Budapesti Orvosi Újság Mellékletei, 1914

Szemészeti lapok - 1914-03-05 / 1. szám

1. szám. A Budapesti Orvosi Újság­ 10. számának melléklete. 1914. márczius SZEMÉSZETI LATOR szerkeszti: DR­ GOLDZIEHER VILMOS tanár. MEGJELENIK ÉVENKÉNT NÉGYSZER. Eredeti közlemények. (A nieni I. számú egyetemi szemklinikából. Igazgató : Dimmer tanár.) Szemüveggel való sérülésekről. Irta : Lauber H. dr., egyetemi magántanár, Wien. A szemüveg­viselés rendkívüli elterjedettsége mellett fel­tűnő, hogy a szemüveg szilánkjai által létrejövő sérülések mily ritka eseményt képeznek. Ezt már azon körülmény is bizonyítja, hogy Wagenmann'' és Praune a szem sérüléseit tárgyaló könyveikben ezen tárgynak nem szentelnek külön fejezetet s nem is foglalkoznak statistikai vizsgálatával. Az irodalomban csak két közlemény van szemüveggel való sérü­lésről : az egyik Bourgeois-tól,­ a másik Vogt-tól.­ E mellett Bourgeois nem nyújt statistikai adatokat (a Michel­ Nagel-féle „Jahresberichte" referátumai és Vogt közleményei szerint). Vogr­endíti, hogy szemsérülés hét-nyolczszáz esete közül eéy esetben látott ilyen sérüléseket. Ezen adatból is kitűnik, hogy a kérdéses sérülések a legritkábbak közé tartoznak. Nem elegendők azonban arra, hogy felvilágosítást nyújtsanak az iránt, milyen arány van a szemüvegsérülések és a szem­üvegviselők összessége között. Ezen kérdés azonban nem csekély jelentőséggel bír, mivel ezen kérdést intézik a szem­orvoshoz szemüveg rendelése alkalmából nemcsak a betegek, hanem különösen azok szülei és gyámjai. Sajnos, nem ismer­jük a szemüveget viselők absolut számát vagy a szemüveget viselők arányát az összlakossághoz viszonyítva. Ezen arány­a a különböző országokban bizonyára igen különböző, de külön­böző a városi és falusi lakosságnál is. Meg sem kísérthetem csak megközelítőleg is megadni Wien szemüveget viselőinek számát, mi pedig fejtegetéseimnél első­sorban jön tekintetbe. Bizonyos fogalmat nyerhetünk a szemüvegsérülések gyakoriságá­ról, ha számukat összes beteganyagunkhoz viszonyítva tekintjük. Szemorvosi működésem kezdete óta a II. s­z. szemklinikán (Fuchs) 1901 és 1902-ben, majd 1903 óta az 1. sz. szem­klinikán (Schnabel és Dimmer), valamint magángyakorlatomban összesen 150,000 beteget tekinthettem át. Ezen 150,000 beteg között 5 szemüvegsérülés fordult elő, tehát körülbelül 30.000 betegre esik egy szemüvegsérülés. Később még vissza fogok arra térni, mennyiben helyesek ezen statistikai következtetések. Mindenekelőtt engedtessék meg, hogy kivonatosan közöl­jem az öt beteg kórtörténetét, mivel ez ad felvilágosítást a sérülés mechanisnása felöl. I. M. 8., 28 éves gyógyszerész vasúton való utazás köz­ben csiptetővel (1­0'75 t­. sph.) olvasott; baloldalt a kocsi­falhoz támaszkodva ült, midőn a vonat egy állomásba való befutásánál hirtelen megállt s a beteg oly erővel lökődött a kocsi falához, hogy csiptetője eltörött s annak egy szilánkja a bal szembe hatolt. A sérült a szilánkot sajátkezűleg rögtön kihúzta; a szilánk állítólag a csiptető üvegje rövidebb átmérő­jének hosszával birt. A vasúti orvos a sérültet bekötötte s a klinikára küldte. Másnap (1907. október 24.) a lelet a követ­kező volt: Jobb szem rendes. V. 1­1 (10‘750. sph.) Bal szem: A szemteker kötőhártya erősen suffundált és pedemás. Az iris egy kissé rezeg. Az üvegtestben vérczafatok láthatók. A nasális oldalon lent a szemtükörrel látható terület legszélső peri­­pheriájában élénkfehér hely látszik, mely előrefelé élesen határolt és pedig vörös szél által, hátrafelé pedig kissé szabály­talanul határolja vöröses-fekete szegély. Ezen helytől aequa­­toriális irányban világos, szürkésfehér csík húzódik. A kép erős szűkülése következtében parallaktikus eltolódásnál nincs világos eredmény. Ezen hely körül még néhány világosabb hely látható, melyek redők benyomását keltik. A nasális oldalon lent a szemtükri elváltozásoknak megfelelően a szem- s teke burkaiban szondával kis perforatiós nyítás mutatható ki és pedig néhány mm.-rel a szemteker kötőhártyának az alsó átmeneti redőbe való áthajlása felett. Ezen hely vérrel leg­erősebben aláfutott. V .V 30. Röntgen-lelet (Holzknecht dr.): az orbita területében idegen test nem mutatható ki. Október 26-án a séridés helye narcosisban lesz meg­vizsgálva. A kötőhártya megfelelő helyen fel lesz hasítva. A sklerán 6 mm. hosszú, sima szélű seb látszik. A chorioidea és retina is át van metszve. Kutaszszal a szem belsejében a sérülési hely körül nem található idegen test. Üvegtest­­veszteség nincsen. A kötőhártyaseb két varrattal lesz egye­sítve. Az aequatoriálisan futó seb az aequatorhoz közel fekszik. A gyógyulás reactio nélkül állott be; november 1-én el lettek távolítva a varratok. November 5-én elbocsátás s ekkor már nem volt észlelhető az előzőleg fennállott lencserezgés. A szaruhártya, a csarnokvíz és a lencse tiszták. A mélyből éppen csak hogy vörös fény nyerhető, alul csak sötét felhőszerű tömeg látható. Ujjakat olvas 30 cm.-ről, de csak lefelé. 1908. deczember 15-én Schnabel már csak bizonytalan fényér­zést talált. Az üvegtestben vér már nem volt látható. Az ideg­hártya le volt válva s a sérülés helyén el volt szakadva. N­. F. F., 32 éves tanító. 1909. június 28-án oly módon sérült meg, hogy acetylénlámpa robbanásánál a kazán a beteg arczába vágódott s pápaszemét összetörte. A pápaszemben keretbe foglalt üvegek voltak (-1-0­750. sph.). A szemüveg szilánkjai a szemhéjakba és a szembe hatoltak, úgy hogy heves vérzés lépett fel. A gyorsan odahívott orvos a sebeket bevarrta s kötést tett a szemre. Másnap, midőn a beteget először láttam, a lelet a következő volt: Jobb szem rendes. Bal szem: a felső szemhéjon két ív alakú, körülbelül 1 cm. hosszú metszett seb van, melyek csomós varratokkal vannak egyesítve. A pillaszélen néhány behúzódás van jelen, melyek a szemhéjszél egész vastagságára vonatkoznak. A szemtekén conjunctivalis és ciliáris hyperaemia van jelen; a szemteket kötőhártya alul vértől aláfutott s egy selyemfonállal egyesített sebzés van rajta. A szaruhártya belső alsó quadranjában radiaer irányú, körülbelül 4 mm. hosszú metszett seb van, mely a limbuson túl még 6 cm.-nyire folytatódik a sklerában. Ezen sebbe, melyet az összevarrt kötőhártya részben fed, uveális szövet és üvegtest van előesve. Az átlátszó szaruhártyán és mély csarnokon keresztül látni, hogy a szivárványhártya nasális része a sebhez húzódik, míg temporális része szabad. Lencsereflex, valamint vörös visszfény a fimdusról nem nyer­hető. A szem igen puha, nyomásra kissé érzékeny. Fényérzés és projectio jó. Nem állapítható meg, vájjon van-e a szemben üvegszilánk. Junius 30-án az előesett uvea és ü­vegtest nar Tartalom. Eredeti közlemények. Laube.?' H. dr.: Szemüveggel való sérülésekről. — Nest­linger’ Miklós dr. : Panophthalmitis egy esete isolált metastasis folytán. — Tóth Matild dr.: A novojodin a szemészetben. — Goldzieher Vilmos dr. : Közlemények a gyakorlati szemészetből. — Goldzieher Vilmos dr. : A gyenge­­látásnak iskoláztatása. Referátumok. Kétoldali acut neuritis retrobulbaris teljes amaurosissal mindkét oldalt gyógyulással, baloldalt 33 napi amaurosis után. — A liporodin a látóideg és az ideghártya néhány megbetegedésénél. — Az ophthalmoblennorrhoea keze­lése porlasztott vízgőzzel (Gohlzieher-féle eljárás). — Az átlátszó ektopiás lencse luxatiója a mellső csarnokba, különösen a gyermekkorban s annak operativ el­távolítása. Lapszemlék. Pangásos pupilla és abducens tüdös chlorosisnál. — Sterpes iridisről és más ritkább herpetikus szem megbetegedésről. Tudományos ülések. Budapesti Kir. Orvosegyesület II. rendes ülése 1914. január 17-én, III. ülése január 24-én és V. ülése február 7-én.

Next