Budapesti Viszhang, 1856. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1856-09-18 / 38. szám
1856. 38. szám. Sept. 18. HETI KÖZLÖNY. B. Prónay Gábor. Báró Prónay Gábor a legműveltebb s legbuzgóbb hazafiak egyike; szül. 1812- ben Besztercebányán, Zólyommegyében. — Unokája a szinte tudománya és hazafiai buzgólkodásáról ismeretes Prónay Gábornak. Atyja, József, korán hunyt el; neveltetése tehát jeles anyja, szülei, Kubinyi Rozália vállaira nehezedett. Tanulmányait a nyilvános tanodákban, és pedig a gymnasiális folyamot Rozsnyón, aphilosophiát és jogot a pozsonyi akadémiában végezte. Észtehetsége és szorgalma már tanulókorában kitűnt, minden osztályon keresztül az első jelesek közt foglalván helyet. A szépészet s különösen a zene iránti hajlama, sőt szenvedélye, szinte tanulókorában nyilatkozott; kora ifjuságában már tetszést aratott zenedarabokat szerzett, magyar zeneszerzeményei pedig Bécsben, Drabelle költségén nyomtatásban jelentek meg. Iskolái végeztével joggyakornok, s később megyei aljegyző lett Nógrádban. E téren gyakorlatilag is tanúsított tevékenysége, tudománya, buzgalma okozá, hogy már az 1840-diki országgyűlésre Turóc megye részéről követnek küldetett , s mint ilyen az akkoron már többségre vergődött ellenzék tagja, szónoklatai, különösen azon év július 4-én, a szólásszabadság tárgyában tartott beszéde által gerjesztett figyelmet. Az országgyűlés bevégeztével tudomány és tapasztalásvágyó utazásokra késze tésbeutazta Német- , Francia-, Svédországot, Dániát és Németalföldet; a fővárosokbani mutatását mindenütt tudományos intézetek megtekintésére használta. Hazatérve , a nagyatya után örökölt nagyszerű könyvtárban szenvedélylyel búvárkodván, működését az irodalmi téren néhány jeles cikket kezdé meg, melyek hoznunk viszonyait tárgyalva, a külföldi lapokban jelentek meg. 1848-an ugyancsak Turócmegye részéről újra országgyűlési követnek választatott meg; azonban a nemzeti gyűlésben csak decemberig vett fel.Az 1849-dik év végével Pesten telepedett meg, s azóta hazafiai buzgalmát már is fényes siker koronázza. — A pesti hangászegylet elnökének választotta meg, s a zenedében hat új tanszéket állított fel. Ezenfelül több jótékony célú egyletnek élén, mint elnök vagy igazgató működik. — Hírét a nemzeti irodalom és művészet terén, az 1854- ben megjelent „Vázlatok Magyarhon népéletéből“ című jeles mű alapította meg. B. Prónaynak az irodalom és művészet Báró Prónay Gábor.