Budapesti Orvosi Újság, 1925. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1925-07-02 / 27. szám
XXIII. évfolyam. Budapest, 1925 julius 2. 27. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG Az orvosi tudományok minden ágának haladásáról a gyakorló orvosnak referáló hetilap. Megjelenik minden csütörtökön, legalább két ív terjedelemben. SZERKESZTI: Dalmady Zoltán dr., egyetemi magántanár. (Belgyógyászat.) Farkas Géza dr., egyetemi ny. r. tanár (Elméleti orvostudományok.) Feleky Hugó dr., egyetemi magántanár, az Általános Poliklinika főorvosa. (Urológia.) Frey Ernő dr., egyetemi magántanár, kórházi főorvos. (Ideg- és elmegyógyászat.) Hasenfeld Artúr dr., egyet, magántanár, egészs. főtanácsos. ( A vérkeringés betegségei.) Holitsch Rezső dr., az Általános Poliklinika Röntgen-intézetének vezetője. ( Röntgenológia.) Kubinyi Pál dr., egyetemi nyilv. r. tanár. (Szülészet és nőgyógyászat.) Liebermann Leó dr., egyet, tanár, a Rókuskórház szemész-főorvosa. (Szemészet.) Lobmayer Géza dr., egyet, magántanár, az Általános Poliklinika főorvosa.(Sebészet.) Molnár Béla dr., egyet, magántanár. ( Az emésztés és az anyagcsere betegségei). Morelli Gusztáv dr., egyet, magántanár. (Stomatologia.) Okolicsányi-Kuthy Dezső dr., egy. magántanár, főorvos. ( Tüdőtuberculosis.) Rejtő Sándor dr., egy. magántanár, egészs. főtanácsos. (Fül-, orr-, gége.) Rigler Gusztáv dr., egyetemi ny. r. tanár. (Egészségtan.) Torday Ferenc dr., egyetemi c. rk. tanár. (Gyermekgyógyászat.) Török Lajos dr., egyetemi tanár, egészségügyi főtanácsos. (Bőrgyógyászat.) FELELŐS FŐSZERKESZTŐ : DALMADY ZOLTÁN dr., egyet, magántanár. SEGÉDSZERKESZTŐ: FÖLDES ALADÁR dr. ELŐFIZETÉSI ÁRA BELFÖLDÖN: Egész évre................. 240000 korona Félévre ........................ 120000 „ Negyedévre................. 60000 „ Egyes szám ára......... 6000 „ Orvostanhallgatóknak 40% kedvezmény! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VH„ Kertész utca 16. szám. Telefon József 106-47 (Interurban is). HIRDETÉSEKET felvesz a kiadó cég: PETŐFI irodalmi vállalat. Pesti Alfréd Budapest, VII., Kertész utca 16. B. O. D. postatakarékp. számla sz. 40837. Eredeti tanulmányok. Tapasztalatok a szem maródásos sérüléseinél* Irta : Csapodyné Mócsy Márta dr. Véletlen szerencsétlenség, ipari vagy gazdasági balesetek, gondatlanságból okozott elcserélés, hosszú , változatos okok, változatos képekben idézik elő a maródásos szemsérüléseket. A marószer anyaga szerint lehet gáz vagy folyadék, a szilárd anyagok is a könnyfolyadékban oldódva, tehát mint folyadékok fejtik ki a hatásukat. A harci gázok, vegyi alkatuk szerint, fénykerülést és könnyezést, mások súlyos intraocularis elváltozásokat okoztak. Békeidőben a kéngyári és a csatornamunkások vannak kitéve a kénhydrogén, illetve ammónia-gőz hatásának. Általában maródási sérüléseknél folyadék szerepel. Maró hatású valamely szer, ha vízszívó, vagy a fehérjét kicsapja vagy chemiailag hatásos, tehát a savak (kén, só, salétromsav, királyvíz, fluor, ecet, oxálsav stb.), lúgok (káli és nátronlúg, mosószóda, oltott mész, habarcs, ammónia), a nehézfémsók erős oldatai: jódtinctura, H2O2, alkohol, creosol, lysol, karból, chloroform stb. Mindezek közül leggyakrabban ásványsavak vagy marólúg okozta sérülésekül van dolgunk. A savak coagulatiós, a lúgok colliquatiós necrosist okoznak. A szem sorsa a necrosis kiterjedésétől és mélységétől függ. Az elváltozások súlyosságát megszabja a marószer töménysége, a szemrésbe jutott mennyisége és az az idő, amely a sérülés és az orvosi kezelésbe jutás közt eltelik. Néhány perc alatt mélyreható elváltozások jöhetnek létre. Siegrist és Nishimura házinyulakon tanulmányozták a só- és salétromsav, illetve ammónia-becseppentések hatását. Eredményeiket röviden a következőkben foglalhatjuk össze: A savmaródás inkább felületi hatás, a lúgoké penetráló. Az ammónia rövid idő alatt elpusztítja a szaruhártya hámját és a Bowman-hártyát, átlatol a cornea lemezei között, megtámadja az endothelt és 5 percen belül kimutatató a csarnokvízben. Az irist és sugártestet direkte izgatja, 24 óra alatt hypopyoneletkezik. — A savak a hámot és a Bowman-hártyát homogén varrá változtatják. * Előadta a Magyar Szemorvostársaság nagygyűlésén, 1925 június 1.