Budapesti Orvosi Újság, 1941. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1941-07-03 / 27. szám
XXXIX. évfolyam. Budapest, 1941 július 3. 27. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG Felelős szerkesztő: TORDAY FERENC dr. egyetemi tanár. SZERKESZTŐTÁRSAK: Belgyógyászt: Engel Károly egyet. rk. tanár, az Apponyi Poliklinika főorvosa és Torday Árpád egyet. rk. tanár, kórh. főorvos. — Bőrgyógyászat: Török Lajos egyet. rk. tanár, az Apponyi Poliklinika főorvosa. — Egészségtan: Darányi Gyula egyet. tanár. — Elméleti orvostudományok: Deseő Dezső egyet. tanár. — Fül-, orr-, gégebetegségek: Rejtő Sándor egyet. rk. tanár, kórh. főorvos és Szentlörinczi Liebermann Tódor kórh. főorvos. — Gyermekgyógyászat: Barabás Zoltán egyet. magántanár, gyermekmenhelyi ig. főorvos és Torday Ferenc egyet. rk. tanár, ny. főorvos. — Ideg- és elmegyógyászat: Ranschburg Pál egyet. rk. tanár, az Apponyi Poliklinika főorvosa és Zsakó István elme- és ideggyógyintézeti ig. főorvos. — Röntgenologia: Ratkóczy Nándor egyet. rk. tanár, az egyetemi röntgenlaboratórium vezetője. — Sebészet: Kubányi Endre egyet. rk. tanár, kórh. főorvos. — Szemészet: Csapody István egyet. rk. tanár, kórh. főorvos és Csapodyné Mócsy Márta szemész szakorvos. — Szülészet és nőgyógyászat: Frigyesi József egyet, tanár. — Stomatologia: Morelli Gusztáv egyet. rk. tanár. — Törvényszéki orvostan: Jankovich László egyet, tanár. — Tüdőtuberculosis: Okolicsányi-Kuthy Dezső egyet. magántanár, ny. kórh. főorvos. — Urológia: Mező Béla egyet, magántanár, közkórh. főorvos. — Vérkeringési szervek betegségei: vitéz Gönczy István egyet, magántanár, kórh. főorvos. EREDETI KÖZLEMÉNYEK A nyári gyomor- és bélzavarokról. Irta:Engel Károly dr. egyetemi c. rk. tanár. Kétségtelen, hogy nyáron sokkal több a gyomor- és bélzavar, mint más időszakban. Ez vonatkozik az e körbe tartozó betegségek enyhébb alakjaira, az egyszerű gyomorrontásra, nmíló hasmenésre, de vonatkozik a komolyabb gyomor- és bélhurutra, valamint a fajlagos fertőzés okozta súlyosabb bélgyulladásra (dysenteria, typhus stb.), amelyek nem tartoznak azonban ezen rövid közlemény keretébe, épúgy, mint ahogy nem foglalkozom e helyen a csecsemőkor és a gyermekkor annyira rettegett nyári bélzavaraival sem. Az emésztési zavarok gyakoribb voltának több oka van, legtöbbször ezek összetalálkozásának, illetve halmozódásának van jelentősége. Legenyhébb alakja a „gyomorrontás”, amely csak kivételesen egyszerűen dyspepsia, többnyire gyomorhurut. A klinikai kép jól ismert. Rossz szájíz, ételundor, gyomornyomás, " gyomorfájás, émelygés, hányinger, hányás mutatkozik. A hányadék állhat csak kevés nyálkából, de lehet a több órával, sőt előző napon elfogyasztott ételmaradékból, amely néha nagyon tömeges, rothadt, erjedt, bűzös. A gyomorrontás többnyire láz nélkül folyik le, de járhat múló, kisebb és nagyobb lázzal is. Elmúlhat az egész egy- vagy két napon belül, de elhúzódhat több, sőt sok napra is, étvágytalanság még hosszabb ideig maradhat meg utána. A gyomortünetekkel kapcsolatosan bélgörcsök is mutatkozhatnak, erős gázképződéssel, az egész has érzékenységével anélkül, hogy hasmenés mutatkozna; ez a vékonybélhurut képe. Máskor a hányással egyidőben mutatkozó kólikát nyomon követi székelési inger, majd székürítés; az első egy-két szék még tömött vagy pépes, ezután jön a hasmenés, bőséges híg székletek következnek egymásután, amelyek vagy sötétek és dögbűzűek (fehérjebomlás), vagy világossárgák, babosak, erjedt szagúak (cellulose, szénhydrátbomlás). A hasmenés azt bizonyítja, hogy a gyomorhurut a vékonybélen át a vastagbélre is ráterjedt, tehát gastro-entero-colitis fejlődött ki. A betegség még ezen alakjában is elmúlhat 1—2 napon belül, mint az egyszerű gyomorhurut, mégis inkább bizonyítja azt, hogy a betegséget okozó ártalom nagyobb fokú volt és ezért okozta a hurut tovaterjedését. Persze mutatkozhat a nyári hasmenés a vastagbélgyulladás súlyosabb alakjában is, napokig elhúzódó nyákosvéres székletétben is, ami a beteget nagyon megviseli. Azt, hogy nyáron gyakoribb a gyomor-bélhurut minden alakja, az okozza, hogy egyrészt a nyári meleggel, másrészt a nyári időszakkal együttjáró ételés italkombinációk nagyon alkalmasak arra, hogy oly tömegű, oly összeállítású és vegyileg megváltozott, illetve bacteriumokkal fertőzött ételek kerülnek a gyomorba, amelyek hurutot idéznek elő. A nyári meleg hozza magával a nagyon hideg és jeges italoknak, a különböző fagylaltoknak nagyobb mértékben való fogyasztását. Különösen veszedelmesek a nagyon hideg, szénsavat bőségesen tartalmazó folyadékok, a hideg sör és „spritzer”, a jeges pezsgő. A nyári melegben könnyebben következik be a nem célszerűen kezelt ételek olyan bomlása, amely gyomorhurutot okoz (tej, tejszín erjedése, húsnak a megromlása, stb). A nyári idény hozza magával a friss főzelékek, a még nem egészen, vagy jól megérett gyümölcsök tömegét; az ezeket kedvelők, akik ilyen kedvenc ételeiket egész télen és tavasszal nélkülözni voltak kénytelenek, könnyen ragadtatják el magukat arra, hogy túlzott mennyiségben fogyaszszák el ezeket. Minden gyakorló orvos emlékszik egy-két vagy több olyan betegére, aki tudja magáról, hogy az első ribszkével, meggyel, szilvával, vagy barackkal már egyszer vagy többször „elcsapta a hasát”, mégsem tudja megállni, hogy a rákövetkező nyáron ez meg ne ismétlődjék. A nyár csábít köztudomás szerint nehezen emészthető étel- és italkombinációkra, rántott csirke, fiatal libasült sok zöldsalátával, vagy méginkább uborkasalátával, hideg sör hozzá és megvan a gyomor-bélhurut. Veszedelmet jelenthet a túlságos friss kukoricaevés, a