Budapesti Napló, 1900. október (5. évfolyam, 269-299. szám)

1900-10-14 / 282. szám

383 s­zám. Budapest, vasárnap BUDAPESTI NAPLÓ 1900. október 14. 11 szerint, február hóban fog társulatával a Vígszínházban vendégszerepelni. ** Lindli Marcella második fellépése. Lindli Marcella asszony hétfőn, október 15-én lép fel má­sodszor a Magyar Színházban, a Gésák Mimóza szere­pében. A színház ezt az előadást szintén jótékony célra rendezi, még­pedig a Budapesti Újságírók Egye­sülete javára. A közönség körében a Lindli-esték iránt oly óriási érdeklődés mutatkozik, hogy a földszinti és erkély páholyokat, valamint a földszinti zsöllyéket és s. r. támlásszékeket már erre az előadásra is mind lefoglalták. A többi jegyek, valamint a 17-én megtar­tandó harmadik HmdA-estére szóló jegyek egész na­pon át megszakítás nélkül kaphatók a színház jegy­árusító pénztáránál, úgyszintén Bárd Ferenc jegyiro­dáiban este fél 6 óráig. ** A Magyar Színház bemutatója. A Magyar Szín­házban e hónap 23-ikán lesz bemutatója Lecoq ope­rettjének, az Angot asszony leányának, amelyben a színház új primadonnája, Szoyer Ilona először bemu­tatkozik. A színház egészen új kiállításban mutatja be az operettet. A híres Operette harmadik felvonásában előforduló Ciocoche-quadrillet Mazzantini Lajos ballet­­mester tanítja be. A három első előadásra már most válthatók meg a jegyek. ** Hírek a Vígszínházból. A Vígszínházban most több darabbal párhuzamosan folynak a próbák és pe­dig Cavalotti egyfelvonásos Énekek éneke című dramo­­lettjén kívül A farkasból, amelynek női főszerepét Jászai Mari játszsza és a Kis­mama című vígjátékból, melynek címszerepében Csillag Teréz fog először be­mutatkozni, mint a Vígszínház újonnan szerződött tagja. Az előbb említett két darab bemutatója a jövő hétre volt tervezve, de a Coralie és Társa című bohó­zat iránt nyilvánuló rendkívüli érdeklődésre való tekintettel az igazgatóság a bemutatókat elhalasztotta, úgy, hogy a jövő hét egész műsorát a Coralie és Társa tölti be.­­ A takácsok állandó nagy sikerére való tekintettel a Vígszínháznak ez a hatalmas műsor­da­rabja jövő vasárnap, október 21-én, délután is színre kerül mérsékelt helyárak mellett. ** A kolozsvári nemzeti színházban állandóan zsúfolt házak előtt folynak az előadások. A héten volt operaelőadás is , a Bajazzókat adták elő, amely­ben Székely Irén, a kitűnő hangú primadonna aratott nagy sikert. Mellette a társulat jeles tenoristái, Mezei és Mányai tetszettek a közönségnek. A Bajazzók előtt a Virágfakadás került színre, amelyben H. Novák Irén asszony, a kolozsvári nemzeti színház kitűnő naivája olyan alakítást nyújtott, amely a közönséget elragadta. Mellette Tompa Kálmán tűnt ki szép és érzelmes játékával. Szerdán az Arany asszonynak volt a bemutató előadása. Évát Horváth Paula játszotta, Péter szerepében pedig Tompa Kálmán nyújtott jó alakítást. A színház egyik legközelebbi újdonsága Tompa Kálmánnak A másik című dramolettje lesz, amelytől nagy sikert remél az igazgatóság. ** Színházak műsora. Nemzeti Színház. Vasár­nap délután: Aranyember. Este: A tékozló apa. Hétfőn: Egy szegény ifjú története. Kedden: Szentivánéji álom. Szerdán: A tékozló apa. Csütörtökön: Az ember tragé­diája. Pénteken: A cigány (új szereposztással). Szom­baton : Aranyasszony. Vasárnap délután­­. Három testőr. Este: A cigány (általános bérletszünet.) Várszínház. Csütörtökön: Aranyasszony. Szomba­ton: Nagymama, M. kir. Operaház. Vasárnap: Walkür. Hétfőn: Nincs előadás. Kedden : Tell Vilmos. Szerdán: Nincs előadás. Csütörtökön: Bohémek. Pénteken­. Nincs elő­adás. Szombaton: A zsidónő. Vasárnap: A nürnbergi mesterdalnokok. Vígszínház. Vasárnap délután: A takácsok. Este : Coralie és Társa. Hétfőn: Coralie és Társa. Kedden: Coralie és Társa. Szerdán: Coralie és Társa. Csütörtö­kön: Coralie és Társa. Pénteken: Coralie és Társa. Szombaton: Coralie és Társa. Vasárnap: A takácsok. Este: Coralie és Társa. Népszínház. Vasárnap délután : Amit az erdő me­sél. Este: Szan Toy. Hétfőn: (a Népszínház negyed­­százados jubileumára díszelőadás.) Ünnepi zene Abo­­sonyitól. Prolog Ábrányi Emiltől, A csikós, A sárga csikó, A betyár kendője és a Falu rossza. Kedden­ Szan- Toy. Szerdán: Szan-Toy. Csütörtökön: Szan-Toy. Pén­teken: Szan-toy. Szombaton: Szan-Toy. Vasárnap dél­után : Felhő Klári. Este: A párisi élet. Magyar Színház. Vasárnap délután: A Gyurkovics­­lányok. Este: Koldus és királyfi. Hétfőn : Gésák. (Lindh Marcella fellépésével.) Kedden: Szulamit. Szerdán: A. Gésák. (Lindh Marcella fellépésével). Csütörtökön: New York szépe. Pénteken: A Gésák (Lindh Alarcella fellépésével.) Szombaton: New York szépe. Vasárnap délután: Koldus és királyfi. Este: Az asszonyregem­ens. Uránia Színház. Vasárnap délelőtt 10 órakor: Paris 1900-ban. Délután 4 órakor: Khina. Este Va8 órakor: Páris 1900-ban. Hétfőn este Vs8 órakor: Paris. Kedden este Va8 órakor: Khina. Szerdán este Va8 órakor: Páris. Csütörtökön este Vs8 órakor: Páris. Pénteken este Vs8 órakor: Khina. Szombaton este­­vs8 órakor: Páris. ** Új zeneművek. Kaphatók Bárd Ferenc és testvére zeneműkereskedésében (Kossuth Lajos­ utca 4. sz. és Andrássy­ út 42. sz.) Sidney Jones San Toy eredeti angol zong. kivonat 6 K. Potpourri 8 korona. Monkton Szökevény, ered. angol zong­. kivonat 7 K. Potpourri 3­­. 60 f. Néger kacagó dal; szerző Dietzl Oszkár a Gésákban betétül énekli Lindh Ál. Sf?/jerBurund. 1 K. 50 ill. Rosas Hullámok fölött, keringő 2 K. Kollár Monte Christo dal, keringő magyar szöveggel 2 K. Fütty-kuplé, a New York szépéből ■ K. Rose Mouse angol keringő 2 K. 40 ül. Stewart The Bride angol keringő 4 K. Ziehrer hx lauschiger Nacht, keringő a Landstreicher operettből 2 K. 40 ill. L’Anglais Gélé, francia kuplé, énekli Rózsa Lili a Harc a milliókért­­ban 2 K. Dóczy három eredeti uj magyar dal: 1. Pa­naszkodik a furulyám nótája; 2. Alagas a kaszárnya, énekli Fedák Sári A három pár cipőben; 3. Barna kis­ány levelet ír, ára 2 K. Pete Lajos négy eredeti magyar dala 2 K. — Ugyancsak itt Magyar Királyi Opera, Nemzeti Színház és Magyar Színházba jegyek kaphatók. ** Vasárnap és a Telefon-Hírmondó. A Telefon-Hírmondó mai programmja a következő lesz: Délelőtt 11 —12 óráig érdekes híreket olvastat fel a szerkesztőség, délután 4 órától 7-ig pedig katonazenét közvetít az előfizetők szóra­koztatására. Este a Hírmondó a Magyar Királyi Operaház előadását viszi haza az abom­ensek lakására: Walkürt, Wagner Richard örökszép operáját. Az opera után még cigányzene is lesz hallható, Zöldi Marci játéka az Emke­­kávéházból. Az első Lindh-este. — A Magyar Színház mai előadása. — Budapest, október 13. — Napokig, hetekig elhallgatnálak­­... — így kiált fel lelkesedésében a Gésák-béli Fairfax kapitány, mikor a keleti t­eaház mesés asszony-virága, a Ali­­moza, elénekli neki a dalt az aranyhalacskáról. És így kiáltunk fel mi is, akik ma este a Ma­gyar Színház deszkáin Lindh­ Mimozát hallgattuk. Nem tudjuk, kinek a fejében született meg a zseniális gondolat, hogy Lindh Marcellát, ezt az éneklő eleven csodát, akinek az énekművészet legmagasabb magaslatain van az igazi otthona, lehozza nekünk az operett könnyed világába, de hálásak vagyunk neki érte. Igazi színházi gourmetknak való élvezet. Ha egy rövid szóban akarnék jellemezni ezt az estét, azt kell mondanunk róla : egy isteni pikantéria ! Lindh Marcelláról, az énekesnőről, fölöslegesnek tartjuk szólani. Ki ne tudná, hogy ez a csupa lélek asszonyka, az ő leheletszerű egyéniségével, az ének­művészet legnagyobbjai közül való, aki azóta, hogy Barbi Alice visszavonult a hangversenytermekből, versenytárs nélkül áll a legfinomabb kol­oratúr-ének és a csodás pianissimók birodalmában. És ez a nagy énekművésznő kiszökken elénk, mint a Gésák Alimazája, hogy apró operettáriákat csi­cseregjen nekünk. A fényes és nagy közönség, amely megtölti a házat, velünk együtt, visszafojtott lélekzettel s azzal a vég nélkül való gyönyörűséggel hallgatta, amelylyel a lélek csak akkor telik be, ha az álomba való töké­letességet mint eleven valóságot érzi maga körül. S ha teleitta magát ezzel a tökéletességgel, akkor őrjöngő lelkesedéssel tör ki belőle a legigazibb lelkesedés: — Napokig, hetekig elhallgatnálak ! . . . Ez volt a Magyar Színház mai, első Lindh-estéje ! * De Lindh Alarcella — és ez az, amiről röviden szólni akarunk, — a legjobb játék-színésznők közül is való. Ez az, a­mi előttünk legalább, ma este meg­­lepetésszámba ment. Stílszerűbb, igazibb Alimózát, mint amiben ez a nagy énekművésznő, képzelni is alig lehet. Amint fürge kis alakjával lepkeszerűleg könnyedén tipegett ide-oda a szemünk előtt s amint nemcsak az arcjáté­kával, de egész lényével beleolvad az operett majd szentimentális, majd pajkos-bohókás helyzetébe, csak­ugyan olyan, mint az igazi Mimóza, a­ki nem sze­repet játszik, hanem a kit a messze Kelet szült. S ennek az élő-eleven Mimózának a teljes illú­zióját betetőzik a művésznő káprázatosan szép kosz­tümjei: a suhogó és csupa szin Gésa-ruhák, amelyek mellett Aliss Halton fényes kosztümjei is piron­kodnának.* Szóval gyönyörűséges est volt s az est hősnő­jének a legnagyobb ünneplésben volt része. Percekig tartó, tapsok kisérték végig az egész estén s egész sorát kapta a virágajándékoknak. Zajos tapsokat ka­pott a művésznő arra a kis kacagó néger-dalra is, amelyet erre az alkalomra Dienzl Oszkár, az ismert fiatal magyar zeneszerző irt a művésznő számára. Lindh Marcella mellett bőven kijutott a tapsból Ledofszky Gizellának is ismert, briliáns Alolly-jáért és Sziklainak Vancsi-jáért. (M-Z.) A Szigligeti Színház, Nagyvárad, október 13. Nagy ünnepet ül Nagyvárad városa hétfőn, e hó 15-én. Ekkor nyílik meg ott az újonnan épült állandó színház, melyet a város nagynevű szülöttének, a ma­gyar népszínmű megteremtőjének neve után Szigligeti Színháznak neveztek el. Száz és egynéhány esztendő múlt el azóta, hogy az első magyar szó elhangzott a színpadról a Kőrös-parti városban, akkor ütötte föl ott sátorfáját Kelemen László színtársulata. A színé­szet ez évszáz alatt sok jó napot látott Nagyváradon, melynek lelkes műpártoló közönsége nem egy jeles tehetséget buzdított tapsaival, jutalmazott elismeré­sével. Az új színház a város közepén emelt helyen áll, előtte szépen parkírozott tér terül el. Bejárata impo­záns oszlopcsarnok s homlokzatán klasszikus szobor­alakok fehérlenek. A színház belsejébe kényelmes elő­csarnok, tágas lépcsők, széles folyosók vezetnek. A nézőtér vörös bársony színnel van dekorálva és dúsan aranyozva. A színpad berendezésénél fölhasználták a modern technika minden vívmányát, úgy hogy a vil­lámmá­ világított színház egy kis remekmű. Nem nagy: ezerszáz néző befogadására képes. A megnyitó ünnep napján délután 3 órakor Nagyvárad városa díszközgyűlést tart, melyen dr. Áo­­ványi Géza a színügyi bizottság elnöke, elmondja a színház építésének érdekes, viszontagságos történetét. Majd Rádl Ödön, a Szigligeti­ Társaság elnöke, mél­tatja beszédben az ünnep jelentőségét. Azután az ünneplő gyülekezet a színház épületéhez vonul, ahol dr. Bulyovszky József polgármester beszéde kíséreté­ben leteszik a színház zárókövét. Este fényes dísz­előadás lesz melyre már hetekkel ezelőtt minden jegy elő volt jegyezve. Előkelő állású emberek örültek, ha hogy egy földszinti állóhelyhez juthattak. Az ünnepi prológust, melyet Sas Ede irt, Paulayné Adorján Berta szavalja. Azután Váradiy Antal előjátéka, az Uj oltár kerül színre amely az első nagyváradi színtársulat korát varázsolja színpadra. Végül Somogyi Károly színtársulata a Hunyady László operát adja elő. Elő­adás után társasvacsora lesz. A megnyitón jelen lesz Tisza Kálmán és gróf Festetich Andor, a vidéki szí­nészet felügyelője. A színház megnyitása alkalmából a nagyváradi Szigligeti Társaság emlékalbumot adott ki, melyet Sas Ede szerkesztett dr. Bokor Károly és dr Várady Zsig­­mond közreműködésével. Ízléses díszmunka ez, mely­nek díszes kiállítása Láng József nagyváradi műin­­tézetének becsületére válik. Címlapját Aczél Henrik festőművész rajzolta. Tartalma igen érdekes: a poli­tika, az irodalom, a színészet kiválóságai írtak bele rövidebb hosszabb közleményeket. A kutatóba közöljük az album gazdag tartalmából a következő emlék­sorokat: Egy nemzet szelleme annak költészetében, művészeté­ben él. Aki tehát a magyar művészetnek hajlékot nyújt, az a magyar nemzet géniuszát fogadja be. Wlassics Gyula.* A rózsa a virágok királynéja — egy hibája van, hogy elhervad. A művészet a kedélyéletnek rózsája, — egy gyengéje van, hogy leveleit könnyen letépdeti az erkölcsi romlottság. Sikamlós és csalékony a művészpálya. Itt is, mint min­den életpályán, csak egy nem csal, csak egy áll rendületlenül: a tiszta erkölcs. Ez a rózsa, mely el nem hervad. Ez emeli a művészt azon talapzatra, ahol mint művész s mint ember tiszteletre méltó marad. Nyomorult a művészet, mely erkölcstelen és nem lehet boldog ember az, kinek roncsolt — mert sivár — kedélyéletét a művészet foszlányai csak hiányosan takarják. Hinni az Istenben és az erénynek hatalmában. Ez biz­tosan vezeti a művészt a csábítás sugalmazásai közt úgy, mint a nyár romlottságnak dacos kihívásai közt. Lehet valaki szerencsés a művészpályán, de lehet saj­nálatra méltó mint ember. Dr. Schlauch Lőrinc.* Felszólíttatván, írjak én is pár emléksort a színház megnyitása alkalmából megjelenő albumba, érzem bár, hogy olyat, ami az alkalomhoz méltó volna, írni nem tudok. Írok mégis azon reményben, hogy készségemet fogják tekinteni és nem a küldött sorok­ tartalmának értékét. Különben ez alkatom nem is szorult arra, hogy ékes szavakban emeltessék ki fontossága, ott áll a színház, mely az időkön keresztül fogja hirdetni Nagyvárad polgárainak a színművészet iránt érzett és áldozatokkal is bizonyított lelke­sedését, az elnevezés pedig, melyet e szinház nyert, hirdetni fogja emlékét Nagyvárad azon jeles fiának, ki nem heves párttusák és harcok között, de irodalmi, főleg szinműirodalmi munkásságával szerzett babérokkal ékeskedve nyert országos hírt, nevet és hárított fényt ezáltal szülővárosára is. H­allatlan olcsóság Futószőnyeg­en kapható csakisLukács Mór divatáruházában Vill., József-körút 77-79. szép színekben méterje csak 11 km. és feljebb, még pedig 15, 29, 34, 46, 54, 66, 71, 73. Ebédlő szőnyegek, térítők, függönyök előnyös vételek miatt ===================== olcsón adatnak el. ■ -------- -- ■———=■

Next