Budapesti Napló, 1903. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1903-11-21 / 319. szám
( Budapest, szombat BUDAPESTI NAPLÓ 1903. november 21) 319. számi bánosát. A plébános a főhercegnek ez alkalommal több a plébániája okmánytárában őrzött s a Margitszigetre vonatkozó fontos okmány másodpéldányát, a főhercegnőnek pedig most kiadott s megelent imakönyvének egy példányát adta át, melyet a főherceg szívesen fogadott. — A király Bécsben, Bécsből táviratozzák. A király ma este 6 óra 50 perckor Eisenerzből visszaérkezett. Ő felsége a penzingi állomásról egyenesen Schönbrunnba kajtatott. — A német császár betegsége. Berlinből jelentik, hogy a császár délvidéki utazásáról terjesztett híreket mértékadó helyről megcáfolják. A császárnak semmi oka sincs erre az utazásra, mert javulása rendesen halad előre s az orvosok csak azt tiltották meg neki, hogy huzamosabb ideig beszéljen. — Kielmansegg a bécsi orvosok ellen, Pécsből táviratozzák. Az alsóausztriai helytartóság rendeletet adott ki, amelylyel tudomásul veszi, hogy a bécsi orvosi kamara elnökségének tagjai lemondtak mandátumaikról és a kamara új választásainak megejtéséig Domasheki Ferdinándot, a helytartóság egészségügyi, fogalmazóját bízta meg az ügyek vitelével. A költséget az orvosi kamara viseli. •— Búcsú és tisztelgés. Darányi Ignác volt földmivelésügyi minisztertől tegnap meleghangú levélben búcsúzott el a Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaság. — Az intézet igazgatósága ma testületileg tisztelgett Tallián Béla földmivelésügyi miniszternél. Ivánka Oszkár jóindulatába ajánlotta a miniszternek az intézményt. Tallián Béla válaszában örömét fejezte ki, hogy a mezőgazdaságiéletben annyira fontos intézmény művelőit fogadhatta. Mint hivatali elődje, ő is szívesen támogatni fogja a társulat működését. A küldöttség Makfalvay Géza államtitkárnál is tisztelgett. — Rákóczi-ünnep Kecskeméten. Tegnap tartották meg a kecskeméti jogászok szabadság-ünnepüket. A kiváló gonddal összeállított programm nagyszámú közönséget vonzott a városi székház nagytermébe. A programmban elsőnek Kiss István szerepelt szépen előadott kuruc dalaival. Ezután a Kvintett Társulat játéka, majd Koller Ferenc hegedű játéka következett. Az ünnep legsikerültebb száma Városi Bella, a nagytehetségű írónő, Ilona nagyasszony című történeti elbeszélésének felolvasása volt. A színesen, érdekesen megírt novellát feszült érdeklődéssel hallgatta a nagyszámú közönség, mely a felolvasás végén lelkesen tapsolt a fiatal írónőnek. — Biró Zajoa — Új-Guíneáról. Ma este folytatta Bíró Lajos a múlt héten megkezdett előadását Új-Guineáról. Mai előadásában Új-Guinea földrajzi fekvését és természetrajzi viszonyait ismertette. Majd végül bemutatott néhány fegyvert, nyilat, lándzsát, fafaragványt s egyéb egyházi szert. A közönség zajos tetszéssel fogadta a kiváló tudós előadását. — Sándor király szobája. Belgrádból táviratozzák, hogy egy élelmes amerikai belgrádi kereskedők útján 200.000 frankot ajánlott fel annak a hálószobának bútorzatáért, ahol a szerb királyi párt meggyilkolták. A szerb kormány visszautasította az ajánlatot, mire az amerikai 300.000 frankot kínált, de erre még nem kapott választ. Az amerikai vállalkozó Európa és Amerika nagy városaiban ki akarja állítani a szerencsétlen királyi pár bútorait. — Gróf Kornis Oszkár áldozatai. Parisból táviratozzák, hogy Lesaur házmesternő, akire a szerencsétlen gróf Kornis Oszkár kétszer rálőtt, ma belehalt sebeibe. Húgát, amikor megmondták neki, hogy nővére meghalt, szélhüdés érte és meghalt. — Erzsébet-ünnepek. A Verő Adél-féle elemi leányiskola tegnap délelőtt Erzsébet-ünnepet rendezett. Ünnepi beszédet Simonyi Lenke tanítónő mondott, szavaltak Glückshal Valéria Lazer Erzsi, Löfffer Klára, Tótisz Blanka és Fábry Ottilia növendékek. Délután a polgári iskolai növendékeknek magyarázta meg Lusztig Emma tanárnő az ünnep jelentőségét. — A Naschitz-féle leányiskola is ünneppel rótta le a kegyelet adóját Erzsébet királynő emléke iránt. Ünnepi beszédet itt dr. Weninger László tanár mondott és a közreműködő növendékek közül kitűnt bájos föllépésével Garai Ibolyka és Vári Olga. — A Magyarországi Központi Erőbel nőegyesület is kegyeletes ünnepet rendezett Erzsébet napján. Az ünnepen Geöcze Sarolta tanítónő mondott alkalmi beszédet. — A Berlini Magyar Iparos-Egyesület szombati gyűlését Erzsébet királynő emlékezetének szenteli. Beszédet mondanak Vidéki Bódog és Fischer Ödön. — Pápai kitüntetés etc. X. Pius pápa újabban dr. Zelliger Vilmos terézvárosi segédlelkészt a Kata. Tanügy szerkesztőjét és Bleszkány Ferenc józsefvárosi segédlelkészt t. benső káplánokká nevezte ki. Pápai t. kamarássá újra kinevezte dr. Breznay Béla egyetemi tanárt, dr. Fürt Iván papnöveldéi tanulmányi felügyelőt és dr. Emser Sándor országgyűlési képviselőt. A kinevezési okmányokat a pamási iroda most küldte el a kitüntetetteknek. — Egy erdélyi mágnás házassága. Bécsből egy érdekes házasság hire érkezik. Egy erdélyi magyar mágnáscsalád ivadékáról van szó, aki eljegyezte egy ottakringi cipész leányát. A vőlegény gróf marosnémethi és nádaskai Gyulai István nagybirtokos és a német lovagrend katonai keresztjének tulajdonosa, a menyasszony Kolazsa Erzsébet. Gróf Gyulai István apja gróf Gyulai Sámuel, a máltai lovagrend lovagja volt, 1886-ban halt meg és óriási birtokokat hagyott hátra. Gróf Gyulai Sámuel másodszor is megnősült, egy köznemes özvegyét vette feleségül és ebből a házasságból három fia született: Adolf, Sámuel és István grófok. A huszonhét éves gróf Gyulai István állandóan Bécsben lakik, birtokai fölött jószágigazgató rendelkezik, míg ő az osztrák fővárosban automobilsportozik. Három évvel ezelőtt ismerkedett meg Kolazsa Erzsébettel és egy évvel rá az akkor 18 éves leányt kastélyába vette házvezetőnőnek. A szerencsés menyasszony apja, a szegény ottakringi suszter most házicipésze a grófnak, aki gyakran fogadja jövendőbeli apósát házában. Bécsben meséket tudnak a gróf Gyulai István szerénységéről, annyi azonban bizonyos, hogy nagyon vonzódik a polgári körökhöz, ami, úgy látszik, családi hagyomány nála. A menyasszonynak öt testvére van, akiket a gróf egész családias szeretettel fogad, valahányszor a kastélyban megfordulnak. A nem mindennapos eljegyzés e napokban volt, az esküvőt már a közel jövőben megtartják. Az egybekelés után elutazik Bécsből a fiatal pár és a mézeeheteket a gróf egy magyarországi birtokán töltik. — Az állami tisztviselők fizetésrendezése. Tordáról jelentik, hogy a Tordai Kör az Állami tisztviselők Országos Egyesülete által, a vidéki körök felszólítása mellett haladéktalanul összehívandó országos kongreszszus határozatával kíván tiltakozni az ellen, hogy az állami tisztviselők helyzetének a fizetés fölemelésével célba vett javítása — az új kormány programja szerint — bizonytalan időre elodáztassék. Tiltakozni kíván különösen az ellen, hogy a napirendről levétessék az a törvényjavaslat, melyhez az állami tisztviselői kar megnyerte a jogot azzal, hogy 1901-ben a törvényhozás az állami tisztviselők helyzetének javítását mint sürgős elintézésre váró országos érdeket programmjába fölvette és a trónbeszédbe foglalt királyi szóval tett ígérettel biztosította s amelyet az előző kormány nemcsak előterjesztett, hanem a képviselőház pénzügyi bizottsága által le is tárgyaltatott. Ilyen erkölcsi alapon álló országos érdekű kérdést bizonytalan tervek megvalósításának ígéretével — éppen az állami tisztviselői karral szemben— kockára tenni, úgymond a tordai jegyzőkönyv, súlyos méltatlanság. Az országos kongresszus feladata legyen emlékiratba foglott kérelemmel küldöttséget meneszteni a kormányelnökhöz és a törvényhozáshoz, az összes állami alkalmazottak nevében kérni, hogy a kormány sérelmes programmpontja oda változtassák, miképp az állami tisztviselők fizetésrendezésének kérdése a közigazgatási tisztviselők és felekezeti tanítók fizetésének kérdésétől függetlenül intéztessék és ezzel ne komplikáltassék. Kérje továbbá az állami tisztviselői kar, hogy a képviselőházban a törvényhozás előtt fekvő már kész törvényjavaslat, az azzal kapcsolatos munkálatok alapján minden változtatás nélkül a sürgős tárgyalásra váró ügyek során napirendre tűzessék és a rendes tárgyalás alapján törvényerőre emeltessék. Azon nem várt esetben, ha a tisztviselői kar kérése az uj kormánynál és a törvényhozásnál nem találna megérdemelt méltánylásra — az Országos Egyesület a tisztviselők sérelmének orvoslását keresse és kérje a király ő felségénél. A kongresszus határozatából ujíttassék fel az 1901. évi emlékiratban foglalt, a tisztviselői karnak ama kívánalma, hogy a kormány foglalja programjába a szolgálati pragmatikáról megígért törvényjavaslat mielőbbi előterjesztését. A Békés vármegyei Állami Tisztviselők Köre sok tag írásbeli kérelme folytán összehívott közgyűlésén egyhangúlag elhatározta, hogy a fizetésrendezési törvény elodázása esetleges kedvezőtlen módosításával szemben felkéri az Állami Tisztviselők Országos Egyesületét arra, hogy a legerélyesebb eszközökkel hasson oda, hogy az országgyűléshez beterjesztett és a pénzügyi bizottság által már letárgyalt törvényjavaslat mielőbb törvényerőre emeltessék, esetleg járuljon ő felsége elé a trónbeszédben szükségesnek elismert törvényjavaslat érdekében. — A tüdővész új széruma, Parisból jelentik. A Journal értesülése szerint a Pasteur-intézet nem fogadta el dr. Marmorek lemondását, mert az intézet egyedül felelős az orvostudományi akadémiában szérumáról tartott előadásáért. Ennek az előadásnak már most az lesz a következése, hogy a párisi kórházakban a Pasteur-intézet felelőssége mellett fogják Marmorek szérumát alkalmazni. — Öreg honvédek tisztelgése. A negyvennyolcas honvédek országos központi bizottsága báró Podmaniczky Frigyes elnök vezetésével ma délben a képviselőházban tisztelgett gróf Tisza István miniszterelnöknél. Báró Podmaniczky Frigyes, a bizottság szónoka meleg szavakkal üdvözölte a miniszterelnököt s hivatkozott arra, hogy a 48-as honvédek országos gyámolitását éppen a kormányelnök atyja, Tisza Kálmán szervezte miniszterelök korában. Arra kérte gróf Tisza Istvánt, hogy ő is karolja föl és támogassa az öreg honvédek dolgát. A miniszterelnök válaszában biztosította a küldöttséget arról, hogy a 48-as honvédek érdekeit szivén viseli, a lehetőséghez képest mindenkor figyelembe veszi kívánságaikat és a honvédeket istápolni fogja. Ezután sorra kezet fogott a küldöttség tagjaival és beszélgetett velük. — A sütőiparosok és a vasárnapi munkaszünet. A vasárnapi munkaszünet különösen ferde helyzetbe hozta a sütőiparosokat, akik a hétfői nap reggelén nem láthatják el friss süteménynyel a közönséget. A nyáron tartott kongresszus ez ügyben memorandumot készített, amelyet ma Kristyóry János aradi kereskedelmi és iparkamarai elnök vezetése alatt küldöttség útján adtak át Bseronymi Károly kereskedelemügyi miniszternek. Kristyóry János beszédére felelve kijelentette a miniszter, hogy magánúton is meggyőződést szerzett arról, hogy a kérdéses törvény gyökeres reformra szorul. Ezt a reformot azonban, tekintettel a többi iparágakban is keresztülviendő változtatásokra, csak beható tanulmányozás után lehet keresztülvinni, addig tehát a sütőiparosoknak is bele kell törődniük a helyzetbe. Különösen meglepte a minisztert a pozsonyi sütők panasza, akik külön fölpanaszolták, hogy hétfőn már hajnalban elárasztják a várost az osztrák iparosok friss süteménynyel. — Száráfov Szófiában. A macedón fölkelés lelke, Szárafov Boris ez idő szerint Szófiában van s megérkezése óta állandó ünneplés tárgya. A diplomácia persze rossz szemmel nézi ezt, a bolgár kormánynak azonban az az álláspontja, hogy nincs joga az ünneplésbe beleszólani. S kedve sincs rá. Erre vall Petrov miniszterelnök nyilatkozata, aki egy diplomatának ezt mondta: — Semmiféle hivatalos bizonyíték nincs arra, nézve, hogy Száráfov bűnt követett volna el. Ő Bulgária polgára és mint ilyen nem vétett a kötelessége ellen. Az ünneplés miatt persze a szultán háborodott föl elsősorban. Míg Száráfov szabadon mozog, soha se lehet tudni, hogy mikor robban fel újra a forradalom aknája. A szultánt nagyon bosszantja az, hogy Szararov a fejére kitűzött nagy díj dacára is elmenekült, s emiatt a macedóniai katonai hatóságok rengeteg orrot kaptak a magas portától. — Ledofsky Gizella gyásza. Ledofsky Gizellát, a magyar operettszínpad ismert, kitűnő énekművésznőjét nehéz családi gyász érte. Édesatyja, Ledofsky Ignác, ma reggel dohány utcai lakásán meghalt. Az öreg úr, aki ilyen kiván művészi talentumot adott a magyar színművészeinek, magas kort ért el, kilencvenegy esztendős volt s rövid szenvedés után halt meg. A haláláról szóló családi gyászjelentés így hangzik: Eiserné-Ledofsky Róza Weiszné-Ledofsky Ernesztine, Fischerné-Ledofsky Ida, Freundné-Ledofsky ,Mariska, Ledofsky Gizella, mint leányai; Eiser Jolán, Marci, Margit, Weisz Józsa, Fischer Józsi, Béla, mint unokák; Eiser Henrik, Weisz Lipót, Freund Gusztáv és Fischer Mór, mint vejei mélyen megszomorodott szívvel jelentik forrón szeretett atyjuknak, nagyatyjuknak, illetve apósuknak. Ledofsky Ignácnak, született 1813. május havában, meghalt 1903. november 20-ikán, egy hosszú, mintaszerű élet után, 91 éves korában, rövid szenvedés után, szerettei karjai közt történt örök, pihenő álomra való elszenderültét. Hitit tetemét vasárnap, november 21-ikén délelőtt 11 órakor kísérik örök nyugalomra az új izraelita temető halottas házából. Áldás és béke lebegjen emléke fölötti — Gabriele Paquerette tragédiája. Gabriele Paquerette párisi orfeumstárnak az esete, akinek szemét oly kegyetlenül kiszúrta egy szerelmes dühében elvakult színész, nagy izgalmat keltett Párisban. Most megérkeztek a tragédia főbb részletei is. A merénylő Maxilly színész és Paquerette kisasszony közt régebben benső viszony volt; a színésznő azonban egy idő óta elhidegült imádójától, aki pedig őrülten imádta- A merénylet reggelén Maxilly megvárta a színésznőt az utcán s azután szinte erőszakkal egy bérkocsiba tuszkolta. Itt hajtotta végre őrületes tettét. A csudaszép leány mindkét szemét kiszúrta egy tőrrel. Paquerette kétségbeesetten védekezett, de hasztalan. Maxilly önként jelentkezett a rendőrségnél. Gabrielle Paquerette egyike volt a leghíresebb énekesnőknek s különösen feltűnő szépségével sok hódolót szerzett. 1901-ben Bécsben keltett általános feltűnést úgy színpadi szereplésével, mint szépségével. — Betörés Zoláné villájába. Paksból jelentik, hogy Zoláné mendoui villájába tegnap betörtek. A tolvajok azonban csak néhány értéktelen bútort tudtak elszállítani, mert Zola özvegye Rómába való elutazása előtt minden értékesebb tárgyat Rómába szállíttatott. S«“ Agébián * Adorján árok mellett IV., Váci-utca 36. (Klotild-palota).