Budapesti Viszhang, 1856. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1856-09-18 / 38. szám

1856. 38. szám. Sept. 18. HETI KÖZLÖNY. B. Prónay Gábor. Báró Prónay Gá­bor a legműveltebb s legbuzgóbb hazafiak egyike; szül. 1812- ben Besztercebányán, Zólyommegyében. — Unokája a szinte tudo­mánya­ és hazafiai buzgólkodásáról isme­retes Prónay Gábor­nak. Atyja, József, korán hunyt el; ne­veltetése tehát jeles anyja, szülei, Kubinyi Rozália vállaira nehe­zedett. Tanulmányait a nyilvános tanodák­ban, és pedig a gy­­mnasiális folyamot Rozsnyón, a­­philoso­­phiát és jogot a po­zsonyi akadémiában végezte. Észtehetsége és szorgalma már tanuló­korában kitűnt, min­den osztályon keresz­tül az első jelesek közt foglalván helyet. A szépészet s különö­sen a zene iránti haj­lama, sőt szenvedélye, szinte tanulókorában nyilatkozott; kora if­­juságában már tet­szést aratott zeneda­rabokat szerzett, ma­gyar zeneszerzemé­nyei pedig Bécsben, Drabelle költségén nyomtatásban jelentek meg. Iskolái végezté­vel joggyakornok, s később megyei aljegy­ző lett Nógrádban. E téren gyakorlatilag is tanúsított tevékenysé­ge, tudománya, buz­galma okozá, hogy már az 1840-diki or­szággyűlésre Turóc megye részéről kö­vetnek küldetett , s mint ilyen az akkoron már többségre vergő­dött ellenzék tagja, szónoklatai, különö­sen azon év július 4-én, a szólásszabad­ság tárgyában tartott beszéde által gerjesz­tett figyelmet. Az országgyűlés bevégeztével tudo­mány és tapasztalás­vágyó utazásokra k­é­s­z­­­e t­é­s­beutazta Német- , Francia-, Svédországot, Dániát és Németalföldet; a fővárosokbani muta­tását mindenütt tudo­mányos intézetek meg­tekintésére használta. Haza­térve , a nagyatya után örökölt nagyszerű könyvtár­ban szenvedélylyel bú­várkodván, működését az irodalmi téren né­hány jeles cikket kez­­dé meg, melyek ho­z­nunk viszonyait tár­gyalva, a külföldi la­pokban jelentek meg. 1848-an ugyan­csak Turócmegye ré­széről újra országgyű­lési követnek válasz­tatott meg; azonban a nemzeti gyűlésben csak decemberig vett fel.Az 1849-dik év végével Pesten tele­pedett meg, s azóta hazafiai buzgalmát már is fényes siker koro­názza. — A pesti han­­gászegylet elnökének választotta meg, s a zenedében hat új tan­széket állított fel. Ezenfelül több jótékony célú egylet­nek élén, mint elnök vagy igazgató műkö­dik. — Hírét a nem­zeti irodalom és mű­vészet terén, az 1854- ben megjelent „Váz­latok Magyarhon nép­­életéből“ című jeles mű alapította meg. B. Prónaynak az irodalom és művészet Báró Prónay Gábor.

Next