Budapesti Szemle. 1885. 44. kötet, 106-108. szám

108. szám - RIP VAN WINKLE. Beszély. Irwing Washington után, angolból. – Ács Zsigmondtól

Péter kormánya kezdetén (nyugodjék békével!) alapítottak, é­s néhány évvel ezelőtt még fönnállott az eredeti telepesek egy-két háza Hollandiából hozott sárga téglákból épülve, ros­télyos ablakokkal, csúcsos födelekkel, melyeken szélkakasok trónoltak. Ebben a faluban egyik házban, melyet, az igazat ki­mondva, idő megviselt, vihar megrongált, élt számos évekkel ezelőtt, mikor még a tartomány Nagy-Britanniát uralta, egy együgyű, jó szívű ficzkó, Pi­p Van Winkle nevű. Azoktól a Van Winklektől származott, kik Stuyvesant Péter lovagias napjaiban oly vitézül szerepeltek, s őt Krisztina erőd ostro­mára elkísértek. De biz ő nagyon keveset örökölt ősei h­arczias jelleméből. Megjegyzem már, hogy egyszerű, jó lelkű ember volt, azon fölül jó szomszéd, s engedelmes papucskormány alatt álló férj. Valóban az utóbbi körülménynek köszönhette azt a szelídséget, mely neki oly általános népszerűséget szer­zett. Mert az oly férfiak, kik otthon házi keresztet hordoznak, künn legalkalmasabbak engedékenység- s békeszeretetre. Ke­délyük kétség kívül a házi szenvedés tüzes kemenczéjében hajlékonynyá s kovácsolhatóvá válik; — a papucsfeczke a világ minden prédikátiójánál hathatósabban megtanítja az elszenvedés és hosszútűrés erényeit. A veszekedő feleség tehát bizonyos tekintetben néminemű áldásnak tekinthető: e sze­rint tehát Rip Van Winkle is háromszorosan meg volt áldva. Annyi bizonyos, hogy az egész falu minden gazdasszo­nyának nagy kedvencze volt, kik, a szép nem szokása szerint, minden házi csetepaté alkalmával neki fogták pártját, s ha az estek­ csevegés közben az ügyet megbeszélték, kivétel nélkül minden hibát Winklené asszonyságra toltak. A falusi gyere­kek is örömükben ujjongtak, mihelyt ő közeledett. Részt vett kedvteléseikben, játszószereket készített nekik, tanította a sárkány-eresztést, márványnyal játszást, h­osszú történeteket regélt nekik kísértetekről, boszorkányokról s indiánokról. Akárhol ballagcsált a faluban, egy csapat gyerkőcz vette kö­rül, ruhája szélen csüggve, hátára kapaszkodva; büntetlenül ezer csínyt elkövettek rajta, s az egész vidéken egy kutya sem ugatta meg. A legnagyobb hiba Bip jellemében: legyőzhetetlen ellen­szenv minden hasznos munka iránt. Nem mintha hiányzott volna nála minden tevékenység vagy kitartás , mert kész volt

Next