Budapesti Szemle. 1864. 19. kötet, 61-63. szám
61. szám - A MAGYAROK EREDETE. I. Mit tanúskodnak a nyelvek a magyarok eredetéről. II. Történelmi bizonyítékok. Hunfalvy Páltól
— turi uj n a i sp a a s k y csináló Csak némelyre nézve álljanak itt kis észrevételek , melyek igazolják a tett hasonlításokat. Az ősz finn syykse vagy syys, vog. tákus ; az egér, finn. kiire, mordvin sejer ? vogul t áger, tánger. Ezekben először a hangmozdulás a magyar elő hangú magánhangzótól h , s-en által í-re halad, mit már más példákban is észrevettünk, mint: magy. o, finn han„ vog. táu; magy. ev, tör. je , finn sy ö , vogul té,innen ettem, evék? Finn. Vogul. Magyar. Török. ty ny, tynykse — disznó donuz porsaha poars (malacz) — — lehmá — tehen — Voivoj vaj — — — bika buga — — tine inek — — toklyó toklu — — teve deve — — oroszlán arslan — — borz (perzsa szó is) borsuk — kuntel' hód kunduz nataa — nyest — — nohs nyuszt — hiire tánger egér — — uj állat — surka taul toll tüj — tauling uj tollas állat, madár — kaarnehe ^ kullah holló karga v a r i s k e ^ kullah varjú — — juos, jos sas — turul (fehér sas) — k u r k i tari daru tarna — lunt lúd — — koteng hattyú kugu nénőstény — (kokas-kan) kum hím — (sekajt, fecske) fecske — perapit' fészek — muna mon^ mony — — (kvarah) tyúk, tik tavuk — — szúnyog sinek — — béka baga kyy (jelping-ujrrsz,állat) kigyó — mete mau méz bal raeh mau-várpi - méz-méh .