Budapesti Orvosi Újság, 1936. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)

1936-07-09 / 27-28. szám

XXXIV. évfolyam. Budapest, 1936 július 9. 27—28. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: TORDAY FERENC dr., egyetemi tanár. SZERKESZTŐTÁRSAK: Belgyógyászat: Engel Károly dr., egyet. c. rk. tanár, az Apponyi­ Poliklinika fő­orvosa és Torday Árpád dr., egyet. c. rk. tanár, kórházi főorvos. Bőrgyógyászat: Török Lajos dr., egyet. e. rk. tanár, az Apponyi­ Poliklinika főorvosa. Egészségtan: Darányi Gyula dr., egyet. ny. r. tanár. Elméleti orvostudományok: Deseő Dezső dr., egyet. ny. r. tanár. Fül, orr-, gégebetegségek: Rejtő Sándor dr., egyet. e. rk. tanár, kórházi főorvos és Szentlőrinczi Liebermann Tódor dr., kórházi főorvos. Gyermekgyógyászat: Torday Ferenc dr., egyet. e. rk. tanár, állami gyermekmenhelyi főorvos és Barabás Zoltán dr., egyet. ma­gántanár, állami gyermekmenhelyi igazgató-főorvos. Ideg- és elmegyógyászat: Frey Ernő dr., egyet, magán­tanár, kórházi főorvos és Zsakó István dr., elme- és ideggyógyintézeti igazgató-főorvos. Laboratóriumi diagnostika: Gózony Lajos dr., egyet, magántanár, az Apponyi-Poliklinika főorvosa. Röntgenológia: Holits Rezső dr., az Apponyi-Poliklinika röntgenintézetének vezetője. Sebészet: Lobmayer Géza dr., egyet. magán­tanár, az Apponyi-Poliklinika igazgatója. Szemészet: Szentlőrinczi Liebermann Leó dr., egyet. c. rk. tanár, a Rókus-kórház szemész-főorvosa és Csapody István dr., egyet. c. rk. tanár, kórházi főorvos. Szülészet és nőgyógyászat: Frigyesi József dr., egyet. ny. r. tanár. Stomatologia: Morelli Gusztáv dr., egyet. magán­tanár. Törvényszéki orvostan: Jankovich László dr., egyet. ny. r. tanár. Tüdőtuberculosis: Okolicsányi- Kuthy Dezső dr., egyet. magántanár, kórházi főorvos. Urológia: Mező Béla dr., egyet, magántanár, köz­kórházi főorvos. Vérkeringési szervek betegségei: Hasenfe­ld Artur dr., egyet. c. rk. tanár, közkórházi főorvos. TARTALOMJEGYZÉK: Eredeti közlemények: Adler-Rácz Antal: A vesekörüli gennyedé­­sek. — Zsakó István és Szepesi János: Elmegyógyintézeti hasihagymáz járványok tanulságai. Referátumok: Belgyógyászat: A fekélyes gyomorbántalmak gyulladásos eredete. — A gyomorfekély gyógyítása. — A gyomor- és patkóalakú bél hurutjának kórképe. — A fürdőgyógymód gyógyszerhatás­­tani tapasztalatai. — Célszerű rheumagyógyítás. — A saját­­complement rheumás betegségekben. Gyermekgyógyászat: A járványos heveny gyermekhüdés. — A Heine—Medin-betegség kóreredete és kezdeti szakának jelen­tősége. — A Heine—Medin-kór bénulásos szaka. — A jár­ványos gyermekhűdések ritkább alakjai. — Heine—Medin­­bénulásból származott izületi zsugorodások és eltorzulások gyógykezelése. — Heine—Medin-kórnál az izomzat kóros el­változásai. — A járványos agyhártyagyulladás kezelése gyer­mekeknél. — Mustárborogatás hatása a bőrön. — Az elsőd­leges diphtheriás góc mandulán kívüli elhelyezkedése. Sebészet: A megalapozó altatás (basis narcosis) és a mai altató­szerek. — Az idült csípőizületi megbetegedések elkülönítő kórisméje. — Lábszárfekélyek kezelése higanycyanár befecs­kendezésekkel. Szülészet és nőgyógyászat: A méhrák korai felismerése. — A nők derékfájása. Urológia: A prostatarák rádiumos kezelése. — A vese-kelevény. — A vese röntgensugaras besugárzása. — Az ondóhólyagok tartalmában levő karcsirok hatása a mellékherékre és a herékre. — Húgycsőhiány pótlása zsirlebennyel. A mindennapi gyakorlat köréből . A napsütésről. — A napozás haszna és ártalma. — Meleg nyári napok befolyással vannak-e a testhőmérsékre ? — Egészséges reggeli testgyakorlatok. — A vörheny kioltási tünet. Könyvismertetések. — Uj könyvek. H i­r­e k. Eredeti közlemények A pécsi i­t. kir. Erzsébet Tudományegyetem sebészeti klinikájának közleménye. (Igazgató: Neuber Ernő dr., egyetemi ny. r. tanár.) A vesekörüli gennyedések. Irta: Adler-Rácz Antal dr., egyetemi magántanár. A pécsi sebészeti klinika 5 éves anyagából összegyűjtött vesekörüli gyulladásos fo­lyamatok pontos megfigyelése és a kórisme felállítására igénybevett vizsgálatok eredményé­nek a műtéti lelettel való összehasonlítása alapján a gyulladásos folyamatok elhelyeződését, ill. a veséhez való viszonyát illetően néhány érdekes és a gyakorlat szempontjából megemlí­tésre méltó adatot nyertünk. A vesekörüli gyulladások egy része a veseüregek­ és veseszövet együttes megbetege­déséből kiindulva, a vese saját tokján áttörve, a vesekörüli szövetekben is okozhat megbete­gedést. Ezeknek a folyamatoknak tárgyalása tehát nem ide, hanem a megfelelő vesemegbe­tegedések fejezetébe tartozik. A vesekörüli gyulladások, bennünket jelenleg érdeklő csoport­jába azok a folyamatok tartoznak, melyek a húgyutakba betört gennyedést, vagy olyan el­változást, mely a vesekörüli folyamat kiindulásául szolgálhatna, nem mutatnak, hanem át­­téti úton vagy az ér-, vagy a nyirokérrendszeren át kerülnek a vesekörüli szövetekbe. Mielőtt az esetek klinikai méltatásához fognék, röviden a vesekörüli szövetek bonctani viszonyaira hívom fel a figyelmet. Szükséges ez azért is, mert a vesekörüli gyulla­

Next