Budapesti Orvosi Újság, 1919. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1919-01-02 / 1. szám

é­vi ’ (o7i XVII. évfolyam. ( A könyvtára * ívn­i..._ ]Ay Mária-iEj Budapest, 1919 január 2. 1. szám.­UDAPESTI ORVOSI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ­­HIVATAL . BUDAPEST, VII., KERTÉSZ­ UTCZA 16. Telefon : „József“ 108-47. A GYAKORLATI ORVOSTUDOMÁNYOK HETI KÖZLÖNYE. SZERKESZTI: TORDAY FERENCZ DR EGYETEMI MAGÁNTANÁR. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. DJIA ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre — ... 40 kor. Fél évre­______ 20 kor. Negyed évre — 10 kor. Külföld részére : Egész évre___ 45 kor. Egyes szám ára 1 - 20 fill­ é­sz-Szemle//^ EREDETI KÖZLEMÉNYEK. A szoptató anya életrendjéről. (Klinikai előadás.) Irta: Heim Pál dr., pozsonyi egyetemi nyilv. r. tanár. Hogy a szoptató anya hivatásának teljes mértékben meg tudjon felelni, hogy a szoptatási eredmény az adott körülmények között a lehető legjobb legyen, ahhoz sok min­den más faktor mellett, nem utolsó sorban az is hozzájárul, hogy a szoptató anya bizonyos speciális életrendi szabályokat betartson. Az egész szoptatási időszakot a gyakorlat szempontjá­ból két periódusra oszthatjuk. A gyermekágy periódusára és az azt követő időszakra. A gyermekágyi időszak addig tart, a­míg az anyai szervezet a szülési traumát egészen ki nem heveri, a­mig a régi munkabírását, a régi erejét vissza nem nyeri. A szülést nem tekinthetjük pathologiás folyamatnak, a gyermekágyat pedig nem tarthatjuk reconvalescentiának, mind a kettő physiologiás folyamat, de a terhesség és a szülés oly nagy teljesítménye az anyai szervezetnek, hogy utána pihenésre és kíméletre szorul. Éppen ezért a szoptatás szem­pontjából igen helyes, ha ezen időszakot kissé kitoljuk, és addig tekintjük gyermekágyasnak az anyát, a­míg a régi erejét és frissességét vissza nem nyeri. Hogy ez az időszak egyénenként változó, az könnyen érthető, normális viszonyok között azonban a szülést követő 8—10 hétig tart. A jobbmódúaknál végzett magángyakorlatban a szoptató anya és környezete magától értetődőnek tartja, hogy a szülést követő hetekben az anya minden nehezebb, minden meg­erőltető munkától tartózkodjék. Az első kimenetelt is egyik hétről a másikra tolják, tartózkodik az anya a lépcsőn való járástól, és ebben a társadalmi körben legfeljebb arra szo­rítkozik igen gyakran az orvosi beavatkozás, hogy figyel­mezteti az anyát, hogy a túlságos kímélet a testi munkától, a mozgástól való túlságos tartózkodás ingerlékennyé, elége­detlenné teszi őt, majd elveszti a jó étvágyát, a­mi pedig jellemző tulajdonsága a szoptató nőnek. Nem így van ez azonban a szegényebb néposztálynál. Itt azt látjuk, hogy a szülést követő napokban már felkel az anya az ágyból, és még a legjobban járnak azok, a­kik a szülőintézetekben szültek, mert ezek legalább a szülést követő első 9 nap alatt kímélhetik magukat. Nehéz munka vár most a szegényebb sorsú anyákra. A szülés után még több a munkájuk, mint azelőtt volt, mert itt van az újszülött, akivel megszaporodott a család. Az újszülött pedig sok dolgot ad, szaporítja a mosást, fáradságos gondozást igényel. A munkásnőnek a kerületi pénztár gyermekágyi segélyt ad, és mentesíti ezáltal attól, hogy kenyérkereső munkába álljon, de e pénz arra nem elegendő, hogy a gyermekágyas anya munkaerőt sze­rezzen, a­ki az ő háztartásbeli nehéz munkáját elvégezze. A falusi nép szoptató asszonya segélyt nem kap senkitől és a háztartásbeli munkán kívül, a gazdaságban is segít és végzi fáradt testtel a legnehezebb physikai munkát. Korai elkopás, elöregedés, női betegségek, amelyek útját állják a későbbi conceptióknak a következménye ezen életmódnak. Az igazi orvosra e téren nagy hivatás vár. Az orvos nemcsak megmagyarázhatja az anyának és környezetének, hogy mit vétkezik testi jóléte ellen, ha a szülést követő he­tekben nem kíméli magát, hanem neki módja is van meg­szerezni a segítséget is. Nem arra gondolok, hogy a falusi orvos egyesületeket alakítson, hiszen a legtöbb faluban nem is volna módja reá, de eredménynyel ez nem is járna, de azt állítom, hogy az igazi orvosnak hatalmában van, hogy ha látja, hogy a faluban egyik-másik szülő nő kénytelen a nehéz háztartásbeli munkáját elvégezni, mert helyette azt senki más el nem végzi, hogy akkor megszerezze számára majd az egyik, majd a másik jólelkű asszonyt, a­ki a gyermekágyas anyát kisegíti. Az igazi orvos nemcsak abban látja a hiva­tását, hogy többé-kevésbé hasznos recepteket írjon fel, de beteglátogatása közben egyszer-máskor elbeszélget a betegei­vel, annak a környezetével és ha erre egyszer-egyszer öt perczet szán reá, akkor tudni fogja, hogy hol van szükség és hol van bőség, tudni fogja ki jólelkű, kinek van módja arra, hogy az orvos kérésére, az orvos kedvéért kisegítse egy időre a segítségre szoruló anyát. Tudatában van mindenki annak, hogy mily fáradságos physikai munka hárul éppen a falusi orvosra, mily nagy következményekkel lép fel vele szemben a hivatása, de éppen ezért nagy is a befolyása a falusi lakosságra. A mostani nagy átalakulást a vidéken saj­nálatos zavargások kísérték. Pozsony környékén is sok helyütt romboltak, törtek, zúztak, bántalmazták a polgári foglalko­­­zásúakat. De mindenütt ez alól egy foglalkozási ág volt a kivétel és ez az orvosi volt, mintha összebeszéltek volna az emberek, az orvost nem bántották, tulajdonát megkímélték. Sőt tudok esetet, hogy az egyik Pozsony melletti községben elkísérték éppen az orvost praxisába, nehogy bántódása essék. És legyünk vele tisztában, sok helyütt ez a kímélet, ez a védelem nem annyira az orvosnak, mint embernek szó­lott, hanem az orvosi hivatásnak. Az orvostól segítséget, védelmet várnak az emberek, az orvos előtt nem szégyellik testi állapotukat, de ha az orvos nem sajnálja a fáradságot, feltárják előtte a lelküket is. Ezért van az, hogy ha az orvos akarja, nemcsak a hygienikus kérdésekben, de sociális feladatokban is irányítója, vezetője lehet az egész falu lakos­ságának. Gyakran fordulnak az orvoshoz avval a kérdéssel, hogy TARTALOM. Eredeti közlemények. Heim Pál: A szoptató anya életrendjéről. — Barabás Zoltán : Érdekes genyedéses szövődmények hasihagym­áznál. Referátum. A hasüreg helybeli érzéstelenítéséről. A helybeli érzéstelenítésről. Lapszemlék. Belgyógyászat. Vörhenyszerű kiütés spanyol náthánál. — A háborús szíven végzett orthodiagraphikus vizsgálatok­­ • Kórtan. A féregnyúlványlok kóroktana. — Gyermekgyógyászat. A chorea minor kórbonczolástana és bakteriológiája. , Könyvismertetés. Dr.­­ Krönig und Dr. W. Friedrich: Physikalische und biologische I Grundlagen der Strahlentherapie. I Orvosi közügy. A jelen és jövő­ orvosproblemáiról. ' Therapia! jegyzetek. Urotropin influenzánál. — A nirvanolról. I Hirek. Kinevezések..— Választás. — Meghalt. — Belépés a háború folytán megkároso- I dott orvosok és családjuk segélyezésére alakult bizottságba.

Next