Budapesti Napló, 1899. december (4. évfolyam, 332-360. szám)
1899-12-01 / 332. szám
4 Budapest, péntek BUDAPESTI NAPLÓ 1899. december 1. 3*3. szám. Elnök az ülést újból megnyitván, jelenti, hogy az albizottságok a következőképpen alakultak meg: a költségvetési albizottság elnökké Wodianer Albert bárót, előadóvá Szerb Györgyöt; a naplóbiráló bizottság elnökké Bussevich Szvelozárt, előadóvá Gáli Józsefet; a külügyi albizottság elnökké Tisza Kálmánt, előadóvá Fálk Miksát; a pénzügyi albizottság elnökké Harkányi Frigyes bárót, előadóvá Szerb Györgyöt; a hadügyi albizottság elnökké Szilágyi Dezsőt, előadóvá Münnich Aurélt; a tengerészeti albizottság elnökké Pallavicini Ede őrgrófot, előadóvá Teleki Sándor grófot választotta meg. Ezzel úgy az országos bizottság, mint a megválasztott albizottságok megalakulván, az alakulás eredményét ő felségének, valamint az osztrák delegációnak a külügyminiszter útján fogják tudomására hozni.* A magyar delegáció külügyi albizottsága folyó évi december 2-án délután 2 órakor tárgyalja a külügyminisztérium költségvetési előirányzatát. A külügyminiszter itt mondja el nagy érdeklődéssel várt nyilatkozatát a külpolitikai helyzetről. Az osztrák delegáció: Bécs, november 30. A magyar országos bizottság alakuló ülésének végeztével az osztrák delegáció tartotta meg alakuló ülését. Elnökké gróf Vetter von der Lillét választották meg, alelnökké Jaworski lovagot, mind a kettőt egyhangúlag. Gróf Vetter, elfoglalván az elnöki széket, köszönetet mond megválasztatásáért és azt mondja, hogy a delegátusok feladatukat teljes kötelességérzettel és azzal a hazafiassággal fogják teljesíteni, mely ebben a delegációban a monarkia hatalmi állásának és külső tekintélyének megóvása és érintetlen védőképessége érdekében irányadó. A szónok kiemeli, hogy a politikai helyzet egy tényben kulminál, hogy tudniillik a béke Európában megvan és a legközelebbi időre biztosítva van. A kormány, mely a béke áldásainak bölcs felismerése mellett energikusan és sikeresen működik annak fenntartása érdekében, a legnagyobb érdemet szerezte, amiért a legmelegebb köszönet jár neki. Miután a szónok kifejezést adott a legmélyebb gyásznak és fájdalomnak az osztrák császárné halála felett, háromszoros „hoch“-ot kiáltott ő felségére, amit a delegáció tagjai lelkesülten ismételtek. Pacák és társai a legutóbbi szerbiai elítélések ügyében interpellálnak. Kérdik, hajlandó-e a külügyminiszter befolyását érvényesíteni a szerb kormánynál ebben az irányban, hogy az elítéltek megkegyelmezését siettesse. Gróf Goluchowski külügyminiszter sajnálja, hogy az interpellálók kezdeményezésének nem felelhet meg. A hazaárulási perben történt elítélés feltétlenül belső szerb ügy, melyhez nekünk semmi közünk és melybe beavatkozni semmi jogunk sincsen. Mi nem járnék el, úgymond, hogy valaki bírósági ítéletek ellen nálunk kifogásokat emeljen. Ugyanezt a jogát a szerbeknek is el kell ismernünk és semmi tekintetben, sem diplomáciai, sem más módon be nem avatkozhatunk. A delegáció azután a költségvetési bizottságba megválasztotta : Deym, Zaleski, Walterskirchen, Bacquehem, Czedik, Dumba, Chlumecky, Jaworski, Dzieduszycki, Popowski, Stransky, Kratnara, Wolfshardt, Funke, Baerenreither, Gessmann, Rizzi, Kathrein, Ferrand, Mettal és Russ delegátusokat. A közös költségvetés: Budapest, november 30. A delegációk összeülésének napjára pontosan megjöttek a közös kormány zöld füzetei. A bennük foglalt előterjesztések szerkezetre nem ütnek el a tavalyiaktól, de a törvényhez képest az idén már koronaértékben nyújtják az előirányzatot. Ennek következése, hogy az aranyérték-különbözetet szintén előirányozva látjuk az egyes tételeknél. Máskülönben, hogy az előirányzat legfontosabb részét már itt is kiemeljük, az idei prelimináré szerint az 1900. évre járulékok által fedezendő szükséglet 212.397.412 koronát tesz, tehát a tavalyi szükséglethez képest, mely 214.477.704 koronára rúgott, 2.080.292 koronával kevesebb. A közös költségvetésre vonatkozó előterjesztéseket a következőkben ismertetjük: A közös előirányzat. Rendes szükséglet: I. Külügyminisztérium. . . . . 9.916.941 kor. I. Hadügyminisztérium: A) Hadsereg....................... . 269,186.176 „ B) Haditengerészet ..... 25,656.050 „ III. Pénzügyminisztérium .... 4,185.401 „ IV. Számellenőrzés .... . ._____298.460 „ Összesen 309,143.028. kor. Rendkívüli szükséglet: I. Külügyminisztérium 202.295 kor. II. Hadügyminisztérium: A) Hadsereg . . 14,072,528 „ B) Haditengerészet 13,910.450 „ III. Pénzügyminisztérium 19.200 „ 23,204.473 kor. A közösen fedezendő szükséglet, tehát 337.347.501 koronát tesz ki. Ebből levonva a határvámjövedék bevételeit, melyek a kezelési költségek átalányának, továbbá a boszniai és hercegovinai közigazgatás részére megszavazott vámátalánynak levonása után . . 124.950,089 k.-val előirányozvák, összes szükségletként marad..................................... 212.397,412 kor. Bosznia és Hercegovina költségvetése. Az 1897. zárószámadás. Az 1897. évi előirányzott rendes kiadások a póthitelekkel együtt 140.076.385 forintot tettek ki, melylyel szemben a tényleges kiadások 140,677.873 forintra rúgtak, vagyis az eredmény 601.488 forinttal kedvezőtlen. A rendkívüli kiadások az engedélyezett póthitelekkel együtt 29.913.543 forintban voltak előirányozva, mivel szemben a tényleges kiadás volt 27.354.859 forint és így az eredmény 2.558.684 forinttal kedvező. A boszniai megszállás költségeinek előirányzata 3.493.000 forintott tett ki, az eredmény 240.344 forinttal kedvező. A határvámjövedék feleslege 50 573,130 forinttal irányoztatott elő, tényleg befolyt 62.267,037 forint és így az eredmény 11.693,907 forinttal kedvező. Póthitelek. A közös miniszterek az 1898. és 1899-iki évi előirányzathoz összesen 1.234,157 forint 832 krajcár póthitelt kérnek. Ebből a magyar államkincstár terhére előre levonandó 2 százalék, vagyis 24,683 forint 16 krajcár, a maradványból Ausztria által fedezendő 70 százaléka, vagyis 846,632 forint 27Уз krajcár, a magyar korona országai által fedezendő 30 százalék, vagyis 362,842 forint és 40 krajcár. A póthitel legnagyobb részét a haditengerészet igényli. Az 1899. évi rendes szükséglet keretében ugyanis 50,000 tonna kőszén beszerzése címén 600,000 forint, és kőszénraktárak építése címén Polában és Sebenicóban 285,000 forint kiadás merült fel. A megszállott tartományok 1900. évi költségvetését a következő számok tüntetik föl: A) Szükséglet. Rendes Rendkívüli összesen Korona I. Központi vezetés 3,449.424 201.000 8.650 424 II. Beligazgatás 16,219.308 815.626 17,034.934 III. Pénzügyi igazgat. 12,470,872 279,908 12,750.780 IV. Igazságügyi igazgatás 1,607.440 107.700 1,715.140 V. Építészeti igazgat. 4,890.590 1,484.500 6,375.090 A szükséglet össz. 38,637.634 2,888,734 41,526.368 B) Fedezet. I. Központi vezetés II. Beligazgatás III. Pénzügyi igazgat. IV. Igazságügyi igazgatás V. Építészeti igazgatás 30.000 2,458.650 33,585.631 117.600 5.446.000 — 30.000 — 2,458.650 16.000 33.601.631 1.000 118.600 — 5.446.000 A fedezet összege: A szükséglet szembe-41,637.881 17.000 41,654.881 állítva a fedezettel— — 41526.368 Marad fölösleg— — 128.513 A katonatisztek fizetésjavítása. A közös hadsereg szükségletében 9.482.342 korona van felvéve a fizetésszabályozás által keletkezett több szükségletre. A hadügyminiszter ehhez a következő megokolást fűzi: A hópénz élvezetében álló egyének anyagi helyzete az élelmi szükségletek folytonos drágulása által oly kedvezőtlen lett, hogy az évek óta tervezett fizetés-felemelésnek még továbbra való elodázása immár teljesen lehetetlen. Abból az általánosan elismert tényből kifolyólag, hogy a hópénz élvezetében álló katonai egyének fenntartási viszonyait megfelelően javítani szükséges, nem tartja a hadvezetőség múlhatatlanul szükségesnek ezen indítványát behatóan megokolni s csak azt bátorkodik kiemelni, hogy a tervezett új hópénz magasságának megállapításánál csakis a nélkülözhetlent tartotta szem előtt. A XI., X. és IX. rangosztályban (alacsonyabb illetékben) állóknak eddig kijáró évi 240 korona fenntartási járulék az új kiméretű hópénz élvezetével megszűnik. A hadügyminiszter az összehasonlítás kedvéért feltünteti az új és régi hópénz mennyiségét minden egyes rendfokozat részére. A hadügyminiszter válaszai. Külön zöld füzet számol be a hadügyminiszter válaszaival, melyek közül csak kettő érdekesebb. Az egyik a magyar nyelv oktatására, a másik a magyar ipar részeltetésére vonatkozik. (A magyar nyelv oktatása.) A delegáció felhívta a hadügyminisztert, hogy a magyar nyelv oktatásának és a magyar nyelvű növendékek felvételi vizsgáinak eredményéről a jelentést és kimutatást a jövő évben is terjeszsze az országos bizottság elé. A miniszter kijelenti, hogy a kismartoni, kőszegi és kassai katonai alreáliskola mind a négy osztályának növendékei kötelesek a magyar nyelv tanulására. A növendékeknek az 1897—98. tanév végén a „magyar nyelv“ tantárgyában tett előmenetelét, továbbá az 1898-99-iki tanév kezdetén a katonai nevelő- és képzőintézeteknél felvételre jelentkezett magyar ajkú pályázók felvételi vizsgáinak eredményét két átnézetben mutatja ki. (A magyar ipar.) A delegáció utasította a hadügyminisztert, hogy a cs. és kir. hadsereg ruházati és szerelési tárgyainak szállításánál a magyar ipart megillető részesedés jövőre is ennek biztosíttassák ; hogyha pedig a magyar kisipar a neki szánt részt valamikor igénybe nem venné, akkor ezen rész a különböző gyárak lehető tekintetbevételével szintén a magyar iparnak engedtessék át. Erre a miniszter kijelenti: azon hányad, amely a cs. és kir. hadsereg ruházati és szerelési tárgyainak szállításánál a magyar ipar részére fönntartatott, jövőre is annak fog juttatni. Hogyha pedig a magyar kisipar a neki szánt részt valamikor igénybe nem venné, akkor ezen rész, a különböző gyárak lehető tekintetbevételével, szintén a magyar iparnak fog átengedtetni. Rendfokozat Eddig Ujkorona Tábornagy . 21.000 24.000 Hadügyminiszter .... 20.000 20.000 Táborszernagy (lovassági tábornok) . ....................... 16.800 16.800 Altábornagy....................... 12.600 14.016 Vezérőrnagy ...... 8.400 11.400 Ezredes................................ 7.200 Alezredes */4 magasabb illetékkel ................................ 4.200 6.000 Alezredes es* alacsonyabb illetékkel....................... 4.200 5.400 őrnagy ................................ 4.360 4.008 1. osztályú százados . . . 2.400 3.000 2. osztályú százados . . . 1.800 2.400 Főhadnagy ................... . 1.440 2.040 Hadnagy ............................ 1.200 1.680 KÜLFÖLD. Az ausztriai helyzet. Budapest, november 30. A németek és csehek egyezkedése ma tényleg megkezdődött. Miután egyik rész sem akarta megtenni az első lépést, Jaworski, a jobboldali pártok végrehajtó bizottságának elnöke és Bilinski felszólították Fankét, a német haladópárt elnökét, hogy járjon közbe a németeknél a végből, hogy a csehekkel a nyelvkérdés ügyében tárgyalásba bocsátkozzanak. A fordulat gyorsabban következett be, semmint hitték. Funke elvállalta s az elnök konferencia mai ülésén be is jelentette a javaslatot, amely szerint a német és ifjucseh értekezleten, melynek célja a cseh-német kérdés megoldása lenne, az ifjú csehek és a feudális nagybirtokosok nyolc, a baloldali pártok pedig szin-tén nyolc taggal lennének képviselve. A konferencia magáévá tette a javaslatot s a meghívót akként módosította, hogy a jobboldal végrehajtóbizottsága meghívja a baloldal elnök-konferenciáját a politikai helyzetről való tanácskozásra. A baloldal elnök konferenciája ezt a meghívást el is fogadta. A közös tanácskozás ma estére, a delegáció ülése utánra volt kitűzve. A megegyezés tehát a legjobb után halad és nincs szükség; a németek részéről annak a követelménynek a felállítására, hogy a csehek előfeltételként mondjanak le az obstrukcióról. A Vaterland közlése szerint a katolikus néppárt képviselői a jobboldal végrehajtó bizottságában és parlamenti bizottságában a csehekkel szemben ismételten kijelentették, hogy minden obstrukciót elvetnek és nyomatékosan követelik, hogy az állami szükségnek nyilvánított javaslatok a parlamenteben idejekorán elintéztessenek. Konzervatív párt nem helyeselheti az obstrukciót mint parlamentáris fegyvert, mert az obstrukció ad absurdum vezet minden parlamentarizmust. Remélhető, hogy: