Budapesti Orvosi Újság, 1925. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1925-07-02 / 27. szám

796 BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG 1925. 27. szám. A mélyebb rétegeket és az endothelt kezdetben nem támadják meg s primár hypo-­­ pyon sem keletkezik. A sav­ okozta maródásoknál általában kedvezőbb lefolyás vár- A ható, mint lúgsérüléseknél. Il Wagenmann a Griefe-Lamischben a savaknak és lúgoknak egy közös hatását­­ emeli ki: diffusio útján megtámadják az irist és sugártestet és elváltozásokat okoz­­­­nak a lencsében s üvegtestben is. A limbustájék súlyosabb maródásainál secundár glaukoma fejlődik ki; ezt részben a csarnokrúg gyulladásos összetapadása, részben a cornea és sclera heges zsugorodásának kell tulajdonítani. A szaruhártya maródásá­nál jelentkező feszülés-emelkedést Horay 1924-ben a Szemorvostársaságban tartott előadásában a kötő- és szaruhártya keringési zavarának, ifj. Imre pedig hozzászó­lásában a csarnokvíz megnövekedett fehérjetartalmának és a csarnokzúg fehérje­molekulák okozta eltömődésének tulajdonította. A secundár glaucoma súlyos és gyakori szövődmény, a szemgolyó maródá­sainál. A Szt. Rókus- és Szt. István-közkórházak szemosztályának beteganyagából kb. 30 esetre tudok visszaemlékezni, ezek közül 6 sav, a többi lúgsérülés volt. Az egyik savsérülés elcseréléséből keletkezett. Anacid panaszok miatt pep­­sint és sósavat rendeltek valakinek; egy reggel a megszokott zinkes szemcseppjei helyett siettében sósavat cseppentett az alsó áthajlásba. Egynegyed órán belül je­lentkezett erősen duzzadt és vérbő áthajtási kötőhártyával, a marás a szemtekének csak alsó részére terjedt ki, a szaruhártya ép volt és az is maradt. Kimosásra és ke­­nőcsös kezelésre 1 hét alatt, teljesen rendbejött. Éppen ilyen szerencsés volt az a sza­kácsnő, kinek ecetessencia jutott a szemébe. Két betegünknek szerelmi bosszúból vitriolt loccsantottak az arcába. Az egyik észrevette, mi készül, elfordította a fejét és becsukta a szemeit, így csak egyik szemébe jutott egy csepp kénsav. Pár percen belül kezelésbe került (a merénylet a kórház előtt történt). A szemrésben fekvő és az alsó áthajlási kötőhártya erősen izgatott és felszínesen leheletszerűen elhomá­lyosodott volt, a szaruhártyán kendermagnyi felszínes pörk. Alig észrevehető, peri­fériás szaruhártyahomállyal gyógyult. A másik nyitott szembe kapta a kénsavat, fél­óra múlva láttam, teljesen elszürkült, pörkös corneával és felszínesen elhalt kötő­­hártyával. Applanatio, phu­sis bulbi és a kötőhártya nagyfokú zsugorodása követ­kezett be. Egy fényképész előhívót akart készíteni és az szemébe freccsent. Másnap jött. A szaruhártya alsó felének pörkös elhalása és kiterjedt kötőhártyanecrosis. A pör­­kök leválásához fekély, hypopyon, secundarglaucoma csatlakozott. Sűrű szaruhártya­homállyal gyógyult. A lúgsérülések nagyobb számúak voltak és marólúg, mosószóda, oltott mész és habarcs egyaránt szerepelt. Legkönnyebbek voltak a habarcs­ okozta sérülések; itt a nagy fájdalmakat inkább a mész és homok szemcsés összeállása és a sok idegen testnek a megmart kötőhártyát izgató hatása váltotta ki. Szaruhártyai és egyéb szövődmények nem voltak. Oltottmész-sérüléseknél a mésztej sűrűségétől, vagyis a lúg töménységétől függően voltak egészen könnyű esetek, csak kötőhártyaizgalom­mal, de volt eset — igaz, hogy vidékről 1 hét múlva felszállítva! — ahol a szemek szürkésfehér golyóként meredtek ránk, a kötő- és szaruhártya elhalt és mésszel im­pregnált volt. A lúgsérüléseknél a kép aszerint változik, mennyi idő elmúltával kerül elénk a beteg. Emlékszem egy kórházi takarítónőre, akinek tömény marólúg fröcs­­csent a szemébe, de azonnal kimostuk, itt jóformán a kötőhártya izgalmának sem volt ideje kifejlődni. Marólúgos sérülést különösen Rókus-kórházi működésem alatt volt gyakori alkalmam látni. Legtöbbnél­­­1 óra telt el a sérülés és az ellátás között, de volt olyan indolens pesti ember, aki csak másnap szánta rá magát. 12 óra alatt, már súlyos elváltozások fejlődnek ki marólúg vagy erős mosószóda hatására. A szemhéjak maródása eseteinkben nem volt jelentékeny, mert a betegek letörölték s lemosni igyekeztek a marószert. A kötőhártyának különösen az alsó áthajlási és a szemrésbe eső része kocsonyásan duzzadt, szürkésen elszíneződött, máshol vérbő.

Next