Budapesti Orvosi Újság, 1939. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1939-01-05 / 1. szám
XXXVII. évfolyam. Budapest, 1939 január 5. 1. Szám. BUDAPESTI ORVOSI UJSÁG FELELŐS SZERKESZTŐ TORDAY FERENC dr., egyetemi tanár. SZERKESZTŐTÁRSAK: Belgyógyászat: Engel Károly dr., egyet. c. rk. tanár, az Apponyi Poliklinika főorvosa és Torday Árpád dr., egyet. c. rk. tanár, kórházi főorvos. — Bőrgyógyászat: Török Lajos dr., egyet. c. rk. tanár, az Apponyi Poliklinika főorvosa. — Egészségtan: Darányi Gyula dr., egyet ny. r. tanár. — Elméleti orvostudományok: Deseő Dezső dr., egyet ny. r. tanár. — Fül-, orr-, gégebetegségek: Rejtő Sándor dr., egyet. c. rk. tanár, kórházi főorvos és Szentlőrinczi Liebermann Tódor dr., kórházi főorvos. — Gyermekgyógyszat: Torday Ferenc dr., egyet. c. rk. tanár, az Apponyi Poliklinika főorvosa és Barabás Zoltán dr., egyet. magántanár, állami gyermekmenhelyi igazgató-főorvos. — Ideg- és elmegyógyászat: Ranschburg Pál dr., egyet. rk. tanár, az Apponyi-Poliklinika főorvosa és Zsakó István dr., elme- és ideggyógyintézeti igazgató-főorvos. — Laboratóriumi diagnostika: Gózony Lajos dr., egyet. magántanár, az Apponyi-Poliklinika főorvosa. — Röntgegiológia: Ildits Rezső dr., az Apponyi-Poliklinika röntgenintézetének vezetője. — Sebészet: Lobmayer Géza dr., egyet. magántanár, az Apponyi-Poliklinika igazgatója. — Szemészet: Csapody István dr., egyet. c. rk. tanár, kórházi főorvos. — Szülészet és nőgyógyászat: Frigyesi József dr., egyet. ny. r. tanár. — Stomatologia: Morelli Gusztáv dr., egyet. magántanár.— Törvényszéki orvostan: Jankovich László dr., egyet. ny. r. tanár. — Tüdőtuberculosis: Okolicsányi-Kuthy Dezső dr., egyet. magántanár, kórházi főorvos. — Urológia: Mező Béla dr., egyet. magántanár, közkórházi főorvos. Vérkeringési szervek betegségei: Hasenfeld Artúr dr., egyet. c. rk. tanár, közkórházi főorvos. TARTALOMJEGYZÉK: Eredeti közlemény: Hajós Károly: Az allergiás betegségek kórisméje és kezelése. Referátumok: Belgyógyászat: A hörgyáguílat. — Gyüjtőér rögösödés a mellső hasfalban. Gyermekgyógyászat: Mi minden volna kívánatos a csecsemőgondozás terén? Szülészet és nőgyógyászat: A terhesség alatt fellépett heveny tüdővizenyő gyógykezelése. — A szövődményes hólyaghüvelysipolyok kezelése. — Gerincvelőérzéstelenítés császármetszésnél. — Oxalaemia és oxalsav jelentősége terhesség alatt. — A fehérje-anyagcsere a táplálkozásban és a terhességben. — A Kustallow-féle próba értéke —■ A tüszőhormon hatása a méhkürt összehúzódási képességére. Fül-, orr-, gégebetegségek: Az orrvérzés és a belső betegségek. — Az orron átáramló levegő mérése, mint a véna jugularis rögösödés kórisméjének segítő eszköze. — Újabb nystagmographiás eljárás. Bőrgyógyászat: A bőrgümőkór.— A genuin diffus gyüjtőértágulat és vonatkozásai a Rankenangiomákhoz és phlobarteriektasiákhoz. — Az üszkösség meleg kezelése érzéstelenítés után. Törvényszéki orvostan: Öngyilkosok kórbonctani vizsgálata. Mindennapi gyakorlat köréből: Gyors gyógyulás nem ugyanazon csoportba tartozó vérnek átömlesztése után. — Szervi működési és idegrendszerzavarok jelentősége a kórismében és gyógykezelésben. —Izomba vagy gyülőérbe? — A diphtheria gyógysavókezelésének kiegészítése redukáló anyagokkal. — A gyorsan növő, veleszületett barlangos érdaganat helyes kezelése. Magyar orvosi folyóiratirodalom: Orvosi Hetilap, Gyógyászat. Könyvismertetése*. Hírek. Therapiás jegyzetek: Elektyl. Bilagit. Rubrophen. Vitajecol. Glukonon. Eredeti közlemény. Az allergiás betegségeit kórisméje és kezelése. Irta:* Hajós Károly dr., egyetemi magántanár. I. Allergia alatt a szervezetnek veleszületett, vagy szerzett megváltozott érzékenységét értjük, olyan anyagokkal szemben, melyek a rendes egészséges szervezetre ártalmatlanok. E meghatározással már kiemeltük a kívülről beható, az exogén kiváltó tényezők kárt okozó szerepének jelentőségét. De nemcsak exogén tényezők, hanem a szervezetben magában keletkező, tehát endogén eredetű anyagok is okozhatnak kóros tünteket a megváltozott érzékenységű szervezetben. Az allergia fogalmának bevezetése óta több mint három évtized telt el, a kísérletek és klinikai megfigyelések óriási tömege mutatja, hogy az allergia fogalma milyen termékenyítőleg hatott a kutatásra és az orvostudományok fejlődésére. Kétségtelen, hogy az új fogalom* Előadta a Budapesti Kir. Orvosegyesület 1938 dec. 2-án tartott ülésén.