Budapesti Orvosi Újság Mellékletei, 1914
Szemészeti lapok - 1914-03-05 / 1. szám
1. szám. A Budapesti Orvosi Újság 10. számának melléklete. 1914. márczius SZEMÉSZETI LATOR szerkeszti: DR GOLDZIEHER VILMOS tanár. MEGJELENIK ÉVENKÉNT NÉGYSZER. Eredeti közlemények. (A nieni I. számú egyetemi szemklinikából. Igazgató : Dimmer tanár.) Szemüveggel való sérülésekről. Irta : Lauber H. dr., egyetemi magántanár, Wien. A szemüvegviselés rendkívüli elterjedettsége mellett feltűnő, hogy a szemüveg szilánkjai által létrejövő sérülések mily ritka eseményt képeznek. Ezt már azon körülmény is bizonyítja, hogy Wagenmann'' és Praune a szem sérüléseit tárgyaló könyveikben ezen tárgynak nem szentelnek külön fejezetet s nem is foglalkoznak statistikai vizsgálatával. Az irodalomban csak két közlemény van szemüveggel való sérülésről : az egyik Bourgeois-tól, a másik Vogt-tól. E mellett Bourgeois nem nyújt statistikai adatokat (a Michel Nagel-féle „Jahresberichte" referátumai és Vogt közleményei szerint). Vogrendíti, hogy szemsérülés hét-nyolczszáz esete közül eéy esetben látott ilyen sérüléseket. Ezen adatból is kitűnik, hogy a kérdéses sérülések a legritkábbak közé tartoznak. Nem elegendők azonban arra, hogy felvilágosítást nyújtsanak az iránt, milyen arány van a szemüvegsérülések és a szemüvegviselők összessége között. Ezen kérdés azonban nem csekély jelentőséggel bír, mivel ezen kérdést intézik a szemorvoshoz szemüveg rendelése alkalmából nemcsak a betegek, hanem különösen azok szülei és gyámjai. Sajnos, nem ismerjük a szemüveget viselők absolut számát vagy a szemüveget viselők arányát az összlakossághoz viszonyítva. Ezen aránya a különböző országokban bizonyára igen különböző, de különböző a városi és falusi lakosságnál is. Meg sem kísérthetem csak megközelítőleg is megadni Wien szemüveget viselőinek számát, mi pedig fejtegetéseimnél elsősorban jön tekintetbe. Bizonyos fogalmat nyerhetünk a szemüvegsérülések gyakoriságáról, ha számukat összes beteganyagunkhoz viszonyítva tekintjük. Szemorvosi működésem kezdete óta a II. sz. szemklinikán (Fuchs) 1901 és 1902-ben, majd 1903 óta az 1. sz. szemklinikán (Schnabel és Dimmer), valamint magángyakorlatomban összesen 150,000 beteget tekinthettem át. Ezen 150,000 beteg között 5 szemüvegsérülés fordult elő, tehát körülbelül 30.000 betegre esik egy szemüvegsérülés. Később még vissza fogok arra térni, mennyiben helyesek ezen statistikai következtetések. Mindenekelőtt engedtessék meg, hogy kivonatosan közöljem az öt beteg kórtörténetét, mivel ez ad felvilágosítást a sérülés mechanisnása felöl. I. M. 8., 28 éves gyógyszerész vasúton való utazás közben csiptetővel (10'75 t. sph.) olvasott; baloldalt a kocsifalhoz támaszkodva ült, midőn a vonat egy állomásba való befutásánál hirtelen megállt s a beteg oly erővel lökődött a kocsi falához, hogy csiptetője eltörött s annak egy szilánkja a bal szembe hatolt. A sérült a szilánkot sajátkezűleg rögtön kihúzta; a szilánk állítólag a csiptető üvegje rövidebb átmérőjének hosszával birt. A vasúti orvos a sérültet bekötötte s a klinikára küldte. Másnap (1907. október 24.) a lelet a következő volt: Jobb szem rendes. V. 11 (10‘750. sph.) Bal szem: A szemteker kötőhártya erősen suffundált és pedemás. Az iris egy kissé rezeg. Az üvegtestben vérczafatok láthatók. A nasális oldalon lent a szemtükörrel látható terület legszélső peripheriájában élénkfehér hely látszik, mely előrefelé élesen határolt és pedig vörös szél által, hátrafelé pedig kissé szabálytalanul határolja vöröses-fekete szegély. Ezen helytől aequatoriális irányban világos, szürkésfehér csík húzódik. A kép erős szűkülése következtében parallaktikus eltolódásnál nincs világos eredmény. Ezen hely körül még néhány világosabb hely látható, melyek redők benyomását keltik. A nasális oldalon lent a szemtükri elváltozásoknak megfelelően a szem- s teke burkaiban szondával kis perforatiós nyítás mutatható ki és pedig néhány mm.-rel a szemteker kötőhártyának az alsó átmeneti redőbe való áthajlása felett. Ezen hely vérrel legerősebben aláfutott. V .V 30. Röntgen-lelet (Holzknecht dr.): az orbita területében idegen test nem mutatható ki. Október 26-án a séridés helye narcosisban lesz megvizsgálva. A kötőhártya megfelelő helyen fel lesz hasítva. A sklerán 6 mm. hosszú, sima szélű seb látszik. A chorioidea és retina is át van metszve. Kutaszszal a szem belsejében a sérülési hely körül nem található idegen test. Üvegtestveszteség nincsen. A kötőhártyaseb két varrattal lesz egyesítve. Az aequatoriálisan futó seb az aequatorhoz közel fekszik. A gyógyulás reactio nélkül állott be; november 1-én el lettek távolítva a varratok. November 5-én elbocsátás s ekkor már nem volt észlelhető az előzőleg fennállott lencserezgés. A szaruhártya, a csarnokvíz és a lencse tiszták. A mélyből éppen csak hogy vörös fény nyerhető, alul csak sötét felhőszerű tömeg látható. Ujjakat olvas 30 cm.-ről, de csak lefelé. 1908. deczember 15-én Schnabel már csak bizonytalan fényérzést talált. Az üvegtestben vér már nem volt látható. Az ideghártya le volt válva s a sérülés helyén el volt szakadva. N. F. F., 32 éves tanító. 1909. június 28-án oly módon sérült meg, hogy acetylénlámpa robbanásánál a kazán a beteg arczába vágódott s pápaszemét összetörte. A pápaszemben keretbe foglalt üvegek voltak (-1-0750. sph.). A szemüveg szilánkjai a szemhéjakba és a szembe hatoltak, úgy hogy heves vérzés lépett fel. A gyorsan odahívott orvos a sebeket bevarrta s kötést tett a szemre. Másnap, midőn a beteget először láttam, a lelet a következő volt: Jobb szem rendes. Bal szem: a felső szemhéjon két ív alakú, körülbelül 1 cm. hosszú metszett seb van, melyek csomós varratokkal vannak egyesítve. A pillaszélen néhány behúzódás van jelen, melyek a szemhéjszél egész vastagságára vonatkoznak. A szemtekén conjunctivalis és ciliáris hyperaemia van jelen; a szemteket kötőhártya alul vértől aláfutott s egy selyemfonállal egyesített sebzés van rajta. A szaruhártya belső alsó quadranjában radiaer irányú, körülbelül 4 mm. hosszú metszett seb van, mely a limbuson túl még 6 cm.-nyire folytatódik a sklerában. Ezen sebbe, melyet az összevarrt kötőhártya részben fed, uveális szövet és üvegtest van előesve. Az átlátszó szaruhártyán és mély csarnokon keresztül látni, hogy a szivárványhártya nasális része a sebhez húzódik, míg temporális része szabad. Lencsereflex, valamint vörös visszfény a fimdusról nem nyerhető. A szem igen puha, nyomásra kissé érzékeny. Fényérzés és projectio jó. Nem állapítható meg, vájjon van-e a szemben üvegszilánk. Junius 30-án az előesett uvea és üvegtest nar Tartalom. Eredeti közlemények. Laube.?' H. dr.: Szemüveggel való sérülésekről. — Nestlinger’ Miklós dr. : Panophthalmitis egy esete isolált metastasis folytán. — Tóth Matild dr.: A novojodin a szemészetben. — Goldzieher Vilmos dr. : Közlemények a gyakorlati szemészetből. — Goldzieher Vilmos dr. : A gyengelátásnak iskoláztatása. Referátumok. Kétoldali acut neuritis retrobulbaris teljes amaurosissal mindkét oldalt gyógyulással, baloldalt 33 napi amaurosis után. — A liporodin a látóideg és az ideghártya néhány megbetegedésénél. — Az ophthalmoblennorrhoea kezelése porlasztott vízgőzzel (Gohlzieher-féle eljárás). — Az átlátszó ektopiás lencse luxatiója a mellső csarnokba, különösen a gyermekkorban s annak operativ eltávolítása. Lapszemlék. Pangásos pupilla és abducens tüdös chlorosisnál. — Sterpes iridisről és más ritkább herpetikus szem megbetegedésről. Tudományos ülések. Budapesti Kir. Orvosegyesület II. rendes ülése 1914. január 17-én, III. ülése január 24-én és V. ülése február 7-én.