Budapesti Szemle. 1877. 15. kötet, 29-30. szám
30. szám - BULGARIA. (I.) – Szatmáry Györgytől
egymással viszálykodtak és törekedtek a főhatalom után. Bulgária sem dicserhetett kedvezőbb viszonyokkal. A Dunatorkolattól a tengermellék hosszában Várnáig Dobrotics tette magát függetlenné s e tartomány most is az ő nevéről neveztetik Dobrudzsának. Az egyházat kivette a tirnovai patriarcha alól s a konstantinápolyi alá rendelte. János Sándor bolgár uralkodó két nagyobb fia meghalván, országa többi részét két kisebb fia között osztotta föl: János Szadmír (ki az oláh vajda leányától, Theodorától született), kapta Yiddint s a hozzá tartozó provincziát, III. János Sismán (ki János Sándor második nejétől, egy bűbájos szépségű zsidónőtől született, ki megkereszteltetvén, szintén Theodora nevet kapott az első feleség emlékére, kit férje kolostorba záratott), kapta Tirnovot a dunai Bulgária centrumával, így hát Bulgária három részre szakadt. Az ozmánok mind fenyegetőbben kezdtek föllépni. I. Murád 1365-ben már Drinápolyba tette át székhelyét Ázsiából s öt év alatt már egész Thráczia a törökök hatalmában volt. Murád személyes vezetése alatt a török sereg elvette a bolgároktól Aidost, Karnabadot, Lozopolist és Kyrkkilissát. Egy második sereg Timurtás alatt elfoglalta Jámbolit, egy harmadik Lalasahin vezérlete alatt véres hegyi harczok után Számokovot és Ichtimánt. Sok hozzáférhetetlen bolgár város a Balkánban kedvező capitulátiók mellett hódolt meg az ozmánoknak. E városok lakói „vojnik"-oknak neveztettek s kötelességök volt hadi szolgálatot tenni, a szultáni ménest legeltetni s más adók és terhektől tökéletesen szabadok voltak. Sismán (e név egy bolgáros formája a Zsigmond névnek) elhagyatva a szerbek, oláhok és fivére Sracimir által, mint vazallus meghódolt a törököknek s a mellett nővérét Murád háremébe adta. De még másfelől is fenyegette veszély a megoszlott Bulgáriát. Nagy Lajos magyar király 1365-ben elfoglalá Bodonyt, mely alkalommal elfogta Sracimir czárt feleségével együtt s négy évig tisztességes fogságban tartotta Horvátországban a mai Bosiljevoban. Bodonyba Dénes erdélyi vajda, mint ,,capitaneus civitatis et districtus Budiniensis regni nostri Bulgáriáé" neveztetett ki. Nagy Lajos a pápától 2000 szerzetest kért, hogy az elfoglalt tartományt katholizálhassa s e lépésével is bizonyítá, hogy méltán viseli a „nagy" melléknevet. Azonban csak 8 szerzetes jött Boszniából, de