Budapesti Szemle. 1858. 3. kötet, 7-10. szám
7–8. szám - KÉPEK AZ EMBERI MIVELŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL. – I. China és India. Csengery Antaltól
Indiában a képzelem szüleményei, kísértetek, íme az egyoldalú realismus és idealismus a történetírásban, a pusztán registráló és költői oskola tulságában. Az ind történetírás merő költemény, teljesen összeesik az eposzszal, istenek és emberek, hitregék és való események tarka vegyülete. Zavart képekbe folynak egybe a századok. Sokkal inkább elmerült az ind szellem önmagába, hogy sem képességgel bírna a kültárgyak felfogására. Növeli a zavart azon körülmény, hogy India soha sem volt egy ország, s a különböző államok mondái akkér szövik egybe a valót és mesét, mint egy félig éber, félig alvó ember látásai. A bölcselem körében otthonosabb az ábrándos szellem. E bölcselem azonban, mint már megjegyeztük, a hittannal foly egybe. Nem lehet máskép, ahol a tekintély pórázán jár az ész , s a valót az eszményiségben, az igazságot a conkrét valóság határán túl véli találni. Ezen hitbölcselmet a vedantában találjuk teljesen kifejlődve. Tulajdonképen három bölcselmi rendszert különböztetnek ugyan meg, amelyek egyenlő tekintélyben állanak : ezek mindazáltal csak az ind öntudat egyes mozzanatainak egyoldalú kiképzései *). Abban mindnyájan egyeznek, hogy nem a valót, a létezőt akarják fölfogni, hanem inkább menekülni akarnak attól. Ekkér ismervén az ind szellemet, fogalmunk lehet az ind művészetről is. A művészet a természeti tárgyak valódi fölfogását, s a szellem alkotási képességét, szabadságát föltételezi. Mindkét föltétel hiányzik az ind népnél. Az ind szellem nem a természet idomitásán , hanem abból visszavonulni törekszik. Ily körülmények közt csak a legkevesbbé érzéki művészet, a költészet fejlődhetik nagyobb tökélyre. S láttuk, hogy a költészet kifejlése is azon időre esik, midőn a vedai öntudat már sülyedésnek indult; s hozzá adhatjuk, midőn a nyugoti népek idegen miveltség csiráit hozták be az ind életbe. E krilbefolyás nyomait, habár csak inkább lenditőleg hatottak, mint irányadólag, nem lehet félre is *) Kivéve talán a Sankja-philosophiát, melynek alapítója Kapila. A vedanta bölcselem monismus, Kapila dualista. Merész scepticismusa tagadta Brahmát, az ős istenséget, s elvetette a védák és a kijelentés tekintélyét. E tekintetben Buddha megelőzőjének tarthatni. S Kapila rendszerének most is vannak követői a brahmánok közt , mert egy elmélet sem eretnekség, szerintök, míg a tudósok körében (a várna kebelében) marad.