Bukaresti Lapok, 1935. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1935-06-30 / 146. szám

J J V 1935 junios 30 B fű?« It. A Kelet buja világa vetítözik­ elénk a B. L és Népújság legújabb ajándékregényében A B. L. és Népújság ajándékregénye: ,,A sivatag hangja“. Szerzője Csányi Piroska, fia­tal írónő, akinek ez ugyan első regénye, de máris számottevő ígéret az erdélyi irodalom számára. ,,A sivatag hangja“ ugyanis az a re­gény, amely kivétel nélkül minden olvasónak nyújt valamit. Aki a könnyű, meseszerű olvas­mányokat szereti, az nagy érdeklődéssel fogja olvasni ezt a könyvet, amelyet egy romanti­kus, bűbájosan szép szerelmi történet sző át. Aki a kalandos dolgokat szereti, az meg szinte falni fogja a könyv lapjait, melyeken keresztül a sivatag elevenedik meg előtte, a sivatag min­den szépségével, titkával és minden borzalmá­val. És végül, aki nem híve a könnyű iroda­lomnak, annak is felüdülést, egy pár órai ki­tűnő szórakozást fog nyújtani ez a regény, a­mely a Kelet titokzatos világát vetíti elénk bu­ja színeivel, perzselő éjszakáival, ájult vágyai­val, érzéki táncosnőivel, hasismámorban fet­­rengő asszonyaival, jövőbelátó papjaival és mindazzal, ami az európai ember előtt annyira vonzó, éppen ezért, mert távoleső, ismeretlen. A regény hősnője Dehlia, egy ragyogóan szép, acélos energiájú fiatalasszony, aki egy expedícióban eltűnt férje felkeresésére neki­vág az ismeretlen Keletnek, nekivág a sivatag­nak, hogy élete kockáztatása árán is visszasze­rezze, viszontlássa­ férj­ét. Dehlia Damaszkuszban karavánt keres, a­mellyel elindulhat a sivatagba. így találkozik egy véletlen folytán Juszuf herceggel, ,,Kelet császárával“, vagy a „Nap Fiával“, ahogyan Keleten a sivatag urát nevezik. Juszuf herceg karavánjával éppen másnap reggel indul a si­vatagba és magával viszi Delliát, sőt ígéretet tesz neki arra nézve, hogy segítségére lesz férje felkutatásában. A karaván másnap hajnalban eindul a siva­tag felé. És itt indul a tulajdonképpeni regény, két fiatal teremtés szerelmi regénye, akik egy­másra találtak a szerelem mindent átfogó ere­jében, holott világok választják el őket egy­mástól. Keresztül mennek az elsüllyedt „Nap váro­sán“, bemennek abba a régi templomba, amit hajdan a szerelmesek templomának hívtak és ahol minden szabad volt a szerelmeseknek, bárkivel léptek is be. És aztán a sivatag következik végeláthatat­­lanul és végeérhetetlenül. Fulladt éjszakák a hevenyészet sátrakban, éjszakák, mikor senki nem tud aludni a hőségtől, az ismeretlen vá­gyaktól. A levegő fojtott, semmi, senki nem mozdul, csak néha hangzik fel a vadállatok el­nyújtott üvöltése. A napok lomhán mozognak, múlnak, látszólag semmi nem történik. Csak két fiatal szív forr össze nap-nap után öntu­datlanul végzetes, mindent elsöprő szerelem­ben. De ezt ők maguk sem veszik észre, ők maguk is titkolják saját maguk előtt. Hiszen Dellia férje után ment a sivatagba, férje után, akit szeret, Juszuf herceg pedig szép, ifjú, fe­hér menyasszonya elébe megy. Nem szabad hát nekik szeretniük egymást. Delilia józan, meggondolt teremtés. Hidegséggel, majd gyű­lölettel viseltetik a herceg iránt, aki viszont hatalma minden fölényét és keleti lényének minden fennhéjázó idegenségét érezteti az asszonnyal. Az asszonnyal, akit halálosan sze­ret. Hosszú volna elmesélni, hogyan talál férjére Dellia. Hogyan tudja meg férje első házassá­gának regényes történetét. Tragikus jelenetek játszódnak le a megtalált férj és asszonya kö­zött, míg a lelki felülemelkedés meg nem oldja a mindvégig izgalmas és lebilincselő cselek­ményt. De a könyv sok szépségét nem lehet össze­foglalóan érzékeltetni. El kell olvasni! 13 oldal Mindezt hála a legér­tékesebb munkatárs­nak, a TELEFONNAK, amely nem hiányoz­­hatik egyetlen vállalat egyetlen üzletember asztaláról sem. SOCIETATEA A LEVELEK egész halmaza­ indannyinak egyforma a külseje, de men­­­­­nyire különböző lehet a tartalmuk. Néhány teljesen jelentéktelen. Mások talán magukra von­ják egy pillanatra figyelmét. Kettő vagy három azonban igen fontos és sürgős. Ezeket azonnal és okosan kell elintézni. Ha ön saját maga foglalkoz­hatna mindazzal, ami bennük áll, a dolgok nagyon egyszerűek lennének. De nem utazhatik el egyidő­­ben Berlinbe és Brailába, Bécsbe és Chisinauba... CSAK A TELEFON SEGÍTHET AZONNAL. Éjjel­­nappal rendelkezésére áll. Hívja a bejelentőt. Mondja be a saját számát, azután a város nevét és a keresett személy, vagy cég számát. Néhány perc alatt megkapja az összeköttetést a kívánt személlyel, kérhet részleteket, tárgyalhat, közvet­lenül mérlegelheti az ügy fontosságát és azt a fogadtatást, amelyben az ön javaslatait részesítik. ANON. ROM. DETELEFOANE Mese az aratógépről Egyszer volt, hol nem volt, talán az Atlanti- Óceánon túl is, volt egyszer egy szegény far­mer, akit úgy hívtak, hogy Cyrus Hall Mac­Cormick. Ennek a MacCormick farmernek a nevét, szakembereken kívül kevesen ismerik, pedig ő volt az, aki egy találmányával for­­­radalmasította a mezőgazdaságot és így köz­vetve átalakította a világ termelési rendjét. A szegény farmer éppen száz év előtt kon­struálta meg az első modern aratógépet, ami­vel lehetővé tette a kevés munkással való gazdálkodást és a felszabadult tőkét és mun­kaerőt az ipari termelés szolgálatába állí­totta. Találmánya száz év előtt nagyobb for­radalmat jelentett, mint például a szövőgép megjelenése és ma már a modern oknyomozó történelem is azon az állásponton van, hogy a találmány végeredményben az amerikai pol­gárháborút idézte elő. AZ ARATÓGÉP — AZ EMBERISÉG EGYIK LEGRÉGIBB ÁLMA MacCormick egyik életrajz­írója egy he­lyen: — ,,Húsz éves lehettem, amikor először ju­tottam el Egyiptomba. A luxori múzeumban láttam egy obeliszket, melynek reliefjei a min­dennapi élet jeleneteit ábrázolták és a szemem rátévedt egy aratómunkásra. Tisztán ki lehe­tett venni, amint görbe késsel vágja a rende­ket a gabonában, a mögötte álló pedig lehaj­­lik, hogy összeszedje a lehullott kévéket. Ez ötezer évvel ezelőtt történt, de száz év előtt még alig egy lépéssel jutottunk messzebb az egyiptomi mezőgazdaság technikájától. Ha az én ötezeréves barátom 1835 nyarán felébredt volna, nyugodtan beállhatott volna a virgi­niai farmer, vagy az alföldi magyar földműves aratóinak sorába. Ekkor értettem meg először, hogy mi a jelentősége annak a találmánynak, amelyet azon a nyáron próbáltak ki és „hogy mit tett az emberi civilizáció érdekében az az ember, aki kiegyenesítette az aratómunkások görnyedt hátát.“ MacCormick 1835 nyarán huszonkét éves volt, alig néhány nappal idősebb egy másik amerikainál, aki akkor még szintén ismeretlen ember volt. Ennek a másik amerikainak Lin­coln Ábrahám volt a neve és úgy rendeltetett el, hogy később még fontos szerepe legyen Cyrus Hall MacCormick életében. Ha igaz, már az ókorban is megkísérelték,­­hogy gépppel vágják a búzát és a müncheni Deutsches Múzeumban őrzik is annak az első „aratógépnek“ a modelljét, amelyet Plinius­i nyomán rekonstruáltak a német technikusok. Í De 1835-ig senkinek sem sikerült megtalálni a megoldást, pedig a találmány egyike volt az emberiség legrégibb álmainak. Az első modell egyszerű és faragatlan volt, mint maga a fel­­­találó, a huszonkétéves farmergyerek, de tu­ott valamit, amit elődei nem tudtak: aratni. JHntce a találmány teljes jelentőségét meg­értsük, röviden ki kell térni az USA akkori helyzetére. Az Egyesült Államok akkor egy nagyon jer­lentéktelen kis államszövetség volt az Atlanti­­óceán partján, pármillió lakossal, akiknek leg­nagyobb része földrák­elő volt. A prairiek ak­kor még nem láttak fehér embert. Városok, a régi angol gyarmati székhelyektől eltekintve, alig voltak. Csikágó például jelentéktelen falu volt három-négyezer lakossal, egy mocsaras vidék közepén. Ma Amerika is nyög a mező­­gazdasági túltermelés alatt, de száz év előtt a farmer nem tudott annyit termelni, hogy a vá­rosi lakosságot ellássa és Newyorkban zavar­gások voltak az éhínség miatt. Vasút, alig volt száz kilométernyi és aki a nyugati partra akart utazni, gondosan végrendelkezett mi­előtt elindult. Délen még fekete rabszolgák dolgoztak a gyapotültetvényeken. A­­ washingtoni szabadalmi múzeumban két pátenst őriznek egymás mellett: az egyik Mac­Cormické, a másik Eli Whitney gyapottépő gépéről szól. Az amerikai polgárháború ennek a két találmánynak a harca volt. Whitney gé­pe nélkül sohasem keletkeztek volna délen az óriás­i gyapotültetvények és a gyapottermelés volt az oka, hogy a déli államok ragaszkod­tak a rabszolgaság fenntartásához. Viszont az északi államokban minden egyes besorozott katona egy munkaerővel kevesebbet jelentett a farmokon. Minden eddigi háborúban az éhín­séget jelentette volna. MacCormick gépeinek segítségével azonban az Egyesült Államok még növelni tudták a gabonatermelést, nemcsak el­tartották a lakosságot és a hadsereget, hanem exportáltak is, ami meghozta nekik a minden­nél fontosabb pénzt és az európai hitelt, így — minő iróniája a sorsnak ! — MacCormick, aki Lincoln Ábrahám legelszántabb politikai ellenfelei közé tartozott éppen találmánya ré­vén, sorsdöntő jelentőséget, segítséget nyújtott neki ezekben a válságos években. AMÍG EGY TALÁLMÁNY ELJUT ODÁIG A polgárháború után, amikor az USA kábult volt a vérveszteségtől, az európai bevándorlást elsősorban az amerikai mezőgazdaság csábító lehetőségei és a könnyű­ipari elhelyezkedés idézte elő. Az Egyesült Államok életében a vi­lágtörténelem legnagyobb gazdasági virágzása következett be és mindezt egy egyszerű far­mernek köszönhette a világ. MacCormicknak azonban — ez minden fel­találó életében törvényszerűen így történik — kétségbeesett harcot kellett vívnia, amíg ta­lálmányát elfogadták. De a farmergyerek nem csak jó gépkonstruktőr volt, hanem tudott szí­vósan harcolni is. Utólag érthetetlennek lát­szik, hogy miért nem kaptak két kézzel a fi­l­merek a gép után. Mert MacCormick tíz évig harcolt, amig első aratógépét el tudta adni és 1848-ban, tehát tizenkét évvel az első bemu­tató után még csak negyvenhat gépet adott el. A farmer azonban nem vesztette el hitét, rendületlenül bízott a gép jövőjében. A családi birtok műhelyében egyenként készítette el a gépeket, nem törődve azzal, hogy raktáron maradnak. Már meglett férfi volt, a csalódás keserves esztendei már megedzették, tudta, hogy el fog következni­­ az ő ideje is. ■ Ebben az időben lovon járta be Virgíniát, hogy éven­ként egy-két gépet elhelyezzen. Közben állan­dóan pereskedett azokkal, akik találmányát lemásolták és szerzői jogát ezzel sértették. Az 1848-iki év jelentett fordulatot MacCor­mick életében. Ekkor már egy másik mező­­gazdasági találmány, az acéleke lehetővé tette a szűz prairek feltörését. Megindult a nagy népvándorlás nyugat felé. MacCormick azon­nal felismerte a kor szavát, megértette a moz­­­galom jelentőségét és gyárat nyitott Csikágó­­ban az új területek küszöbén. AZ ARATÓGÉP DIADALA Szerencséje volt. Nemsokára a californiai aranymezők felfedezése új népvándorlást in­dított el. A farmokból elszéledtek a munká­sok, hogy nyugaton keressék szerencséjüket, a farmerek pedig kénytelenek voltak belátni, hogy nem nélkülözhetik tovább az aratógépet, amely egymaga egész munkáscsapatokat tu­dott helyettesíteni. Amerikában ekkor kelet­keztek az első nagybirtokok, a vasutak egyre mélyebben hatoltak be a prób­ákba, hiszen a géppel gazdálkodó farmerek termés­feleslegé­nek elszállítása jó üzlet volt a vasúttársaságok számára. MacCormick 1860-ban már több, mint hu­szonötezer gépet adott el. Dollármilliomos lett és megnyerte a londoni világkiállítás első díját Ekkor jött a nagy polgárháború: Észak és Dél harca, amelyet MacCormick gépe döntött el Észak javára. Az egykori farmergyerek gaz­dasági és politikai nagyhatalom lett a mese­szerűen fejlődő országban. 1884-ben halt meg, de ekkor már húsz nyel­ven ajánlották gépeit az egész világon és vál­lalata, amely a kis családi műhely utóda, ma a világ legnagyobb mezőgazdasági gépgyára. Legnagyobb jelentősége, hogy mechanizálta azt a munkát, amely minden romantikája mel­lett, a legnehezebb testi munka. Tőkét és ter­melőenergiát szabadított fel más célok érde­kében. Ez a MacCormick aratógépének meséje.., Minden ember annyit ér, «hány nyelvet ind? Schidloff dr.: „1000“ szó­ gyakorlott, módszere világnyelveknek magán­úton való tanulására. Szakférfiak véleménye szerint Schidlof dr. módszere a magántanulást teljesen uj mederbe terelte. Kapható: Német nyelvtan vászonkötésben 198 L. Francia nyelvtan „ 198 L. Angol nyelvtan „ 198 L. Olasz nyelvtan < „ 204 L. Spanyol nyelvtan „ 2S4 L. Kapható a Brassói lapok Könyvosztályában FRANCIA NYELVKÖNYV kulccsal és igera­gozási táblával. írták: Dr. Hegedűs és dr. Latzkó. Ára kötve 158 lej. ANGOL NYELVTAN kulccsal együtt. Irta: dr. Latzkó H. Ára kötve 158 lej. NÉMET NYELVTAN. Irta Altai R. Kezdőknek kulccsal. Kezdőknek I. rész 230 lej. Haladók­nak II. rész 230 lej. OLASZ NYELVKÖNYV kulccsal Irta: dr. Honti R. Ára kötve 158 lej. Fenti könyvek a kiejtés megjelölésével, ma­gántanulásra igen alkalmasak.

Next