hogy színpadra kerüljön. Csakhogy a jókedvű magyar szerzők, akik