Budapesti Orvosi Újság, 1906. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1906-02-08 / 6. szám

122 Budapesti Orvosi Újság 167 egyén oltatott be, a­kik közül csak 10 halt meg. Ezen eredmény érthető, ha tekintetbe veszszük, hogy a jelenleg használatban levő anthraxellenes serumok (­Detre, Sclavo és Sobernheim-félék) az állatok súlyos belső általános fertőzésénél is sikerrel alkalmazhatók, míg az embereknél a lépfene vagy pokolvar ritkán okoz általános fertőzést, hanem inkább­ helybeli carbun­­culust és pedemás gyuladást az arczon, a tarkón, a karokon és a szemhéjakon. A serumból 20—30 cm3 fecskendezendő be 3—4 részletben a has bőre alá; ha az általános közérzet nem javul, a befecskendezés másnap megismétlendő. Súlyos eseteknél a serum intravénás befecskendése megkísérthető. A serum alkal­mazása után rendszerint a hő emelkedik. Sclavo-n kívül Mendez használta sokszor a serumot emberi anthraxos fertőzéseknél és Lemos-sal együtt sok száz oltásnál próbálta ki. Hazánkban Detre serumát a nagyváradi kórházban alkalmazták három esetben, kettőnél sikeresen, a harmadik elhalt. Minthogy a serum a nagy állatokon kiváló gyó­gyító erejűnek bizonyult, semmi sem állja útját, hogy az embereken is kipróbáltassék. A serum alkalmazá­sának megkísértése annál is inkább indokolt, mert mint fent kifejtettük, az anthraxnak súlyos sepsises alakjainál eddigelé más biztos gyógyító módszerével nem rendelkezünk. Az intraatomistikus energiák ismeretének jelentősége a klimatotherapia szempontjából. Irta : Dalmady Zoltán dr., orvos Tátrafüreden. »A tudomány sántán követi csak a meglevő ifjú tapasztalást.« (Madách.) Az orvostudományok sok ágá­ban már utólérte, sőt elhagyta. Számtalan régi empiri­kus alapon álló orvosi tan ma már minden részletében ismert, tudományosan átérzett kincse a tudásnak, mely­ről az új generatio már nem is sejti, hogy valamikor a logikátlan próbálgatás, vagy a véletlen jelenségek éles megfigyelése vezette be az ismeretek körébe. Ma már tudjuk, hogy a legtöbb gyógyszer ho­gyan és miért hat, s a kuruzsló asszony h­atos füvei hatásos alkatrészeinek tökéletesebb hatású vegyületeit elméleti számítás alapján készíti százféle chemiai gyár. Boncztani, élettani és kórtani tudásunk alapján szinte elméletileg megállapítható, hogy valamely új műtét lehetséges-e, s az általa létrehozott elváltozás miként egyeztethető össze az élet fogalmával. Természetes, hogy a gondolkozó, s felelősség­­teljes gyakorlattal foglalkozó elme sokkal inkább ragasz­kodik a jól megértett dologhoz, s sokkal szívesebben használja a természetnek jól ismert erőit, mint azokat, melyeket kizárólag a tapasztalás, az empíria ajánl. Így van azután, hogy az orvosi tudománynak azon ágai, melyek korunkban még kevéssé hagyták el az empí­ria körét, a gyakorlatnak élő orvos részéről nem ré­szesülnek azon bizalomban, melyet talán megérde­melnének. E sors éri a klimatotherápiát is. Ez a része az orvosi tudományoknak még mindig csak az empirikus úton nyert adatokra támaszkodik, s bár a több év­ezredre visszanyúló megfigyelések a kétségbevonha­tatlan adatok óriási halmazát gyűjtötték össze, még mindig nem találtuk meg azt a pontot, melyről egy­szerre látva az összes tényezőket, tudásunkat szer­vezni, egységes egészszé formálni tudnak. A mindennek okát kereső emberi elme régóta feszegeti már a zárakat, melyek a klima gyógyító tényezőinek titkait takarják előlünk. E törekvés a klima alkotó elemeinek alapos megismerésére vezetett, de csak a dolgok physikai, meteorológiai szempontjából. Élettani tudásunk a meteorológiai tényezőknek a szer­vezetre gyakorolt hatását igen sok esetben magya­rázni tudja. Ismerjük az oxygen nyomása változásainak, a hőmérsékleti viszonyoknak, a levegő nedvességének, tisztaságának stb.-nek a szervezetre gyakorolt ha­tását, de a klíma gyógyító hatásait mindezek összes­sége sem magyarázza meg. Egy egy jelenség megoldást nyerhet: az expec­­toratio csökkenése a sivatag vagy a havasok száraz levegőjében, növekedése és könnyebbedése a tenger páradús légkörében, érthető, felfogható dolog. A vér, légzés és részben az anyagcsere változásait a hava­sokon megmagyarázza az oxygen hiánya. De szám­talan orvosi szempontból fontos, s ez emberi szerve­zeten minden kétséget kizáróan megállapítható válto­zást hiába akarunk az eddigi meteorológiai vizsgálatok tárgyát képező physikai faktorokkal megmagyarázni. A dolgok ily érthetetlen volta, kombinálva azzal a körülménynyel, hogy a klíma változását a gyakor­latban sohasem látjuk tisztán, hanem mindig páro­sulva a hygieniai és diaetetikai változásokkal, oda vezetett, hogy a gyakorló orvos szemében a klíma megválasztása az életmód megszabásánál csak annyi fontossággal bír, mint a syrup megválasztása a re­cept végén. Nem szenved kétséget, hogy az életmód ren­dezése, a sanatóriumi fegyelem, a földkerekség min­den pontján egyaránt kedvező, és érhet el eredménye­ket, de mégis hiba a gyógyítás eszközéül kizárólag a legáltalánosabb értelemben vett, s határozatlan »jó levegőt«, s a fent említett tényezőket tekinteni. Nem szabad felednünk, hogy a klimatikus ténye­zők, ha rendes körülmények között lassan, szinte észrevétlenül hatnak is, mégis mélyrehatóan, s inten­sive befolyásolják úgy a normális mint a beteg szervet működését. Sőt a havasok klímájának hatása oly intensív lehet, hogy bátran mondhatnék, miszerint az a gyógyszer, mely hasonló hatáso­kat tudna előidézni, a gyógyszerkönyv kereszttel jel­zett szerei közé volna sorolható. Elég a sokszor halálos hegyi betegségre utalnom, hogy ez állításomat igazoljam. Ha annak okát keressük, hogy miért tartozik a klimatotherápia még ma is a csaknem tisztán empi­rikus tudományok közé, arra az eredményre jutunk, miszerint a klímának a szervezetre hatást gyakorló tényezőinek hiányos ismerete teszi lehetetlenné a kli­matikus hatások magyarázását és megértését. Azt tudjuk és értjük, hogy például a vérképző­désre a havasi klima az oxygen csökkent nyomása révén hat, de hogy a tuberculosisnak, Basedow-kór­­nak, angolkórnak stb. mi úton használ, arról tiszta fogalmunk nincs. Annyit azonban már tudunk, hogy a klimának eddig tanulmányozott tényezői, pl. lég­nyomás, hő, napfény, nedvesség stb., a hatások ma­gyarázására nem elegendők, úgy hogy bizonyosan­­ állíthatjuk, miszerint a klíma gyógyító hatásaiban még egy vagy több eddigelé ismeretlen physikai tényező­­ is szerepel. Haladás e kérdésekben csakis az elméleti klima­­­­tológia, illetve meteorológia fejlődésével várható. 6. szám.

Next