Budapesti Orvosi Újság, 1906. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1906-02-08 / 6. szám
122 Budapesti Orvosi Újság 167 egyén oltatott be, akik közül csak 10 halt meg. Ezen eredmény érthető, ha tekintetbe veszszük, hogy a jelenleg használatban levő anthraxellenes serumok (Detre, Sclavo és Sobernheim-félék) az állatok súlyos belső általános fertőzésénél is sikerrel alkalmazhatók, míg az embereknél a lépfene vagy pokolvar ritkán okoz általános fertőzést, hanem inkább helybeli carbunculust és pedemás gyuladást az arczon, a tarkón, a karokon és a szemhéjakon. A serumból 20—30 cm3 fecskendezendő be 3—4 részletben a has bőre alá; ha az általános közérzet nem javul, a befecskendezés másnap megismétlendő. Súlyos eseteknél a serum intravénás befecskendése megkísérthető. A serum alkalmazása után rendszerint a hő emelkedik. Sclavo-n kívül Mendez használta sokszor a serumot emberi anthraxos fertőzéseknél és Lemos-sal együtt sok száz oltásnál próbálta ki. Hazánkban Detre serumát a nagyváradi kórházban alkalmazták három esetben, kettőnél sikeresen, a harmadik elhalt. Minthogy a serum a nagy állatokon kiváló gyógyító erejűnek bizonyult, semmi sem állja útját, hogy az embereken is kipróbáltassék. A serum alkalmazásának megkísértése annál is inkább indokolt, mert mint fent kifejtettük, az anthraxnak súlyos sepsises alakjainál eddigelé más biztos gyógyító módszerével nem rendelkezünk. Az intraatomistikus energiák ismeretének jelentősége a klimatotherapia szempontjából. Irta : Dalmady Zoltán dr., orvos Tátrafüreden. »A tudomány sántán követi csak a meglevő ifjú tapasztalást.« (Madách.) Az orvostudományok sok ágában már utólérte, sőt elhagyta. Számtalan régi empirikus alapon álló orvosi tan ma már minden részletében ismert, tudományosan átérzett kincse a tudásnak, melyről az új generatio már nem is sejti, hogy valamikor a logikátlan próbálgatás, vagy a véletlen jelenségek éles megfigyelése vezette be az ismeretek körébe. Ma már tudjuk, hogy a legtöbb gyógyszer hogyan és miért hat, s a kuruzsló asszony hatos füvei hatásos alkatrészeinek tökéletesebb hatású vegyületeit elméleti számítás alapján készíti százféle chemiai gyár. Boncztani, élettani és kórtani tudásunk alapján szinte elméletileg megállapítható, hogy valamely új műtét lehetséges-e, s az általa létrehozott elváltozás miként egyeztethető össze az élet fogalmával. Természetes, hogy a gondolkozó, s felelősségteljes gyakorlattal foglalkozó elme sokkal inkább ragaszkodik a jól megértett dologhoz, s sokkal szívesebben használja a természetnek jól ismert erőit, mint azokat, melyeket kizárólag a tapasztalás, az empíria ajánl. Így van azután, hogy az orvosi tudománynak azon ágai, melyek korunkban még kevéssé hagyták el az empíria körét, a gyakorlatnak élő orvos részéről nem részesülnek azon bizalomban, melyet talán megérdemelnének. E sors éri a klimatotherápiát is. Ez a része az orvosi tudományoknak még mindig csak az empirikus úton nyert adatokra támaszkodik, s bár a több évezredre visszanyúló megfigyelések a kétségbevonhatatlan adatok óriási halmazát gyűjtötték össze, még mindig nem találtuk meg azt a pontot, melyről egyszerre látva az összes tényezőket, tudásunkat szervezni, egységes egészszé formálni tudnak. A mindennek okát kereső emberi elme régóta feszegeti már a zárakat, melyek a klima gyógyító tényezőinek titkait takarják előlünk. E törekvés a klima alkotó elemeinek alapos megismerésére vezetett, de csak a dolgok physikai, meteorológiai szempontjából. Élettani tudásunk a meteorológiai tényezőknek a szervezetre gyakorolt hatását igen sok esetben magyarázni tudja. Ismerjük az oxygen nyomása változásainak, a hőmérsékleti viszonyoknak, a levegő nedvességének, tisztaságának stb.-nek a szervezetre gyakorolt hatását, de a klíma gyógyító hatásait mindezek összessége sem magyarázza meg. Egy egy jelenség megoldást nyerhet: az expectoratio csökkenése a sivatag vagy a havasok száraz levegőjében, növekedése és könnyebbedése a tenger páradús légkörében, érthető, felfogható dolog. A vér, légzés és részben az anyagcsere változásait a havasokon megmagyarázza az oxygen hiánya. De számtalan orvosi szempontból fontos, s ez emberi szervezeten minden kétséget kizáróan megállapítható változást hiába akarunk az eddigi meteorológiai vizsgálatok tárgyát képező physikai faktorokkal megmagyarázni. A dolgok ily érthetetlen volta, kombinálva azzal a körülménynyel, hogy a klíma változását a gyakorlatban sohasem látjuk tisztán, hanem mindig párosulva a hygieniai és diaetetikai változásokkal, oda vezetett, hogy a gyakorló orvos szemében a klíma megválasztása az életmód megszabásánál csak annyi fontossággal bír, mint a syrup megválasztása a recept végén. Nem szenved kétséget, hogy az életmód rendezése, a sanatóriumi fegyelem, a földkerekség minden pontján egyaránt kedvező, és érhet el eredményeket, de mégis hiba a gyógyítás eszközéül kizárólag a legáltalánosabb értelemben vett, s határozatlan »jó levegőt«, s a fent említett tényezőket tekinteni. Nem szabad felednünk, hogy a klimatikus tényezők, ha rendes körülmények között lassan, szinte észrevétlenül hatnak is, mégis mélyrehatóan, s intensive befolyásolják úgy a normális mint a beteg szervet működését. Sőt a havasok klímájának hatása oly intensív lehet, hogy bátran mondhatnék, miszerint az a gyógyszer, mely hasonló hatásokat tudna előidézni, a gyógyszerkönyv kereszttel jelzett szerei közé volna sorolható. Elég a sokszor halálos hegyi betegségre utalnom, hogy ez állításomat igazoljam. Ha annak okát keressük, hogy miért tartozik a klimatotherápia még ma is a csaknem tisztán empirikus tudományok közé, arra az eredményre jutunk, miszerint a klímának a szervezetre hatást gyakorló tényezőinek hiányos ismerete teszi lehetetlenné a klimatikus hatások magyarázását és megértését. Azt tudjuk és értjük, hogy például a vérképződésre a havasi klima az oxygen csökkent nyomása révén hat, de hogy a tuberculosisnak, Basedow-kórnak, angolkórnak stb. mi úton használ, arról tiszta fogalmunk nincs. Annyit azonban már tudunk, hogy a klimának eddig tanulmányozott tényezői, pl. légnyomás, hő, napfény, nedvesség stb., a hatások magyarázására nem elegendők, úgy hogy bizonyosan állíthatjuk, miszerint a klíma gyógyító hatásaiban még egy vagy több eddigelé ismeretlen physikai tényező is szerepel. Haladás e kérdésekben csakis az elméleti klimatológia, illetve meteorológia fejlődésével várható. 6. szám.