Bukaresti Lapok, 1935. június (4. évfolyam, 123-146. szám)
1935-06-30 / 146. szám
J J V 1935 junios 30 B fű?« It. A Kelet buja világa vetítözik elénk a B. L és Népújság legújabb ajándékregényében A B. L. és Népújság ajándékregénye: ,,A sivatag hangja“. Szerzője Csányi Piroska, fiatal írónő, akinek ez ugyan első regénye, de máris számottevő ígéret az erdélyi irodalom számára. ,,A sivatag hangja“ ugyanis az a regény, amely kivétel nélkül minden olvasónak nyújt valamit. Aki a könnyű, meseszerű olvasmányokat szereti, az nagy érdeklődéssel fogja olvasni ezt a könyvet, amelyet egy romantikus, bűbájosan szép szerelmi történet sző át. Aki a kalandos dolgokat szereti, az meg szinte falni fogja a könyv lapjait, melyeken keresztül a sivatag elevenedik meg előtte, a sivatag minden szépségével, titkával és minden borzalmával. És végül, aki nem híve a könnyű irodalomnak, annak is felüdülést, egy pár órai kitűnő szórakozást fog nyújtani ez a regény, amely a Kelet titokzatos világát vetíti elénk buja színeivel, perzselő éjszakáival, ájult vágyaival, érzéki táncosnőivel, hasismámorban fetrengő asszonyaival, jövőbelátó papjaival és mindazzal, ami az európai ember előtt annyira vonzó, éppen ezért, mert távoleső, ismeretlen. A regény hősnője Dehlia, egy ragyogóan szép, acélos energiájú fiatalasszony, aki egy expedícióban eltűnt férje felkeresésére nekivág az ismeretlen Keletnek, nekivág a sivatagnak, hogy élete kockáztatása árán is visszaszerezze, viszontlássa férjét. Dehlia Damaszkuszban karavánt keres, amellyel elindulhat a sivatagba. így találkozik egy véletlen folytán Juszuf herceggel, ,,Kelet császárával“, vagy a „Nap Fiával“, ahogyan Keleten a sivatag urát nevezik. Juszuf herceg karavánjával éppen másnap reggel indul a sivatagba és magával viszi Delliát, sőt ígéretet tesz neki arra nézve, hogy segítségére lesz férje felkutatásában. A karaván másnap hajnalban eindul a sivatag felé. És itt indul a tulajdonképpeni regény, két fiatal teremtés szerelmi regénye, akik egymásra találtak a szerelem mindent átfogó erejében, holott világok választják el őket egymástól. Keresztül mennek az elsüllyedt „Nap városán“, bemennek abba a régi templomba, amit hajdan a szerelmesek templomának hívtak és ahol minden szabad volt a szerelmeseknek, bárkivel léptek is be. És aztán a sivatag következik végeláthatatlanul és végeérhetetlenül. Fulladt éjszakák a hevenyészet sátrakban, éjszakák, mikor senki nem tud aludni a hőségtől, az ismeretlen vágyaktól. A levegő fojtott, semmi, senki nem mozdul, csak néha hangzik fel a vadállatok elnyújtott üvöltése. A napok lomhán mozognak, múlnak, látszólag semmi nem történik. Csak két fiatal szív forr össze nap-nap után öntudatlanul végzetes, mindent elsöprő szerelemben. De ezt ők maguk sem veszik észre, ők maguk is titkolják saját maguk előtt. Hiszen Dellia férje után ment a sivatagba, férje után, akit szeret, Juszuf herceg pedig szép, ifjú, fehér menyasszonya elébe megy. Nem szabad hát nekik szeretniük egymást. Delilia józan, meggondolt teremtés. Hidegséggel, majd gyűlölettel viseltetik a herceg iránt, aki viszont hatalma minden fölényét és keleti lényének minden fennhéjázó idegenségét érezteti az asszonnyal. Az asszonnyal, akit halálosan szeret. Hosszú volna elmesélni, hogyan talál férjére Dellia. Hogyan tudja meg férje első házasságának regényes történetét. Tragikus jelenetek játszódnak le a megtalált férj és asszonya között, míg a lelki felülemelkedés meg nem oldja a mindvégig izgalmas és lebilincselő cselekményt. De a könyv sok szépségét nem lehet összefoglalóan érzékeltetni. El kell olvasni! 13 oldal Mindezt hála a legértékesebb munkatársnak, a TELEFONNAK, amely nem hiányozhatik egyetlen vállalat egyetlen üzletember asztaláról sem. SOCIETATEA A LEVELEK egész halmaza indannyinak egyforma a külseje, de mennyire különböző lehet a tartalmuk. Néhány teljesen jelentéktelen. Mások talán magukra vonják egy pillanatra figyelmét. Kettő vagy három azonban igen fontos és sürgős. Ezeket azonnal és okosan kell elintézni. Ha ön saját maga foglalkozhatna mindazzal, ami bennük áll, a dolgok nagyon egyszerűek lennének. De nem utazhatik el egyidőben Berlinbe és Brailába, Bécsbe és Chisinauba... CSAK A TELEFON SEGÍTHET AZONNAL. Éjjelnappal rendelkezésére áll. Hívja a bejelentőt. Mondja be a saját számát, azután a város nevét és a keresett személy, vagy cég számát. Néhány perc alatt megkapja az összeköttetést a kívánt személlyel, kérhet részleteket, tárgyalhat, közvetlenül mérlegelheti az ügy fontosságát és azt a fogadtatást, amelyben az ön javaslatait részesítik. ANON. ROM. DETELEFOANE Mese az aratógépről Egyszer volt, hol nem volt, talán az Atlanti- Óceánon túl is, volt egyszer egy szegény farmer, akit úgy hívtak, hogy Cyrus Hall MacCormick. Ennek a MacCormick farmernek a nevét, szakembereken kívül kevesen ismerik, pedig ő volt az, aki egy találmányával forradalmasította a mezőgazdaságot és így közvetve átalakította a világ termelési rendjét. A szegény farmer éppen száz év előtt konstruálta meg az első modern aratógépet, amivel lehetővé tette a kevés munkással való gazdálkodást és a felszabadult tőkét és munkaerőt az ipari termelés szolgálatába állította. Találmánya száz év előtt nagyobb forradalmat jelentett, mint például a szövőgép megjelenése és ma már a modern oknyomozó történelem is azon az állásponton van, hogy a találmány végeredményben az amerikai polgárháborút idézte elő. AZ ARATÓGÉP — AZ EMBERISÉG EGYIK LEGRÉGIBB ÁLMA MacCormick egyik életrajzírója egy helyen: — ,,Húsz éves lehettem, amikor először jutottam el Egyiptomba. A luxori múzeumban láttam egy obeliszket, melynek reliefjei a mindennapi élet jeleneteit ábrázolták és a szemem rátévedt egy aratómunkásra. Tisztán ki lehetett venni, amint görbe késsel vágja a rendeket a gabonában, a mögötte álló pedig lehajlik, hogy összeszedje a lehullott kévéket. Ez ötezer évvel ezelőtt történt, de száz év előtt még alig egy lépéssel jutottunk messzebb az egyiptomi mezőgazdaság technikájától. Ha az én ötezeréves barátom 1835 nyarán felébredt volna, nyugodtan beállhatott volna a virginiai farmer, vagy az alföldi magyar földműves aratóinak sorába. Ekkor értettem meg először, hogy mi a jelentősége annak a találmánynak, amelyet azon a nyáron próbáltak ki és „hogy mit tett az emberi civilizáció érdekében az az ember, aki kiegyenesítette az aratómunkások görnyedt hátát.“ MacCormick 1835 nyarán huszonkét éves volt, alig néhány nappal idősebb egy másik amerikainál, aki akkor még szintén ismeretlen ember volt. Ennek a másik amerikainak Lincoln Ábrahám volt a neve és úgy rendeltetett el, hogy később még fontos szerepe legyen Cyrus Hall MacCormick életében. Ha igaz, már az ókorban is megkísérelték,hogy gépppel vágják a búzát és a müncheni Deutsches Múzeumban őrzik is annak az első „aratógépnek“ a modelljét, amelyet Pliniusi nyomán rekonstruáltak a német technikusok. Í De 1835-ig senkinek sem sikerült megtalálni a megoldást, pedig a találmány egyike volt az emberiség legrégibb álmainak. Az első modell egyszerű és faragatlan volt, mint maga a feltaláló, a huszonkétéves farmergyerek, de tuott valamit, amit elődei nem tudtak: aratni. JHntce a találmány teljes jelentőségét megértsük, röviden ki kell térni az USA akkori helyzetére. Az Egyesült Államok akkor egy nagyon jerlentéktelen kis államszövetség volt az Atlantióceán partján, pármillió lakossal, akiknek legnagyobb része földrákelő volt. A prairiek akkor még nem láttak fehér embert. Városok, a régi angol gyarmati székhelyektől eltekintve, alig voltak. Csikágó például jelentéktelen falu volt három-négyezer lakossal, egy mocsaras vidék közepén. Ma Amerika is nyög a mezőgazdasági túltermelés alatt, de száz év előtt a farmer nem tudott annyit termelni, hogy a városi lakosságot ellássa és Newyorkban zavargások voltak az éhínség miatt. Vasút, alig volt száz kilométernyi és aki a nyugati partra akart utazni, gondosan végrendelkezett mielőtt elindult. Délen még fekete rabszolgák dolgoztak a gyapotültetvényeken. A washingtoni szabadalmi múzeumban két pátenst őriznek egymás mellett: az egyik MacCormické, a másik Eli Whitney gyapottépő gépéről szól. Az amerikai polgárháború ennek a két találmánynak a harca volt. Whitney gépe nélkül sohasem keletkeztek volna délen az óriási gyapotültetvények és a gyapottermelés volt az oka, hogy a déli államok ragaszkodtak a rabszolgaság fenntartásához. Viszont az északi államokban minden egyes besorozott katona egy munkaerővel kevesebbet jelentett a farmokon. Minden eddigi háborúban az éhínséget jelentette volna. MacCormick gépeinek segítségével azonban az Egyesült Államok még növelni tudták a gabonatermelést, nemcsak eltartották a lakosságot és a hadsereget, hanem exportáltak is, ami meghozta nekik a mindennél fontosabb pénzt és az európai hitelt, így — minő iróniája a sorsnak ! — MacCormick, aki Lincoln Ábrahám legelszántabb politikai ellenfelei közé tartozott éppen találmánya révén, sorsdöntő jelentőséget, segítséget nyújtott neki ezekben a válságos években. AMÍG EGY TALÁLMÁNY ELJUT ODÁIG A polgárháború után, amikor az USA kábult volt a vérveszteségtől, az európai bevándorlást elsősorban az amerikai mezőgazdaság csábító lehetőségei és a könnyűipari elhelyezkedés idézte elő. Az Egyesült Államok életében a világtörténelem legnagyobb gazdasági virágzása következett be és mindezt egy egyszerű farmernek köszönhette a világ. MacCormicknak azonban — ez minden feltaláló életében törvényszerűen így történik — kétségbeesett harcot kellett vívnia, amíg találmányát elfogadták. De a farmergyerek nem csak jó gépkonstruktőr volt, hanem tudott szívósan harcolni is. Utólag érthetetlennek látszik, hogy miért nem kaptak két kézzel a filmerek a gép után. Mert MacCormick tíz évig harcolt, amig első aratógépét el tudta adni és 1848-ban, tehát tizenkét évvel az első bemutató után még csak negyvenhat gépet adott el. A farmer azonban nem vesztette el hitét, rendületlenül bízott a gép jövőjében. A családi birtok műhelyében egyenként készítette el a gépeket, nem törődve azzal, hogy raktáron maradnak. Már meglett férfi volt, a csalódás keserves esztendei már megedzették, tudta, hogy el fog következni az ő ideje is. ■ Ebben az időben lovon járta be Virgíniát, hogy évenként egy-két gépet elhelyezzen. Közben állandóan pereskedett azokkal, akik találmányát lemásolták és szerzői jogát ezzel sértették. Az 1848-iki év jelentett fordulatot MacCormick életében. Ekkor már egy másik mezőgazdasági találmány, az acéleke lehetővé tette a szűz prairek feltörését. Megindult a nagy népvándorlás nyugat felé. MacCormick azonnal felismerte a kor szavát, megértette a mozgalom jelentőségét és gyárat nyitott Csikágóban az új területek küszöbén. AZ ARATÓGÉP DIADALA Szerencséje volt. Nemsokára a californiai aranymezők felfedezése új népvándorlást indított el. A farmokból elszéledtek a munkások, hogy nyugaton keressék szerencséjüket, a farmerek pedig kénytelenek voltak belátni, hogy nem nélkülözhetik tovább az aratógépet, amely egymaga egész munkáscsapatokat tudott helyettesíteni. Amerikában ekkor keletkeztek az első nagybirtokok, a vasutak egyre mélyebben hatoltak be a próbákba, hiszen a géppel gazdálkodó farmerek termésfeleslegének elszállítása jó üzlet volt a vasúttársaságok számára. MacCormick 1860-ban már több, mint huszonötezer gépet adott el. Dollármilliomos lett és megnyerte a londoni világkiállítás első díját Ekkor jött a nagy polgárháború: Észak és Dél harca, amelyet MacCormick gépe döntött el Észak javára. Az egykori farmergyerek gazdasági és politikai nagyhatalom lett a meseszerűen fejlődő országban. 1884-ben halt meg, de ekkor már húsz nyelven ajánlották gépeit az egész világon és vállalata, amely a kis családi műhely utóda, ma a világ legnagyobb mezőgazdasági gépgyára. Legnagyobb jelentősége, hogy mechanizálta azt a munkát, amely minden romantikája mellett, a legnehezebb testi munka. Tőkét és termelőenergiát szabadított fel más célok érdekében. Ez a MacCormick aratógépének meséje.., Minden ember annyit ér, «hány nyelvet ind? Schidloff dr.: „1000“ szó gyakorlott, módszere világnyelveknek magánúton való tanulására. Szakférfiak véleménye szerint Schidlof dr. módszere a magántanulást teljesen uj mederbe terelte. Kapható: Német nyelvtan vászonkötésben 198 L. Francia nyelvtan „ 198 L. Angol nyelvtan „ 198 L. Olasz nyelvtan < „ 204 L. Spanyol nyelvtan „ 2S4 L. Kapható a Brassói lapok Könyvosztályában FRANCIA NYELVKÖNYV kulccsal és igeragozási táblával. írták: Dr. Hegedűs és dr. Latzkó. Ára kötve 158 lej. ANGOL NYELVTAN kulccsal együtt. Irta: dr. Latzkó H. Ára kötve 158 lej. NÉMET NYELVTAN. Irta Altai R. Kezdőknek kulccsal. Kezdőknek I. rész 230 lej. Haladóknak II. rész 230 lej. OLASZ NYELVKÖNYV kulccsal Irta: dr. Honti R. Ára kötve 158 lej. Fenti könyvek a kiejtés megjelölésével, magántanulásra igen alkalmasak.