Budapesti Orvosi Újság Mellékletei, 1906

Fürdő- és vizgyógyászat - 1906-02-22 / 1. szám

1. szám. Fürdő- és vízgyógyászat Ferencz-József-föld Zichy-fokán feküdnek Tátrafüred s nem a 49. szélességi fok alatt. Érdekes azután elnézni, hogy az első sétánál miként aggatják az egyes tűrhetetlen ruhadarabokat az út melletti fákra: lekerül a kendő, boa, bunda, kabát, második mellény stb., míg nem marad más, mint a rendes szobai öltözék. Ebben azután jól érzik magukat. Ez a dolog persze szokatlan és hihetetlen, mert közönségünk — még az orvosi közönség is — alig ismeri a hegyvidék téli klímáját. Nem tudják, hogy télvíz idején a hegyek tejtőjén a hőmérsékleteloszlás megváltozik s a hegyoldalban melegebb van, mint a völgyben s nem veszik figyelembe az insolatio nagy­ságát, mely perzselő napmeleget éreztet akkor is, mikor a levegő hőmérséklete fagypont alatt van. Ezek a tényezők már magukban véve is ele­gendők arra, hogy az orvosok figyelmét ráirányítsák a hegyvidék téli klimájára s különösen a Magas- Tátrára. Évenként százezreket hagyunk külföldön, Svájcz és Tirol téli klimatikus gyógyhelyein, pedig itt van előttünk hazánk legmagasabb, legvadregényesebb hegysége, melynek téli klimája bátran versenyre kelhet a külföldéivel. A havasok téli klímája pedig hatalmas, sok­oldalú gyógyító erő. Hatalmasabb, mint sokan hiszik. Hiába, a klimatotherapiában is van divat. A ren­des, mindennapi gyakorlatban a klimatotherapiát az orvosok alig veszik használatba. Alig szerepel más indicatio, mint tuberculosis (magaslati gyógyhely, vagy sivatag, vagy tengermellék), scrophulosis (tengerpart vagy tópart), neurasthenia (bármely fürdő) s néha légzőszervi bántalmak utáni reconvalescentia. Pedig a klimatotherapia alkalmazási köre sokkal nagyobb, hiszen magának a havasi téli kúrának is több bajra van kedvező hatása, mint a­mennyit fönt említettünk. Általánosan ismert, de kevéssé alkalma­zott a havasi téli kúra jó hatása rhachitisnél, scrophy­­losisnál, vérszegénységnél, ideges gyomorbélbajok­­nál stb. Hatalmas gyógyító eszköz a havasi téli klíma a betegségek oly sorában is, melyek klimatikus keze­lésére legtöbben eddig nem is gondolnak. Ezek a sebészi betegségek. Természetesen nem azt mondom, hogy a klimatikus kezelés a sebészi beavatkozást pótolhatja, hanem azt állítom, hogy a tökéletes ered­mény elérésére oly segítő eszköz, melynek igénybe nem vétele mulasztás. A műtétek utáni általános reconvalescentia elősegítéséről nem is beszélve, be kell látnunk, hogy a sebészi tuberculosis operatív kezelése után a havasi klíma alkalmazását nemcsak az általános reconvalescentia teszi indikálttá, hanem mint a kezdődő tuberculosis egyedüli specifikus gyógyszerét javalja maga a kór, melynek egyik — talán egyedüli — megnyilvánulása maga a sebészi beavatkozást kívánó elváltozás volt. A levegő nagy szárazsága s az insolatio inten­­sitása — vagyis a havasi téli klíma legkiemelkedőbb tényezői — nagy szerepet játszhatnak a sebek, feké­lyek gyógyításában. Bernhardt (Engadin, Samaden) a sebeknek, fekélyeknek csodás gyógyulásait látta, mikor az insolatiót s kiszárítást vette orvosságokul. Ha a túlságos kiszáradást gondos orvosi fel­ügyelettel elkerülte, Bernhard gyors és kitűnő gyó­gyulást látott ily esetekben; nagy kiterjedésű égési sebek, melyeken a transplantatio nem sikerült; sebészi vagy traumatikus per secundam gyógyuló sebek; fagyási sebek; továbbá fekélyek : ulcus cruris, ulcus molle, elgenyedt bubók stb. Kevéssé alkalmazzák a klimatotherapiát a bőr­­gyógyászatban is. A havasi klíma, melynek verő napfényében az ultraviola sugarak sokszorta gazda­gabban vannak meg, mint a síkot érő napsugarak­ban, a phototherapiával legyőzhető bőrbajokban lehet indikált. Maga Einsent ajánlotta, hogy a photothera­­piai intézeteket magas hegyvidéken építsék, a­hol egyrészt mesterséges fény helyett a napfény használ­ható magára a fénykezelésre, másrészt maga a rendes napvilág is hatalmas adjuvánsa lesz a kúrának. Figyelembe véve azt is, hogy a magas hegyvidék lakosságában — bár tuberculos is előfordul — a lupus mondhatnék merőben ismeretlen, be kell látnunk, hogy lupusbetegeknél s más fénynyel gyógykezeltek­­nél a havasi klíma élvezése legalább mint utókúra feltétlenül indikált. A beszáradás és insolatio számos bőrbajban segíthet; Bernhard scrophyloderma egy ese­tében ért el velük gyógyulást. A gégebántalmak heliotherapiája — melynek jelentősége napról napra nő — legeredményesebb a havasok világában lesz. Néhány szóval meg kell emlékeznünk a téli sportok indicatióiról is. A Tátrafüredre küldött bete­geknek adott utasításokból látom, hogy az orvosok legnagyobb része a téli sportokat nem ismeri s így az ép vagy beteg szervezetre gyakorolt hatásukat mérlegelni nem tudja. A hegyvidéken űzött téli sportok legnagyobb részére jellemző, hogy egyesíti a roppant sebességű passiv helyváltoztatást az aránylag csekély aktív munkával. Ez leginkább áll azon sportokra, melyek lényege a lejtőn lecsúszás. (Toboggan, Ródli, Bobsleight, Kanadai-szánkó, Skeleton stb.) Mindegyiknél más és más fokú és minőségű a szükséges testi munka. A bobsleightnál — mivel felfelé lovak húzzák —­ az aktív mozgás csak a szükség szerinti jobbra-balra hajlás, a többi szánkófajnál a felfelé vonszolás köny­­nyen elkerülhető munkájától eltekintve, a kormány­zás és esetleg fékezés ad a testrészeknek munkát. Figyelembe véve, hogy a mozgás rendszerint igen sebes — 40—80 km, óránként — természetes, hogy a szánkón ülő akaratlanul is, minden érzéké­nek minden erejével figyel. Ez az elfoglaltság, mely minden érzést és gondolatot kiszorít, egybekötve a kellemes érzéssel, melyet a száguldás okoz, kitűnő hatású ott, a­hol a psychére akarunk hatni s a gon­dolkozást akarjuk rendes kerékvágásából kizökken­teni ; tehát szellemi pihenés czéljából, neurastheniá­­nál, lehangoltságnál. Viszont vannak esetek, mikor az igen gyors haladás az idegességet csak fokozza, mikor az izgató s vérnyomást emelő hatás káros lehet, vagy mikor a levegő hasítása folytán a légzőszervek szenvedhet­nek, (asthma, tuberculosis). Ily esetekben e sportokat el kell tiltanunk s helyettük esetleg a korcsolyázást. 1 Bernhard : Über offene Wundbehandlung durch Insola­tion und Eintrocknung Münch, med. Wochschr. 1904. Nr. 1. 18. lap. 1 Niels R. Finsen : Mitth. aus Finsen's Medicinske Lysinsti­­tut. III. 1903. 51. lap.

Next