Budapesti Napló, 1904. december (9. évfolyam, 332-360. szám)

1904-12-07 / 338. szám

Budapest, szerda BUDAPESTI NAPLÓ 1 1904. december­­. 338. szám. § terjesztette be a kormány a kivándorlói­ védelmére vonatkozó törvényjavaslatot is, amely tisztán a ki­vándorlók védelmét célozza és a kivándorlási moz­galmat gazdasági jelentőségűnek tartja, melylyel számolni kell. A javaslat nem érinti az egyéni kivándorlási Szabadságot, mely az ember gazdasági önelhatáro­zásán alapul A kivándorlók kilátásaira vonatkozó felvilágosítással részben állami hatóságok, részben közhasznú vállalkozások szolgálnak, melyek a bel­ügyminisztérium külön engedélyére szorulnak és korlátlan hatósági felügyelet alatt állanak. A ja­vaslat általában megengedi a kivándorlásra való gazdaságilag reális toborzást és védekező intézkedé­seket nem terjeszt ki feltétlenül a külföldre való vándorlás minden nemére. Gazdaságilag reálisnak és megengedhetőnek a törvényjavaslat csak akkor tekinti a munkásoknak és telepeseknek külföldre való toborzását, ha valaki a saját vállalata számára keres külföldre munkásokat, azaz olyan emberekkel kerestet, kik az ígért telepítést valóban keresztül tudják vinni. A munkáskivitelre törvényesen fel­jogosítottak a toborzást meghatalnazottaikkal is létesíthetik. A telepesek toborzására való törvényes jogosítványt ma illetékes hatóságnak esetről-esetre kell megadnia. A kivándorlók tengerentúli szállítása csak a belügyminisztérium mindenkor visszavon­ható engedélye alapján történhetik. A javaslat a minisztérium segítő szervéül kivándorlási kérdé­sekben kivándorlási tanácsot kontemplál. A javaslat összesen 78 szakaszból áll, a töb­bek közt a leánykereskedés ellen is különös intéz-?­kedéseket foglal magában. Novák képviselő és társai meginterpellálják a kormányt a német birodalommal folytatott ke­­­­reskedelmi tárgyalások miatt. Rámutatnak ama nagy közérdekre, amely összefügg ez ügygyel és azt kérdik, igazak-e azok az újsághírek, hogy Né­metország és Ausztria-Magyarország közt folyt kereskedelmi szerződési tárgyalások megaka­dtak és hogy tudomására akarja-e juttatni a kormány az országnak, hogy főképpen miben rejlenek a diffe­renciák. A beérkezett irományok felolvasása után­­ Wisztek vasútügyi miniszter több kérdésre felelt, ■mire folytatják a kormánynyilatkozatra vonatkozó vitát. Schreit­er képviselő kemény szavakkal bírálta a miniszterelnök eljárását, ki az egyik nemzetséget­ kiszolgáltatja a másiknak, aki a ház munkaképessé­gét nem veszi komolyan, mert különben nem tudná létrehozni a Magyarországgal való kiegyezést. Sze­mére veti a miniszterelnöknek,­­hogy a kormány in­tézkedésével, mint mindenütt, úgy Tirolban, Szilé­ziában és Galíciában is viszálykodást idézett elő a nemzetiségek között. Majd a prágai német tanulók ellen történt tüntetésekkel foglalkozott, amelyeket a kulturállamokhoz méltatlanoknak mondott és­ kijelentette, hogy a nagynémetek minden erőlködésé­nek és feudaisztikus szándékuknak ellen fognak szegülni, mert azt kívánják, hogy Ausztria vagy német legyen vagy semmi egyéb. Ezután Bianchini képviselő szólalt fel. Az ülés végén Sternberg gróf azt kérdi,­hogy miért nincs jelen a honvédelmi miniszter? Stern­berg azzal vádolja Welsersheimbot, hogy nem lé­tező lovastiszti szolgák fizetéseit vette föl a költ­ségvetésbe. Minthogy nem tesz fel konkrét kérdést, az elnök megvonja tőle a szót. Erre az ülést berekesztették. A legközelebbi ülés pénteken lesz. , Bécs, 'december 6. ■ A Slavische­­Correspondenz híre szerint a csehek klubja ma ülést tartott, amelyen hosszabb vita után elhatározták, hogy az ínség-javaslat tár­gyalásakor csak­ annyi refundálást engednek, amennnyit inségsegélyezések összegeiképpen megsza­vaznak. Az inségjavaslat és a költségvetési priizé­­rium junkuimját elvetik. A klub a költségvetési bizottsághoz tartozó tagjainak megadta az idevo­natkozó utasításokat. Bécs, december 6. A parlamenti helyzet ma rosszabbodott. A cse­hek hallani se akarnak 15—20 millió koronányi ínségkölcsönről, míg a németek az egész 69 millió koronát meg akarják szavazni és junkuimot kivon­nak az ínség­javaslatok és a költségvetési provizó­rium között, viszont az ifjú­ csehek a költségve­tési provizóriumot nem hajlandók az obstrukczióból kicsatolni. Ilyen körülmények közt valószínű, hogy a karácsony előtti ülésszakban már szó sem lehet az inség-javaslat parlamenti elintézésérül s igy a jövő hét elején elnapolják a Reich­srathot. Az orosz-japán háború, Budapest, december 6. A harctéri helyzet Mandsuriában már heteik óta nem változott lényegesen. A hadviselő felek tevékenysége taktikai csoportosulásokra, csapatok szervezkedésére, hadi eszközök szállí­tására és utak javítására redukálódott. Termé­szetes, hogy mindezeket nem­ szabad kicsinyel­nünk, mert a legközelebbi jövő ütközetének ezek a látszólag lényegtelen intézkedések na­gyon is lényeges kellékei lesznek. A japánok újabb hadi vonalat vágtak a Jaln mellett, Sahetsitől Fengvangcsengig. Ezzel úgyszólván meghosszabbították a Söul'Pjöngsang-Sahetsi­­féle tábori vasutat. Csakhogy az a baj, hogy a japánok nem gondoskodtak a forgalomhoz szükséges anyagról s most ezen a provizórikus vonalon lovakkal kénytelenek a szállítást vé­gezni. Ily módon azonban nagyon megnehezí­tik a közlekedést, az inkaui kikötőhöz, amely körülmény a japánokra nézve komoly zavaro­kat, sőt nagy veszedelmet is rejt magában. De még válságosabbá válnék a mandsuriai japán hadsereg helyzete, ha Rosdesztreszky flot­tája szerencsésen és harcképes állapotban érne a keletázsiai vizekre és az első összecsapások alatt erősebbnek mutatkoznék, mint a hosszú háborúban megviselt japán hajóhad. Japánban már­is nyugtalankodnak emiatt és sok jogo­sultsággal a semleges hatalmakat okozzák azért, ha a balti flotta csakugyan elérné célját. Egy félhivatalos tokiói távirat ugyanis ekként panaszkodik . Egyre nő súz izgatottság amiatt, hogy a semleges hatalmak támogatják a balti hajó­hadat. A mértékadó lapok általában azt kí­vánják, hogy a kormány energikusan cse­lekedjék. Ha az orosz hajóknak a távol Ke­let vizein kiváltságokat biztosítanak, amely privilégiumok túlhaladják azt, amit semle­gességnek­ szokás nevezni, akkor Japánország valószínűleg nem tekinti magát kötelezettnek az illető hatalom­­semlegességét szerelemb­e ■■ venni és lehetséges, hogy a semleges hajók mögött küldi hajóit azokba a kikötőkbe, ame­lyeknek semlegességét az ellenség magatar­tása következtében megsértve látja. Ha az oroszok a semleges, terület megszállásával alapot keresnek a távol Kelet számára, ak­­kor Japánország valószínűleg ugyanazt fogja tenni. Kellő előkészületeket tesznek az orosz hajóhad fogadására. Figyelembe veszik annak a lehetőségét is, hogy Japán­­országnak a Liaotong félszigettel való ösz­­szeköttetését elvághatják. A balti hajóhad­­ megérkezése idején a mancisuországi csapa­toknak módjában lesz az anyaországgal való összeköttetés nélkül is több hónapig hadat viselni. Japán kereskedők előrelátják, hogy az orosz hajóhad érkezése a postai és egyéb tengeri forgalmat átmenetileg károsíthatja. Japán tehát látja a fenyegető veszedel­met, de panasz helyett inkább cselekednie kell. Első­sorban Port­ Arthur előtt kell megvívnia a döntő­­küzdelmet, mert az ottani flotta meg­semmisítése nélkül elveszti tengeri erejének fensőbbségét és utána már csak a katasztrófák hosszú sora következhetik. Port-Arthur ostroma, London, december 6. Port-Arthurban tovább folyik a harc, megbízható részletek azonban újabban nem ér­keztek. A Daily Telegraph csitui levelezőjének értesülése szerint a japánok a várat­­ tovább bombázzák. A japánok erősítésül nau-nap után újabb csapatokat és ágyukat kapnak és meg­kezdték az ostromot az leseii és Árkosán” erődök ellen. A japánok múlt hétfőn a két­­ezezhátvmi méteres dombról megkezdték a­ port­­art hu­ri kikötőben l­­vő orosz hajók bombázását és három hajó meg­ is gy­uladt, de az oroszok­nak negyedóra múlva sikerült a tüzet eloltani. Csifu­ból jelentik s­ikérei:­A japánok kemény,­­ kísérleteket tesznek az északi arcét elfoglalá­­­sára. Port-Arthurból és Dalaiból érkezett uta­­­­sok jelentik, hogy a japánok naponta kapnak erősítést ágyúban, lövészetben és legénységben, de az oroszok mégis kitartók. A vasút tüzérsé­get és legénységet szállít Liaojangba. Maken­denből olyan hírek érkeznek, hogy az oroszok­­ előrenyomulnak. Tokió, december 11. Hir szerint a japánok sikeresen lövöldö­­­­zik a port-arthuri ha­jóhadat. 4-én este két vagy­­három hajó égett félóra hosszat. A hajók neveit­ és a kár nagyságát nem tudják. Általában azt, hiszik, hogy a hajóhadnak gyorsan ki kell in­dulnia, mert különben pótolhatatlan kárt szen­ved. Pétervár, december 6. -A New-York­ Herald jelenti Pétervárról, hogy ott a port-arthuri helyzetet illetőleg nagy­on pesszi-­­ misztikus felfogás kapott lábra. Katonai köröttben,­­abban reménykednek, hogy Stösselnek a vár elestet esetén sikerülni fog egy hadihajó fedélzetén Kiao­­csauba menekülni. A cár táviratot intézett Stössel tábornokhoz s arra kérte, hogy kövessen el mindent s tartso­ addig Port-Arthurt, amíg a balti flotta meg­érkezik, ami még e hónapban várható. A mandzsúriai harctér, Berlin, december 6. A Lokalanzeigernek táviratozza mukdeni tu­,­dósítója, hogy a japáni seregek minden pillanat*­­ban készek a támadásra. Az új japáni véderőtörvény alapján besorozott japán csapatok egy része már a harctérre ért s a japáni hadak naponta kapnak segítőcsapatokat. A japáni seregekhez sűrűn szök­­dösnek az orosz katonák, akik nem akarnak har­­­colni s önként megadják magukat A kunguzok aj vasúti vonalat Karbintől Mukden felé 26 verszt­j­nyi hosszúságban fölrobbantották. Egy érkező vo­­­natot még időben föltartóztattak és a pályát ki-j­­avították.­­— A középen és a jobb szárnyon le-­­folyt négynapos tüzérharc az általános helyzeten­ semmit sem változtatott. Az emberek szorongva­ lapulnak meg a bombáktól védő árkokban, ami­ az ideges, folyton tartó feszültséggel együtt sok megbetegedést okoz. Togo flottája: London, december 6. Tokióból jelentik, hogy a szaszekói japán hadi-­ kikötőben az összes japán flottát sietve reperálják. Két páncéloshajó és a torpedóflottilának egy része­ már teljesen ki van javítva és Togo flottája nem­;­sokára olyan állapotban lesz, hogy a balti flottával­ a harcot fölvehesse. A feketetengeri flotta, London, december 6." A hivatalos Oroszország tagadja ugyan,­ hogy napirendre akarja hozni a Dardanellák kérdését, de az angol sajtó egy része mégis,­ élénken foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mi­­ fog történni, ha Oroszország túlteszi magát a­­ párisi szerződésben foglalt kötelezettségeken.­­ A Daily Mail pétervári tudósítója tegnap eb­ben a dologban megin­tervié­kolta Kasznakov altengernagyot, aki azt mondta, hogy a fekete­tengeri hajóhadnak Kelet-Ázsiába való elkül-i­dése életkérdés Oroszországra nézve. A párisi szerződés már­ idejét múlta és Oroszország moso­t­tani helyzetében minden körülmények között'­ kénytelen lesz e szerződés ellenére cselekedni.­ "Mihelyt Oroszország elhatározza, hogy a fekete-s tengeri flottát elküldi Kelet-Ázsiába, ki fogja, jelentetni a­ hatalmaknak, hogy a flotta elkül-­ dése föltétlenül szükséges volt s Anglia hiába fog ez ellen tiltakozni, mert mire az angol kor-­ mány tiltakozik, akkor már a flotta elinditás­a befejezett dolog lesz. A Budapest­ Map a telefonja. Szerkesstőség 38—SS Kiadóhivatal 54—39 Fiók-kiadóhivatal 845

Next