Budapesti Szemle. 1927. 207. kötet, 599-601. szám
601. szám - AZ OSZTRÁK ÉS NÉMET SZÍNHÁZI VISZONYOKRÓL, HAZAI SZÍNHÁZI VISZONYAINKKAL KAPCSOLATBAN. — Fülei Szántó Endrétől
AZ OSZTRÁK ÉS NÉMET SZÍNHÁZI VISZONYOKRÓL, HAZAI SZÍNHÁZI VISZONYAINKKAL KAPCSOLATBAN I. Minden társadalom telítve van anyagi és szellemi javak iránti szükségletekkel. A szellemi javak iránt való szükséglettelítés mérve, illetőleg a szükségletek kielégítésének a mikéntje határozza meg az illető társadalom kulturális színvonalát. E kulturális színvonal biztosítása és fennmaradása érdekében folyik a szellemi javak termelése. Miután pedig a mai kapitalista társadalomgazdasági rendszerben minden irányú termelés a társadalomért és a társadalom céljaiért történik, a szellemi javak termelése is társadalmi irányú, legfontosabb termékei pedig a tudomány és művészet is társadalmi termékek. A termelés társadalmi irányából következik, hogy a társadalom kulturális életének irányítása és a szellemi javaknak a társadalom részére való rendelkezésre bocsájtása tekintetében a közületek elvont és erkölcsi tartalommal bíró személyiségeinek, így az államnak stb. mindenkor rendkívül jelentős szerepe volt. Ez a szerep csakhamar hivatássá érlelődött, mely hivatás feladatköreinek megvalósítására a kulturális közigazgatás formájában megfelelő szervezetet nyert. A nagy közgyűjteményeket, a könyvtárak és színházak nyújtotta szellemi javakat, rendszerint az állam bocsájtja a társadalmi fogyasztás rendelkezésére, minélfogva e téren az állam kezében rendkívüli hatalom van. E hatalomban rejlő erő folytán teheti az állam a kulturális termelés értékeit a társadalom közkincseivé. Ha most színházi kultúránk társadalmi vonatkozásait, illetőleg azt a hatóerőt vizsgáljuk közelebbről, amelyet ez állami kezelésben, vagy állami felügyelet mellett a magánvállal-