Budapesti Szemle. 1913. 153. kötet, 433-435. szám

434. szám - MÓRICZ ZSIGMOND. – Kéki Lajostól

MÓRICZ ZSIGMOND. Móricz Zsigmond első novelláskötetét s paraszt-víg­játékát biztató méltánylással fogadta a komolyabb kritika is. Elismeréssel szólott üde, tiszta népiességéről felfogásában, alakjaiban és nyelvében s irói pályájának legérettebb és legértékesebb gyümölcséül a magyar nép életének reális rajzát remélte tőle. Azóta Móricz meglepő termékenységgel és kedvvel a kötetek egész sorát bocsátotta közre, melyekből művészi czéljának és vágyainak kétségtelen kiszélesedését állapíthatjuk meg.* Első könyvének apróbb novellái s édes derűjű vagy szomorkás humorú rajzai nyomába terjedelmes regények léptek, melyek a vidéki magyar élet egyes köreinek akarják elfogulatlan, rideg tárgyiasságú rajzát nyújtani. Törekvése nem előd nélkül való a magunk irodalmában sem. Justh Zsigmondnak lázas tekintete előtt, már korai halála sötét árnyékában, egy monumentális nagy mű terve lebegett. Zola Rougon-Macquart-ciklusának hatására Alává­lás frenesise czímen egy nagy regénysorozatban ,a társadalom egyes osztályait áttanulmányozva a társadalmi test legkülön­bözőbb fejlődési stádiumban levő részein keresztül a jövő Magyarországnak az anyaföldben gyökerező philosophiai világnézetét, szellemét­ kereste. * Kötetei: Hét krajczár. Elbeszélések. Budapest, 1909. Sári biró. Vígjáték. 1910. Csitt-csatt és több elbeszélés. Magyar­ Könyvtár, 589. É. n. (1910). Sárarany. Regény. 1911. Falu. Három színdarab (Mint a mezőnek virágai; Magyarosan: Rend a pap?). 1911. Az isten háta mögött. Regény. 1911. Tragédia. Négy elbeszélés. Nyugat-Könyvtár, 4. É. n. (1911.). A galamb papné. Regény. 1912. Magyarok. Elbeszé­lések. 1912. Tavaszi szél. Elbeszélések. 1912. S ezeken kívül még két, állatmeséket tartalmazó ifjúsági könyve (Erdő-mező világa; Boldog világ). Á­rvalányok cz. regénye a Nyugat 1911. évf. 24. sz.-ban jelent meg. 17*

Next