Budapesti Napló, 1902. november (7. évfolyam, 300-329. szám)
1902-11-01 / 300. szám
3 ’ Budapesti szombat', BUDAPESTI NAPLÓ 1902. november 1. 300 számi шшш legalább megálloit egy helyen , de raklábon nem ballagott soha. Szabadságát eleinte a királyok ellen bástyázta körül, majd a királyi hatalom gyengülésének idejében a trónnal szövetkezett az oligarchák szabadságrontó önkénye ellen. A koronának minden hatalmi többletet a közszabadságok körének megfelelő kitágításával vagy a meglévő szabadságintézmények szilárdabb alapozásával kellett megvásárolnia. A nemzeti szabadságnak az állami főhatalommal való egyensúlya de facto felbillenhetett egy-egy pillanatra az előbbi rovására; azonban a nemzet csakhamar erőt gyűjtött, hogy a visszaélést hátra szorítsa s a megzavart egyensúlyt ismét helyreállítsa. Fejlődésének csúcspontját a nemzeti szabadság a feudalizmus rombadőlésével s a polgárjogok egyetemessé válásával érte el. Az évezredes törekvés ekkor ért célhoz; tíz évszázad politikai erőfeszítése ekkor jutott teljesen érvényre. A szabadságideál, amely eddig csak biztatás volt, ekkor vált örvendetes valósággá. A szabadság jegyében való következetes haladás vagy, ha úgy tetszik, a nemzeti szabadságnak a haladás jegyében való védelme és fejlesztése, imhol az az életprincipium, mely népünk csodákban gazdag sorsának históriai titkához a kulcsot szolgáltatja. Haladni fáradhatatlanul s a nemzeti szabadsághoz s ennek minden porcikájához makacsul ragaszkodni, erre serkent bennünket a múltnak szemlélése. Lehet, hogy ez időszerint fordulóponthoz közeledik hazánk közélete. Mintha lenne valami a levegőben, ami az emberek szemében csökkenteni akarná a haladás és a szabadság értékét. Egyre merészebben jelentkeznek áramlatok, amelyek a közszabadság nagy intézményeit csonkítani s a nemzet lelkéből a haladás ösztönét kinyesni óhajtanák. S talán ezért csapja meg mostanság a magyar lelkeket az enyészet hideg, nyirkos fuvallata. Talán ezért vonulnak sötét sejtelmek és gyötrő kétségek a didergő szivekbe. Mindszentek komor ünnepének hangulata talán ezért suhan keresztül a közvéleményen. Hát álljon meg a száguldó közélet az idők végtelenségének országutján s vessen egy pillantást a múltak temetőjébe, a történelembe. De nem azért, hogy megbarátkozzék a halál gondolatával, hanem azért, hogy kifürkészsze a nemzeti élet ama nagy titkát. Hazafias lelkünk legelkeseredettebb bizalmatlanságával legyünk rősen azok ellen, akik a haladás és a szabadság ellenségei, buma körül kezdték elhelyezni. Később oda vitték azokat is, akiket szintén hivatalosan exhumáltak. S ma ebből a helyes és kegyeletes szokásból rendszer lett. S mint a napokat a bolygók, úgy veszik körül a Deák, Batthyány és Kossuth mauzóleumait a magyar közélet történelmi alakjai. Idővel majd megnőnek a ciprusok, a lehajló füzek és a jegenyefák, s ezek majd megadják akár a hamleti bölcselethez, akár a történeti visszaálmodáshoz, akár a forró könnyhöz vagy a bús mosolyhoz a kellő hangulatot. S hogy a rideg statútumokból ily szépen alakult ki a nemzeti Pantheon gondolata, abban a székesfőváros mai vezetőin kívül sok érdeme van az egyetemi ifjúságnak, amely nemcsak a büszke márvány- vagy bronz-emlékeket kereste föl évről-évre, hanem az elhagyott sírokat is. Az ideális hevület igy nemesit s igy alkot maradandót. S a halál birodalmában a hivatalos kőfaragók munkái közé mind több és több alakban nyúlik be immár a hivatott művész keze. A köztereken hiányzó szobrokat lassanként spórolni kezdik a temetőnek síremlékei, melyeket a művész szabadon alkot ,s azért sikerülnek jobban. Egymásután találkozunk a mi fejlődő Pantheonunkban azokkal az arcokkal, melyeket látni anyira megszoktunk. Csak e napokban hullott le a lepel egy uj síremlékről, mely Donáthnak művészi alkotása. S a domborművű carrarai márvány a Csemegi Károly komoly arcvonásait s mély gondolkozása tekintetét örökíti meg. A márványarc szelíden, az örök béke nyugalmával néz egy szemközti magas és széles sírra, melyen még mindig csak egyszerű fakereszt áll. Ebben a sírban alszik Szilágyi Dezső, így alusznak nyugodtan egymás mellett a londoni Westminster egyik fülkéjében Stuart Mária és Erzsébet királyné. Úgy Csemegi, mint Szilágyi, a szabadelvű reformok bajnokai. De mikor Csemegi a büntető kódexet alkotja, Szilágyi tülekedik, és mikor Szilágyi az egyházpolitikai reformokat kodifikálja, Csemegi az egyházpolitikai ellenzék bizalmas értekezleteire jár. Hol állanánk a szabadelvű jogfejlődés terén, ha ez a két ember úgy meg tudott volna férni egymással az életben, mint meg tud férni a temetőben? S nemsokára, ha nem is márványba faragva, csak egyszerű bronz-medaille alakjában fogjuk viszontlátni Csernátonyt. Lehet-e őt is a nagyok közé számítani? Maradandó alkotások nem lettek utána, — de a nemzet történetének két nagy korszakát az ő életrajza nélkül nem lehet sem megérteni, sem meginni. Életének nyarán cyklon, őszén, gyümölcsérlelő napsugár. Egy hüvelyben a bosszuló nemezis és a vezeklés. Csakhogy megfordított sorrendben. Mikor az ő erkölcsbirái azt követelték tőle, hogy vezekeljen, akkor bosszút állt és sújtott, mint a bakó ; s mikor erkölcsbirái elnémultak, s mikor fölöttük ő triumfálhatott, akkor kezdte ő a vezeklést, s haláláig nem hagyta abba. A legtragikusabb életek egyike. Szellemének összes kincseit az utcán szórta el s lelkének egyensúlyát csak a legádázabb izgalmakban találhatta meg. Kossuth Lajos után a második újságíró, akiben megvolt a forradalomcsinálás művészete. Tüzével egy országot lángba borított, s mikor lángja kihűlt s hamuvá lett, a hamut a saját fejére hintette. A híres balközépi gárdának egyetlen tagja, aki a hatalom polcán félrevonult. S aki a mindenható miniszterelnöknek azután is csak „barátja“ maradt. Ahik a ma uralkodó hipokrízis komédiásai közt kevesen lesznek, akik ha kimennek a temetőbe, a Csernátony bronz vonásaira pirulás nélkül nézhetnének. S jó, hogy ezeket a vonásokat nem hagyta feledésbe menni Gajári Ödön. Mert mindig voltak és mindig lesznek a közéletben még sokkal igazságtalanabb erkölcsbírák, mint Csernátony volt, akik azonban nem fognak a hatalom birtokában úgy félrevonulni, mint Csernátony. Voltak és lesznek erkölcsbirák, akik nem a túlbüntetett félrelépésnek őszinte és igaz szenvedélyével fogják keresni a megtorlást, kitárt kebellel vetvén bele magukat abba az élet-halál harcba, melyben Csernátony nem is a becsületbirónak, hanem a becsületleakónak szerepét követelte magának, — hanem akik hideg számítással, Üzletszerűen űzik az erkölcsbiráskodást s nem szemtől-szembe támadva, hanem orozva s hát mögött, a rágalom diskrét suttogásai közt vetve vagy döfve a tőrt. S ezek a sivár erkölcsbirák sohasem fogják úgy lehajtani fejüket, mint tette a vezeklés hosszú évei T OLL SEIDLITZ POR felülmúlhatatlan háziszer mindama gyomorbajoknál, melyekből a rossz emésztés és székrekedés szokott keletkezni. A gyógyszertárakban MOLL készítménye kérendő eredeti dobozokban 2 korona. OLLybS FRANCIA BORSZESZ és SO Legjobb fájdalomcsillapító bedörzsölés, csűz, köszvény és egyébb meghűlési bajoknál. A raktárakban ólommal zárt (plombiit) üvegekben 1 korona 90 fillérért kap- s ható. MOLILI készítmény kérendő. BELFÖLD Három millió szabályozásokra. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter elhatározta, hogy a pozsonyi téli kikötőt kiépítteti, elkotortatja ugyancsak Pozsonynál a hajózást akadályozó zátonyt, szabályoztatja a mosoni Dunaágat és segíti a felső Duna szakasz ármentesítő társulatait, hogy az ármentesítő munkálatokat foganatosítsák. Erre a célra Darányi miniszter, mint értesülünk, a törvényhozástól három millió korona költségnek megszavazását fogja kérni. Darányi a Székelyföldön, Sepsi-Szent-Györgyről táviratoztak. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter tegnap délután indult el Székelyudvarhelyről és Szentegyházas-Oláhfalu községbe ment, ahol Mikó Bálint, Csik vármegye főispánja, Becze Antal alispán, Lázár Menyhért, dr. Molnár József és Fejér Antal országgyűlési képviselők üdvözölték. A miniszter útközben megtekintette Homoród fürdőt is. A Hargittán át vezető kocsiúton délután 4 óra tájban Csíkszereda közelében Mihály Ferenc vármegyei főjegyző várta a minisztert több megyei és városi képviselőből álló küldöttség élén. Délután 8 óra előtt érkezett a miniszter Csíkszeredára. Reggel 1 óra után a városba ment s ott megtekintette a vármegye faiskoláját és földmives-iskoláját. A vármegyeházán a küldöttségek közt Becze Antal alispán a vármegyei gazdasági egylet igazgatóságának élén üdvözölte a minisztert, aki köszönetet mondott fogadtatásáért és kijelentette, hogy a birtokrendezési munkálatok máris folyamatban vannak s részben az igazságügyi miniszternél is a legjobb akarattal találkoztak. A miniszter azután Tusnádra, utazott, ahol Szentiványi Miklós háromszékvármegyei alispán, Molnár Józsiás és Székely György országgyűlési képviselők üdvözletére a miniszter meleg szavakban válaszolt s azután Tusnád fürdőt tekintette meg. A miniszter délután 2 órakor érkezett Szepsiszentgyörgyre; a pályaudvaron Fózsa József főispán várta a megyei és városi tisztikar élén. A miniszter megtekintette a dohánygyárat, állami méntelepet, vármegyei fiúárvaházát és szeretetházat s annak gazdaságát, a református kollégiumot, a szövőgyárat, a vármegyeházát, ahol Vajna Miklós főjegyző üdvözölte a minisztert a vármegyeház nevében. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter Fózsa József főispánnál szállott meg, aki nagy ebédet adott a miniszter tiszteletére. A miniszter holnap reggel Kézdivásárhelyre utazik. A kassai főispán jubileuma. .Kassáról táviratozzék nekünk. Münster Tivadar polgármester elnöklésével ma díszgyűlés volt, amelyen Péchy Zsigmond főispánt tízéves jubileuma alkalmából egyhangúlag megválasztották a város díszpolgárának. A törvényhatóság nevében Éder Ödön üdvözölte a jubiláns főispánt, aki lendületes válaszában megígérte, hogy a város érdekeit, mint eddig, ezentúl is pártatlanul és minden erejével szolgálni fogja. Péchy Zsigmond főispánnál a díszgyűlés után az összes megyei, városi és katonai hatóságok tisztelegtek. A tengerszem ügye. Széll Kálmán miniszterelnök figyelmét is magukra vonták azok a laphírek, hogy a lengyelek a tengerszem területét már most, az ítélet hivatalos végrehajtása előtt, erőszakos módon elfoglalják. Jelentést tétetett magának, vájjon megfelelnek-e a valóságnak ezek a tudósítások. A kormányelnök, aki azon az állásponton áll, hogy a választott bíróság ítélete becikkelyezése előtt hatályra nem emelkedhetik, gondoskodott róla, hogy a korrekt álláspont értelmében ott erőszakosságok ne történhessenek. A főrendiház költözködése. November első harmadában a főrendiház is átköltözködik az új Házba. A főrendiház kiküldött bizottsága intézkedett, hogy a hátralevő munka haladéktalanul elkészüljön s igy a hónap második felében már a főrendiház is uj helyiségében fog ülésezni, mely pazar díszítésre fölülmúlja a képviselőház üléstermét. Hatszáz család pusztulása. Tolnából, Baranyából és Vas megyéből monstre deputáció jött a fővárosba.) Dunántúli patakmalmok tulajdonosai mindannyian és nyomorúságukat, pusztulásukat jöttek panaszolni Darányi miniszternek. A száztagú küldöttség, mely 600 családot reprezentál, tarthatatlan helyzetére kívánta felhívni a földmivelésügyi kormány figyelmét és sürgős intézkedést kérni, nehogy valamennyien kénytelenek legyenek kivándorolni az országból, melyből hatóságilag kiüldözik őket. A patakmalmok tulajdonosai nem bírják el azt a rettenetes nagy terhet, amelyet az állam és a különböző uradalmak, kiváltképp az utóbbiak rájuk róttak. Huszonegy sűrűn nyomtatott oldalra terjedő emlékiratukban pontonként felsorolják azt, mily jogtalan módon zsarolják őket és mennyire lehetetlenné teszik megélhetésüket. Koldusbotra e miatt jutottak szinte valamennyien, s azon vannak, hogy elhagyják az országot. Mielőtt ezt megcselekednék, Darányi miniszterhez jöttek föl orvoslást kérni. Fenyő Sándor főszerkesztőt kérték meg, hogy tolmácsolja sérelmeiket a miniszter előtt. Fenyő Sándor ma vezette a százas küldöttséget Darányi miniszterhez, kinek távollétében nemeskéri Kiss Pál államtitkár fogadta a kérelmezőket. Fenyő Sándor hosszabb beszédben ecsetelte a szerencsétlenül járt malomtulajdonosok helyzetét és különösen kiemelte, hogy itt 600 derék magyar család pusztulásáról van szó. Kérte, hogy az érdekelt malomtulajdonosok és uradalmak bevonásával ankétet hívjanak össze és azt, hogy a malomjog megváltását a földmivelési kormány tegye megfontolás tárgyává. Az államtitkár válaszában kijelentette, hogy a жшнмшаимтегаим]||ц|маNoNoаиив»имшаииг1шиггашвппминнимияиииинди1шиямянмнпг1ииш1 .