Budapesti Szemle. 1917. 171. kötet, 487-489. szám

489. szám - AZ ÉLET ÉS GONDOLKODÁSMÓD ÁTALAKULÁSA A HÁBORÚ FOLYAMÁN. – Gróf Vay Pétertől

AZ ÉLET ÉS GONDOLKODÁSMÓD ÁTALAKULÁSA A HÁBORÚ FOLYAMÁN. Megfigyelések és feljegyzések semleges és hadviselő területeken. I. Általános átalakulások. Az emberiség élete, gondolkozása mindenkor érdekfeszítő tárgya a tanulmánynak ; korszakot alkotó folyamatok, vál­ságos idők alatt kétszeresen tanulságos a népek életének és gondolkodásmódjának figyelemmel kísérése. Kétségtelen értékű a jövő számára, bár mi futólagosan vázoljuk is, hogy milyen átalakulásokon mentek keresztül a jelen világháború alatt a nemzetek és tagjaik felfogása, érzései hogyan jegeczesedtek. Az átélt napok tapasztalatai, a harc­tereken vagy a társadalmi tevékenység mezején, egyaránt becsesek lesz­nek, mint minden közvetlen megfigyelés eredménye. Az ezerkilenczszáztizennegyedik év nyarán dördültek el az első fegyverek és lobbant lángra egész Európa. A lefolyt küzdelmes három év mintha legalább is megannyi századot je­lentene, oly nehezen múltak és oly mélységes rázkódtatáso­kat hoztak magukkal. Leírhatatlan lelkesedés közepett indult meg a világháború, a világ legnagyobb, legöldöklőbb, legpusztítóbb háborúja. A népek harczi láza szinte a végletekig fokozódott. A nemzetek különbség nélkül hevültek, mint hirdették, hazafias czélokért. Minden országnak akadt ezer oka és megtorlandója. Egykori sérelmek, régi harag új lángra lobbantak. Szentül meg volt valamennyi győződve hadviselésének önzetlenségéről. Nem volt honpolgár, ki ne az ő határain kívül kereste volna a té­vedéseket. Bekövetkezett okozatok, meg­válto­zhatlan tények könnyen találnak okokat és magyarázatokat. A háborúért a felelősséget minden állam a másikra hárította. A népek meg voltak győződve, hogy a vérontás elkerülhetetlenné vált. Miután a békét nem lehetetett fenntartani és az ellenség Budapesti Szemle, CLXXV. kötet, 1917.

Next