Budapesti Szemle. 1915. 163. kötet, 463-465. szám
463. szám - A HÁBORÚ MAGYAR ÉNEKESE. – (Gyóni Géza). – Kéki Lajostól
lottan bucsut vett volna a papsagtol. Tartalmat fokent tisztahangu, de igenytelen, legnagyobbreszt panaszkodo, sovargo, szepelgo versikek teszik. Ezt a szerelmi erzest masodik kotete bizonyos mertekben elmelyulten mutatja mar s egyeb targykorben is a kolto tehetsegenek izmosodasarol tanuskodik, ugy hogy e kotetben mar van egypar sikerult, csinos, hangulatos verse. Magyar erzese, mely oly hatarozottan es gazdagon szinezi przemysli kotetet, ezekben meg hires szonokiassaggal jut kifejezesre, sot a masodikban valamelyes kaczerkodast is latunk a nyugatosok iranyaval, elfordulast a «halottszagu mentas, racsos ablakoktol a bus pogany liczkok» fele. Igaz valoja szerint almodozni, melazni szereto kedelyul nyilatkoztatjak meg elottunk e kotetek irojukat, ki keseru kritikaval nez a tarsadalomra s buszke, daczos elszigeteltsegeben erzi legjobban magat. Hadbavonulasa elott Szabadka egyik ujsagjanak szuk szerkesztosegi szobajaban robotolta napszamosmunkajat, honnan onkent sietett a harczra hivo szozat utan. Przemysl koruilzart valahol hazajutott versei orszagos erdeklodesre talalnak s a mint kiadja kotetet az Orszagos Hadsegelyzo Bizottsag, lapjaink is megdicserik egypar semmitmondo altalanossaggal, ugy allitvan be alakjat szinte kellemetlen egyontetuseggel, hogy benne egy szegeny katona-koltovel van dolgunk, ki egyeni sorsanal, verseinek actualitasanal s erdekes voltanal fogva teljes mertekben megerdemli figyelmunket. Nem akarunk az ellenkezo vegletbe esni, hisz ugyis lehetetlenseg a koltot, kulonosen ez esetben, szemelyi kapcsolataibol kiszakitanunk, de Gyoninak ez a beallitasa igazsagtalan, o ennel ketsegtelenül tobbet erdemel. Hatarozott tehetseg, s a koteteben nyilatkozo eros, ferfias, lelkes temperamentum, gazdag, arado lyrismusa s erzeseinek mely ateltsege igaz meghatottsaggal s koltoi erovel ragadja meg szivinket. Egesz hevvel vetette magat e nagy idok arjara. «Nincs az a szabadkai nabob, — irja egyik leveleben — a kinek a vagyonaert most otthon tudnek lenni es nem lehetnek olyan untauglich, hogy haza tudnek menni es az en szeretteim szemebe nezni addig, a mig az o bekeruk az idok vegeig biztositva nincsen». Vegigszenvedte a haboru ezer veszett nyomorusagat, melyeket csak egy kozlegeny ismerhet igazan. Egy ostromlott varban, veres es saros, veszes es hajszas estszakakon, az onfelaldozasnak s a vilagi hiusagokrol valo lemondasnak a kiomlo ver keresztsege altal testverekke avatott dicso hosei kozt elte at a vilagtortenetnek legfelsegesebb es legborzalmasabb honapjait. Lelket Eszak veres ejtszakai erosse edzettek s a legketsegbeejtobb pillanatokban sem ferkozott hozza a csuggedes. Csak az ejtszakakbol ellopott idoben aldozhat lelkenek tizevel koltot