Budapesti Orvosi Újság, 1942. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1942-07-02 / 27. szám

borított, a röngen-kép jó csontheget mutatott, a lábujj mozgása .Szabad. Az eljárást számos esetiben alkalmaztuk. A jó eredményt a csukamájolaj hatásának tud­juk be. A sebészi gyakorlatban a kenőcsöket gyakran használjuk, ahhoz azonban, hogy az hatékony legyen, szükséges a csírtalanság, a fertőző kórokozók abban ne tudjanak szapo­rodni, csiraölő képességgel bírjon, a környezet viszonyait befolyásolja, szövetszaporító és há­­mosító képessége legyen (Schneider). A sérü­­léses esetekben, aminő a fenti is, a kenőcs csira­ölő képességét igyekeztünk kiaknázni a sar­­jasztó hatás mellett, amiben bizonyára nem­csak a zsírban oldódó vitaminnak, hanem az olajban lévő jód, bróm, foszfor és meghatároz­hatatlan zsírsavaknak is szerepük van (Hen­­schen). A közegészségügyileg is szegény vidéknek gyakran előforduló betegsége a csontvelőgyul­ladás. A név tévesen jelöli meg a fogalmat, mert a folyamatban a csont minden egyes al­kotórésze szerepel és Magnus szerint helyesebb volna a gennyes csontgyulladás elnevezés. A fertőzés létrejötte jól ismert. Csontsérülés vagy a vérpálya közvetítésével eljutnak a gennyesz­­tők a csontba, itt megfeneklenek és elkezdik a pusztító munkájukat. A szervezet harcol, a bő­­vérűséget savófelszaporodás követi. A csont­hártya alatt tályog keletkezik, a csontvelő gennyesen beolvad, a kéregállomány gennyel telik meg, a hajszálerekben a vér megalvad. A beteg csont az éptől elkülönül és váladékozó sipoly képződik. A folyamat újabb fellángo­lása, mint Damokles kardja lóg a beteg feje felett. Tüneteiben kifejező betegség, a fájda­lom és a hidegrázásokkal tarkított lázas álla­pot, kétségtelenné teszi a kórismét. A helyzet sok estben olyan, hogy azonnal segíteni kell a betegen. Gyógyintézetiekben pontos megfigye­lés mellett válogathatunk az eljárásokban; ezek egyikét alkalmaztuk az alábbi esetekben: 17­­. férfi (8046/40) kb. 2 hét óta betegeskedik. Lázas, a­ jobb lábszára fáj. A jobb lábszár duzzadt, fájdalmas, a bőr meleg tapintatú, érzékeny, hul­lámzás észlelhető. Hő: 39 fok C. Érverés: 116. Rönt­gen-felvétel: kezdődő sequester-képződés. A genny leszívása és 15 com csukamájolajnak a befecsken­dezése után a végtagot Cramer-sínre helyezzük. A beavatkozást kétszer megismételjük. 1 hét múlva láztalan. A felvétele utáni 9. héten járógipsszel el­látva hazamegy. Az elhalt csont eltávolítása vé­gett visszarendeljük. 10 é. fiú (7058/40). 2 nap előtt hirtelen fájni kez­dett a jobb lábszára, hidegrázása volt. A jobb láb­szár alsó harmada meleg tapintatú, fájdalmas. Röntgenfelvétel: a sípcsonti csonthártya felemelt, a kéreg a középső harmadban kirágott. Az elesett állapotra való tekintettel a sípcsontot felvessük. A gennyes beolvadás a csont növekedési vonalát megközelítette. A csontüreget csukamáj olaj­as ke­nőccsel töltjük fel, csukam­áj olaj­as gipszkötéssel látjuk el és hazabocsátjuk. Otthon láztalan, hízott. 7­­. fiú (5607/40), akinek szintén csontgyulladás miatt véstük fel a sípcsontját, az üreget vaselin­­nal töltöttük ki. Csukamáj olajkenőcsös járógip­szet kapott, amelyet 4 hét múlva levettünk: vonal­alakú heg, sipoly nincs, jól jár. A felsorolt esetekben más és más volt az el­járásunk, abban azonban megegyeznek, hogy csukamájolajat alkalmaztunk. A csontüreg ki­kaparása után csontgyulladásokban már rég­óta használjuk a vaselinnal való kitöltést. A vaselin szerepe kettős: a kikapart üreget kitöl­ti és megakadályozza a vérrel való kitelődését, a vérrögnek a gennyedését, de a bezárt sebszé­lek közé is bekerülve betölti a szádló szerepét. A csukamájolajas vaselinnak csontgyulladás­­ban sarjadzást előmozdító hatása van, de ugyanilyen hatás elérhető a méz és cukor plom­bával is (Geblmidt és Stumpfegger, Lattan­­zio). Az emberi test ízületei közül a térdizület sérülése nem egyszer súlyos működési zavar­ral gyógyul. Az ízületet szövevényes bonctani felépítése alkalmassá teszi erre. A sebészek éppen ezért különbséget tesznek a térdizü­let nyílt és fertőzött sérülése között. A gennyedés felismerése a legfontosabb, ha meggondoljuk, hogy a gennyes térdizületi gyulladások után a halálozási arányszám 20% (Uebermuth). En­nek a leküzdésére különböző öblítő, fertőtlenítő eljárásokat ajánlottak. Az eredmény legtöbb­ször mozdíthatatlan térdizület. 10 é. fiút (8888/40) szülei azzal hozzák, hogy 4 nap előtt sárkaparóba esett, 2 nap óta lázas, járni nem tud, a térde megdagad. A bal térden, a térd­kalács felső széle felett­­ harántujjnyira kb. 0,5 cm hosszú folytonossághiány. A bal térd duzzadt, meleg tapintatú, a térdkalács mozgatható. Merev­görcs elleni védőoltás. Térizületi szárcsa­­poláskor gennyet kaptunk. Ennek alapján alsó és­­ felső bemetszésből megnyitjuk a térdizületet, szádlás, a szádlón át naponta csuka­­májolajas feltöltés. Az eljárást 3 hét múlva be­szüntettük. A térdizület mozgatható. A röntgen­­felvétel a tágabb térdizületi résen kívül egyéb el­változást nem mutatott.

Next