Budapesti Napló, 1904. november (9. évfolyam, 302-331. szám)

1904-11-25 / 326. szám

(5 Budapest, pántes BUDAPESTI NAPLÓ 1004. november 25. 328. szám. Port-Arthur ostroma, London, november 24. A­­japánok szakadatlanul bombázzák Port-Arthurt. A japán hajóágyuk, amelyeket sz­ár­azf­öld­re vitték napról-napra pontosabban és biztosabban céloznak. Tokióból érkezett távira­­tok szerint az orosz katonák egyre nagyobb számban szöknek meg a várból. Az oroszok múlt hétfőn éjjeli kirohanást tettek a csikvansani erődből, de a japánok visszakergették őket. Kedden délben kikerült a japánoknak hajó­­ágyúikkal az arzenál szomszédságában levő épü­leteket meggyújtani. A tűz az erős szélben na­gyon elharapódzott és az oroszok csak későn este tudták eloltani. Port­ arthuri menekülök, akik Vejhájvejbe érkeztek, azt beszélik, hogy PortrArthurban húszezer beteg és sebesült van. Az egészséges katonák számát szintén húszezerre teszik. Eleség még beven­ull rendelkezésükre, de hadiszerben nagy hiányt szenvednek. A Daily Telegraph jelenti Csifuból, hogy­ ott az a hír van elterjedve, hogy a nort-arthuri ostromló sereg északon újabb heves támadáso­kat intézett az Erlun­gsan-erőd és a 203. m.­­jelzésű megerősített halom ellen. A támadások még folyamatban vannak és eredményükről biz­tosat nem lehet tudni. Az hirlitó, hogy ataieny­­nyiben ez a roham nem sikerülne, a japánok egyelőre lemondanak arról, hogy Erlungsant elfoglalják. Dalnyha, újabb csapatok érkeznek.­­Oku vezérkarából kis­zivárgott hírek szerint a japánok minden eddigi sikertelenség dacára tovább folytatják rohamaikat a port-arthuri erődök ellen, mert itt nemcsak katonai, hanem elsőrangú fontosságú politikai okok kívánják a­z erősség elfoglalását. Tokiói jelentés szerint az ellenség hétfőn éjjel ellentámadást intézett­­e keleti Kikvansan-erősség északi része előtt levő japán csapatokra, de visszaszorították. Az utolsó időben a japán hadihajó közeledésekor az orosz tengerparti erősségek nem lőttek. Az orosz hajók közül egyik sm­ tett kísérletet a kikötő elhagyására, mert mind meg vannak ron­gálva. A japánokhoz érkező orosz szökevények száma naponkint­­szaporodik. Ezeknek kijelen­tése szerint, a port-arthuri helyőrség lelkiereje mindinkább fogy. Berlin, november 24. A Lokalanzeiger-nek táviratoztak Tokió­tól. Az oroszok hétfőről keddre virradó éjjel, kirohanást intéztek Port-Arthurból északkelet felől, de visszavezettek. Kedden délután a jap­án hajóütegek bombázták a várost. Az arzenál ezelében nagy tűz támadt. A mandisuriai harctér, Tokió, november 24. A főhadiszálláshoz tegnap a következő jelentés érkezett: Hétfőn reggel fél 7-kor egy japán csapat vonult előre a Hu-Szien-Csangtól északra lévő Vajcsuku ellen és megtámadott egy orosz táborhelyet, amelyet meg is szállott. Nem­sokára­ megtámadta 600 főnyi gyalogságból és 300 főnyi lovasból, valamint négy ágyúból álló csapat balszárnyunkat és hátuké állásainkat. De megerősítéseket kaptunk s az ellens­éget fél 10 órakor visszaüztük Csinekok­u felé. Az el­lenség 29 halottat hagyott hátra. Hatot elfog­tunk. Veszí­tettünk 29 halottat és sebesültet. Zsákmányoltunk 98 fegyvert,­­sáncszerszámot, lövészert és egyéb hadianyagot. A Standard szerint Mandzsuország különböző részeiből jövő hírek szerint közvetlenül várható az ütközet, valószínűleg a Hunho és a Saho között.­­ A balti flotta, London, november 24. A Daily Telegraph jelenti Porh Szaidból 23-ról. Az orosz hajókat elkülönítik a többi hajóktól a kikö­tőben és cirkálóbárkákkal veszik körül. Megengedik nekik a víz és hús felvételét, de azt nem tudhatta meg a Daily Telegraph tudósítója, hogy szenet is szabad-e felvenniük. Az angol földközi-tengeri hajó­had egy része oly közel van, hogy drótnélküli táv­íróval érintkeznek a Port-Szaid elött fekvő angol hadihajóval. Arról értesülnek, hogy Port-Szaidban japán ügynökök tevékenykednek. Meg nem erősített híresztelések szerint egy japán cirkáló van Aden előtt. HÍREK Budapest, november 24. — Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédpénztár­­nak a segélyezési és tagfelvételi osztályát vezető miniszteri tisztviselőket és pedig Hucsk­ó Miklóst miniszteri számtanácsossá, Gaál Károlyt pedig se­gédhivatali igazgatóvá kinevezte. — Ajándék a királynak. Egy verciorovai, a román államvasutaknál alkalmazott Na­um György nevű magyar fiú, mechanikus, még a tav­aszszal igen érdekes ajándékkal lepte meg a királyunkat. Az ajándék, egy lúdtojásra ügyesen alkalmazott patkó­­barapófogó, ráspoly és vasszers­zámokból állt, ame­lyeket patkószöggel erősített oda a kifújt lúdtojás héjára, de oly ügyes módon, hogy a tojáshéj teljesen ép maradt. Még akkor sem törött el az ajándék, ami­kor ő felségének megküldte. Ezért az ajándékért már most, Naum ő felségétől,­­a kabinetiroda útján, kö­szönő iratot kapott, amelyhez a király fényképe, egy arany érem és harminc tallér volt mellékelve. — Mária Terézia emléke- A budapesti királyi magyar­u­dományegyetem újjáalakító­ja, Mária Teré­zia királynő halálának évfordulóján, november 29-én délelőtt 10 órakor gyászistentiszteletet tart az egyetemi templomban. A gyászistentisztelet nap­ján az egyetemi előadások szünetelnek. Mária Te­rézia királynő emlékezetére november 29-én, ked­den alapítványi gyászmise lesz a budavári koronázó Mátyás- templomban. — Szécsi Ferenc kinevezése. A király dr. Szécsi Ferenc budapesti közjegyzőhelyettest Hat­vanba királyi közjegyzővé nevezte ki. Szécsi Ferenc nemrég a Vígszínház dramaturg igazagtója volt, majd ügyvédi irodát nyitott, de minden állásában nagy tehetségű szorgalmas munkása maradt a drá­mai irodalomnak. — Uj egyetemi magántanárok,­­ közoktatás­ügyi miniszter dr. Schilberszky Károlynak a növé­nyek teratológiája és pathológ­iájából — dr. Bálint Sándornak a rovarok morphológiája és biológiájá­ból a budapesti kir. m. tudományegyetemen egye­temi magántanárokká történt­­képesítésüket ,jóvá­hagyólag tudomásul vette és ezen minőségükben megerősítette. — A tél. Innsbruckból jelentik, nekünk. Teg­nap óta szakadatlanul esik a hó. A vasúti forgalom mindenütt megakadt és a Brenneren több vonal áll, mert nem tud előre jutni. Inszbruck városában is hóekékkel igyekszenek az utakat járhatókká tenni. Angliából is nagy hidegeket és hóviharokat jelente­nek. Az északi vidékeken a gyorsvonat-t­­éra óta vesztegelnek a hóban. A szomszéd Il­nuumban is zord időjárás uralkodik. Az egész ország hó alatt van s a nagy hóviharok miatt több vonalo­­n a közle­kedés is szünetel. Jászvásár, Braila és Valac teljesen el van zárva a világtól. Moldvában másfél méternyi hó borítja az országutakat. Szulinában, a Fekete tenger partján, oly nagy volt a vihar ereje, hogy a Duna torkolatánál a vizet vissza­söpörte, s­ e miatt a Duna elárasztotta a város nyugati részét, ahol st házak ölnyi mély vizban vannak. A legnagyobb káro­kat a vihar Konstanzában okozta, ahol talán egyet­­len ház sem maradt sértetlenül. — Építészek a minisztereknél- A Magyar Építőművészek Szövetségének küldöttsége Quittner, Zsigmond első mester vezetésével ma tisztelgett­ Ber­­zeviczy Albert közoktatási miniszternél és átadta neki a szövetség legutóbbi egyetemes ülésén az állami épí­tészek zsűrije ügyében egyhangúlag elfogadott me­morandumát. Az első mester egyben felhívta a miniszter fi­gyelmét azokra a káros hatású körülményekre, ame­lyek előállanának az esetben, ha, amint tervezik is, az Országos Képzőművészeti Tanács ruháztatnék fel egyszerűen az összes állami építkezések pályázatinak pályabírói tisztségével. Ily zsűri éppen azt a tekin­télyt nélkülözné leginkább, amelylyel pedig a minisz­ter ezt a zsűri testületet fel szeretné ruházni. A pá­lyázó építészek túlnyomó nagy része nem is venne részt a pályázatokon, mert félő, hogy ismét csak egy klikk uralom honosodnék meg és ennek kárát csakis középületeink és maga az építészet szenvedné meg. A miniszter figyelemmel hallgatta az első mester fej­tegetéseit és maga is jelezte, hogy a Képzőművészeti Tanácsot reformálni óhajtja és ennek keretében élni óhajt a M. É. Sz. tanácsával és a lehetőség szerint ennek kívánságait teljesíteni fogja. Azután a küldöttség Plósz Sándor igazság­­ügyminiszternél tisztelgett, aki a maga részéről biz­tosította a szövetséget, hogy az általa inaugurált ed­digi módszer mellett meg akar maradni, tudniillik ezentúl is, az igazságügyi építkezéseknél alakítandó zsűrikbe mindenkor meg fogja hívni az építészek pré­miumainak vagyis a Magyar Építőművészek Szövet­ségének és a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek küldötteit. — Lendvayné temetése. Pályatársainak rendkívül nagy részvétele mellett kísérték ma dél­után örök nyugalomra Lendvayné Fáncsy Ilonát, a Nemzeti Színház művésznőjét a színház udvaráról. Gyászpompától környezve ott állott a művésznő dí­szes ravatala. A végtisztességadásra az udvar egészen meg­telt a gyászolókkal, míg a közönség a színház előtt, az utcán foglalt helyet, ahol rendőrök tartották fenn a rendet. A gyászolók sorában Somló Sándor igazgatóval jelen volt a Nemzeti Színház egész mű­vészgárdája, ott voltak továbbá gróf Keglevich István N­­ákosi Jenő főrend, Bezerédy Viktor min. taná­csos, gróf Festetich Andor, K. Lippich Elek osztály­tanácsos, a színházak képviselői a Színművészeti Akadémia növendékei. A beszentelést Novák István erzsébetvárosi plébános végezte nagy segédlettel és az egyházi kórus megható gyászdala s a pap imája után Császár Imre állott ravatal elé s poétikus be­széddel búcsúzott az elhunyttól. Valóságos példája voltál az emberi jó­ságnak és az önzetlen önfeláldozásnak. Hi­szen életed két harmadrészét betegeid ápo­lásának szentelted. És ezért halálod tragikus volt. Hosszú, kínos betegségből felgyógyulva az a remény éltetett, hogy újra megjelenhetsz a deszkákon, hol annyi dicsőséget arattál és ahová rajongó szíved egész erejével vágytál. Egész m­artyrium volt felgyó­gyulásod és martyrhalált haltál a reményért. Sem teljesülhetett, mert a sors kérlelhetlenül kettévágta a gonosz betegség lerontotta ideális törekvésedet és letört az utolsó pillanatban. Mi pedig nem üdvözöl­hettünk a színpadon, hanem ide sereglettünk kopor­sód köré, hogy megadjuk neked a végső tisztességet. Odafönn, ahova lelked elindult, ott is szükség van jó szívekre. Hiszen az Írás szerint a jó Isten maga köré gyűjti azokat, kik sok jót tettek a földi vándor­lásban, üdvösségben részesíti őket. Menj! A földi sa­lak és a keserű csalódások földjéről ebbe a szebb, abba a jobb világba. Vidd magaddal mindnyájunk jó emlékezetét. Isten veled ! Azután a koporsót a négyfogatu gyászhintóra tették s megindult a menet a temetőbe. A pap még egyszer beszentelte a koporsót, majd a művészek ne­vében Mihályit Károly mondott még egy Istenhozzá­­dot s a koporsót elföldelték. A művésznő sirkantját, teljesen beborították a virágok. összeesküvő szerb kapitány. Belgrád­iéi táviratoztak, hogy Negotinban letartóztatták Nikolics kapitány, mert két tiszttel beszélgetve, ócsárolta a június 11-iki eseményeket, Szerbiát zül­löttnek mondta és a két tisztet összeesküvés­re akarta rávenni. Port-Said, november 24. Az orosz hajóhad a Szuda-öbölből jövet ideér­kezett. Minden intézkedés megtörtént, hogy a csa­tornán való átvonuláskor semmi baj se történjék. I1j orosz­ flotta. Berlin, november 24. Pétervárról jelentik, hogy a Novoje Vremja felveti azt az eszmét, hogy egy harmadik hajóhadat, a fekete-tengeri flottát K Kelet-Ázsiába kellene kül­deni. Péterváron ugyanis attól tartana­k, hogy a balti flotta még győzelem esetén sem tudná a keleti vizeken való uralmát tartósan biztosítani, minthogy bázisa, Miadivosztok, nagyon is messzire esik. A har­madik orosz hajóhadnak Matsampot, Japán hadiki­kötőjét kell megtámadnia és azt a világforgalomtól elvágni. Ez a harmadik hajóhad a most elkészült Szlava páncélosból­, több régi cirkálóból, főként pe­dig a fekete-tengeri flotta hajóiból állhatna. A Novoje Vremjá­nak ez a cikke különösen Konstanti­nápolyban nagy feltűnést keltett és mintegy ama hírek megerősítéséül tekintik, hogy Oroszország csakugyan át akarja vinni hajóit a­ Dardanellákon. Valószínűleg ennek a hírnek volt következése, hogy a török flottát egész, csöndben harcrakész állapotba helyezték. Az orosz követségen dementálják a fekete­­tengeri flotta kihajózási szándékát és Törökország akciójában csak tüntetést látnak, amelynek Anglia áll a háta mögött.

Next