Budapesti Szemle. 1858. 3. kötet, 7-10. szám

7–8. szám - KÉPEK AZ EMBERI MIVELŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL. – I. China és India. Csengery Antaltól

történeti mozgalomba Nagy Sándor idejétől az angol uralom meg­alapításáig mindannyiszor idegen hódítók vonják be. Az ind nép bel­története három nagy korszakra oszlik. Az első korszakot a vedák korának mondhatjuk. Az indogermán népek ős korába vezetnek vissza bennünket a régibb vedai részek, midőn az ind néptörzs még nem szakadva egészen külön a rokon árja törzsek­től , az Indus forrásai közelében mozgott. Ismeri ugyan már a földm­ivelést, de még főleg nomád nép. A várnarendszer még nem is fejlődik. Az ind történet második korszaka a vedák későbbi részeiben és Manu könyvében tükrözik. E korszak kezdete bizony­talan, s a mohamedán hódítások koráig terjed. E hódításokkal veszi kezdetét a harmadik korszak, a hanyatlás kora. Idegen uralkodók ülnek az ind fejedelmek trónjára. Az idegen fegyver mindenkor könnyebben ten foglalást Indiában, mint az idegen polgárisodás. Se az izlam, se a keresztyénség nem volt képes eddig megingatni a brahmanismust. Az izlam terjedésénél nagyobb veszély fenyegette az ind vallást és társadalmi rendszert, egy benső, vallásos forradalom által az ind történetek második korszakában. A buddhismust értem. E vallásos forradalmat megelőzte azon nagy átalakulás, mely az ind társadalmi viszonyokban már ekkor történt *). A hadi várna, melyből a királyok származtak, kimerült, megtört és meg­fogyott a benső küzdelmek közepett. A régi királyi családok letűn­tével letűnt a nemzet régi nagysága is; mély csend következik a Mahabharata által előadott iszonyú háborúkra; a hősköltőknek nincs mit énekelni. Uj nemzedékek állanak elő a hősök nyomán. S míg egyfelől a királyi várna megfogytával szükségkép emel­kedett a brahmánok befolyása , a béke uralma alatt, az iparűző, kereskedő, földmives osztály is folyvást gyarapodott. A vaiszja várnából gazdag, tekintélyes bourgeosre támadt, mely egészen a jelennel lévén elfoglalva, keveset törődött a múlttal, s annál több reménynyel tekintett a jövőbe. E hatalmas közép­osztályra támasz­kodva indult meg a hitújítás, melynek itt nem annyira történetét, mint inkább főbb elveit s viszonyát a brahmanismushoz szándéko­zom röviden vázolni **). *) E­tudes s­u­r l' I­n­d­e ancienne et moderne , par Théo­dore P­a­v­i­e , 1857. **)Koeppen, ki a buddhismusról oly kimerítő, nagy munkát

Next