Budapesti Szemle. 1933. 230. kötet, 668-670. szám

669. szám - IRODALOM - 3. Francia nyelvű könyv Justh Zsigmondról – (Magda Gálos: Sigismund Justh et Paris.) – r. r.-től

Farkas Imre halhatatlansága mellett bizonykodó vallomását ezzel a két sorral végzi: Ki nem hiszi, hogy mindig lesz tavasz ? — Imrém, hiszem, hogy te is megmaradsz! P. Ábrahám Ernőnek, egyik könyvének címére vonatkozva, ezt írja : Hét szilaj csikó hánykolódik benned. Endrődi Bélának azt a vallomást teszi, hogy mikor ez először vitte el költő-atyjához, láz ömölt el boldog­ rajta, s ma sem tudja igazán, az Atyát csodálta-e jobban, vagy Téged, mert a Fia vagy. Az ily versek inkább a személyes bátorság emlékei, alkalmi meg­illetődésükkel, é­s nem igen valók a nagyközönségnek. A szerző egyébként minden nyilatkozásában «a hittel ragyogó lélek énekét» akarja dalolni. Igaza van, ennek a léleknek kell égnie ma minden magyarban. Hajdú Zoltán: Francia nyelvű könyv Justh Zsigmondról. Magda Gálos: Sigismond Justh et Paris. Budapest, szerző kiadása, 1933. II. 8-r. 119­­. Ez a négyíves tanulmány — mindeddig a legnagyobb méretű dolgozat Justhról — többet ad, mint amennyit címében ígér. A ma­gyar író és a világváros viszonyának megvilágításán túl azt a hatást is megállapítja, amelyet Justh a francia irodalomtól, a francia írók­tól és a gall szellemtől kapott, sőt költői munkásságának beható elemzését is adja. A célkitűzéseknek ez a halmozása rávall a kezdőre — érthető mindaz, hogy a nagy, egyébként is kétfelé hasadó anyag nem engedte magát zárt kompozícióba kényszeríteni, mind az, hogy Justh regény-költészetének méltatásában elődei nyomán jár. Azért azonban, amit nem kapunk a dolgozatban, bőséges kár­pótlással szolgál az, amit ad. Gálos Magda fáradságos munkával és tudóshoz illő lelkiismeretességgel, meg — és ez a legnagyobb érdeme — biztos céltudatossággal összegyűjtötte a tárgyára vonatkozó forrás­anyagot : a költő még élő magyar és francia barátaitól igen fontos értesüléseket szerzett, adatokat és jellemző vonásokat, azonkívül fölkutatott vagy száz Justh-levelet (tőle és hozzá írtakat vagy róla szólókat) és egypár egykorú följegyzést, köztük magának az írónak

Next