Budapesti Orvosi Újság, 1914. július-december (12. évfolyam, 27-53. szám)

1914-07-02 / 27. szám

XII. évfolyam. Budapest, 1914. julius 2. 24. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG Bőr- és bujakórtan szerkeszti: TÖRÖK LAJOS dr., egye­temi tanár. Fülészet szerkeszti : SCHVARCZ EDE dr., közkórházi rendelő főorvos. Fürdő- és vi­.gyógyász.at szerk. : BOSÁNYI BÉLA dr., kir. tan., Sáros gyógyfürdő igazgató­főorvosa és DALMÁDY ZOLTÁN dr., egyetemi magántanár. Gégészet szerk.: NAVRATIL DEZSŐ dr., egye­temi magántanár. Gyermekorvos szerkeszti: GRÓSZ GYULA dr., kór­házi igazgató-főorvos. SZERKESZTI A SZAKMELLÉKLETEK SZERKESZTŐINEK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL : TORDAY FERENCZ DK­EGYETEMI MAGÁNTANÁR. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. 10 ÁLLANDÓ MELLÉKLE­E ÉVENKÉNT 4-4 SZÁMBAN. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VII., KERTÉSZ-UTCZA IG. SZ. Közegészségügyi és törvény­­széki orvostudományi szemle szerkeszti: MINICH KÁROLY dr., egyet, magántanár és SCHUSCHNY HENRIK dr. szerkeszti: báróHERCZELMANÓ dr., udvari tanácsos, egyetemi tanár. Szemészeti Lapok szerkeszti: GOLDZIEHER VILMOS dr. udvari tanácsos, egyetemi tanár Szülészet és nőgyógyászat szerkeszti: ROTTER HENRIK dr. kórházi főorvos. Urológia szerkeszti: FELEKY HUGÓ dr., egyetemi magántanár. T A­R­T Eredeti közlemények. Friedenthal Hans dr. és Szily Pál dr.: Syphilis ch­emothera­­piája tig’As és J anorganikus combinatiójával. — Kovács Bertalan dr. : A csecsemők emésztési zavarainak diaetetikus gyógykezeléséről. Referátumok. A máj működésének vizsgálata. — Latens lues a csecsemő- és gyermekkorban. — A terhesség idejében fellépő veszélyes vérzés kezelése. Lapszemlék. Belgyógyászat. Van-e szükségük a czukorbetegeknek szénhydrá­­tokra ? — Multiplex myeloma-eset Ben­ce-Jones-albuminitriával s metastasissal a jobb tonsillában. — A meningitis tuberculosa egy ritka alakjáról. — A művi pneumothorax a tüdővész kezelésénél. — Az időszakos izületduzzadás. — Sebészet. Az abdomino-coccygeális végbélcsonkolás és csonkításról. — Buja­­kórtan. Merlusan. A Ij . M : Therapiai jegyzetek. Coagulen. — Ph­enoval. — Erystypticum. Hirek. Kinevezések. — Választások. — Meghaltak. — Lakásváltoztatás. — A Magyar Orvosok és Term­észetvizsgálók XXXVII. vándorgyűlése. — Az epilepsia elleni nemzetközi liga ülése. — A XII. nemzetközi szemészcongressus. Pályázatok nyilvántartása. Hirdetések. Melléklet. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÖRVÉNYSZÉKI ORVOSTUDOMÁNYI SZEMLE. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. A pesti izr. kórház serologiai és kísérleti gyógytani állo­másáról. Syphilis chemotherapia tigris és­­ anorganikus combinatiójával. — Előzetes közlemény. — Irta: Frieden­thal Hans dr. tanár Berlin és Szily Pál dr. kórházi rendelő főorvos Budapest. A chemotherapia végczélja oly anyagoknak felderítése, melyek minimális organotropia mellett maximális parasitotropiá­­val bírnak. A czéltudatos próbálgatás útján talált gyógyanyag oly vegyi csoportozatokat tartalmaz, melyek specifikus receptor rendszerüket a parasita ellen irányítják, ezzel szemben azon­ban a gyógyanyagot a szervek szöveteivel szemben úgyszólván beburkolják, úgy hogy előbbi azok számára indifferens marad. Az emberi therápiában megindítandó gyógyelvek támasz­pontjául szolgál az állatkísérlet. Azonban a kis állatokon nyert chemotherapiás eredmé­nyek semmiképpen sem vezethetők egyszerűen át más álla­tokra, vagy éppenséggel az emberi therapiára. Egyrészt fölötte hatásos therapiás anyagokkal szemben különböző állatfajok idiosynkrasiával viseltetnek, másrészt viszont kórokozók bizo­nyos törzsei egyenlőtlen resistentiát fejthetnek ki az anyag­gal szemben. Az ezáltal előálló hézagok a gyógymódozatok c­éltudatos változtatásával tölthetők ki. Régen ismert tény, hogy a legtöbb higanypraeparatum az experimentális nyúlsyphilisnél hatástalan, továbbá a nézetek még távolról sem egységesek a syphilisre nézve tekintetbe jövő anyagok gyógy­hatásának módját illetőleg sem. Még min­dig vita tárgyát képezi, hogy luetikus productumok gyógyulásá­nál vájjon a salvarsannak főleg direct spirillocid hatása nyilvá­nul-e meg, vagy pedig vájjon specifikus immunitási jelensé­gek játszanak-e szerepet. A salvarsan-serumnak csak nem régen felfedezett specifikus hatása úgy látszik tényleg ily immun­anyagok jelenlétében áll. Gonder, Castelli, Swift és Ellis kísérletei révén a spirillum­ok fejlődésének gátlása salvarsan befolyása alatt mindenesetre megállapítottnak vehető. Ehrlich, Hala, Uhlenhuth stb. a kísérleti spiritlosisnál a kórokozók promt­elölését tapasztalták a különböző aromatikus arsen­­praeparatumok részéről. A therapia sterilisans maga azon­ban csak korlátolt értelemben válik be az emberen. A vér­keringésből kizárt spirochaetákat a salvarsan nehezebben éri el és így ezek a recidivák gyakori fellépését okozzák. Külö­nösen nehézségeket okoz az agymassa befolyásolása, mely­nek nyirok üregeiben a spirochaeták tömegesen beágyazódnak. A salvarsannal szemben Bruck, Hata, Kostenbacher és Mayer kimutatták, hogy a higany direct spirillocid hatást nem fejt ki, sem epruvettában, sem az állati testben, hanem hihető­leg a luetikus szövet bizonyos átalakulását okozza. A leg­precízebb antiparazitaer jelentőségük kétségkívül az aromatikus arsenpraeparatumoknak van. A sokirányú therapiás tapasztalatok, különösen az emberi syphitist illetőleg, azonban azt mutatják, hogy csak az intensiv etappekezelés, lehető magas intermittáló módon alkalmazott adagok hatásosak. Továbbá csak az összes tekintetbe jövő factorok, így a serum és liquor pontos kontrollja vezet ered­ményre. Csak a­mennyiben valamennyi biológiai m­es-reactiót eltüntetünk, fejthető ki tényleges biológiai therápia és várható el kielégítő végeredmény. (Gennerich, Citron, Nonne stb.) A kezelés ennek folytán oly gondosságot és kitartást igényel, mely a Fournier-féle princípiumot is messze túlhaladja. Különösképpen érvényes ez a látszólag resistens kóralakzatok által feltételezett metalueses processusok, a „legeslegsúlyosabb syphilis“ kórformái esetében. Az aromatikus arsenpraeparatumok segélyével végzett kísérleti stúdiumok bennünket a lues lefolyásának megismeré­sében továbbra vittek, különösképpen pedig a neurorecidivák megfigyelése által a gyógyhatás czéljai élesebben kidomborod­tak. Csakhamar nyilvánvalóvá váltott, h­ogy elégtelen kezelés a recidiv hajlamot fokozza, mivel „a tartósan nem sérült spirochaeták a hatáskörük kiterjesztésének csökkenését ismét kipótolni törekszenek“ (Ehrlich, Benario, Thalman, Gen­nerich). Továbbá a góczpontban álló kérdés az, hogy a complet sterilisatio czélja váljon egyetlen vagy csak több egyirányú therapiás principium combinatiójával érhető-e el. Kétségkívül bebizonyosodott, hogy egy bizonyos számú különösen friss lueses megbetegedés tisztán higany-, valamint salvarsankurával is kigyógyítható ( Wechselmann, Citron). Daciára annak azon­ban különböző antiparasitás gyógyanyagok egyidőben való adagolása a luestherapiában polgárjogot nyert. A combinatiós therapiát, mint Ehrlich, alapvető vívmányát, mint a felfedezett specifikus erősség resultánsát kell tekintenünk, így a legtöbb syphilis-therapeuta Ehrlich-hel egyetért abban, hogy a higany

Next