Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1882. október-1883. március (5. kötet, 1-26. szám)

1882-10-19 / 3. szám

Előfizetési ár. . ., ütegjelén Negyed évre . . 2 frt. BÜNTETŐJOGI t Min­den csütörtök­ön. Fél évre ... 4 frt. Egész évre . . 8 frt. DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK Megrendelhető: Szerkesztőség: a kiadó hivatalban (Bu­­ilhrectá­­T­ÜV ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. Budapest, II. ker. Föh.: Albrecht-ut 8. sz.) Buda- Albrecht-út 8. sz. Kézira­pesten az Eggenber- ----------------------­ger-féle könykereske- .. .. ^ok vissza nem adatnak, elésben is (barátok­ tere). A DÖNTVÉNYEK HIVATALOSAN KÖZÖLTEINEK. —^scw-3. szám. Budapest, 1882. október 19-én. V. kötet. BÜNTETŐ JOG TÁRA. Tartalom: Bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt. — Lehet-e ugyanazon egyén orgazda és segéd a lopásban egy és ugyanazon lopásnál ? — Judi­­catura: Kísérlet feltétele. Személyes szabad­ság korlátozása fajtalanság czéljából. — Lopás, öngyilkosság kísérlete. — Csalás, sikkasztás. — A kir. járásbíróságok előtt folytatott büntető ügyekben a­­panaszló ügyvédi dijait az elitélt vádlott megtéríteni tartozik. — Közig. hat. karéhal. Közigazgatási ügyek kihágási ügyek­kel együttesen, egyr és ugyanazon ítéletben, illetve határozatban el nem bírálhatók. A Für­­dőmedenczékben levő vizeknek megrongálása, illetve bepiszkítása nem a K. B. T. K. 105. §-a, hanem az érintett törvény 127. §-a alá esvén, a kir. bíróságok által bírálandó el. A kir. igazságü­gyminiszer a jogorvos­latok korlátozásáról a k­i­r. - a m­­­á­r a felebbezendő büntető ügyek­ben törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé. A javaslat tartalma, azon különbséggel, hogy a felebbezést meg­tagadó másodfokú határozat ellen a további jogorvoslat ki van zárva, egyebekben tökéle­tesen megegyez a lapunk IV. köt. 23. számá­ban közölt javaslattervezettel, csak több sza­kaszra osztatott a képviselőház elé terjesztett javaslat. A képviselőház igazságügyi bizottsá­gában a javaslat legközelebb tárgyalás alá kerül. Bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt. A bűnvádi eljárás tervezetének czélja a szóbeli bűnvádi pert, a vádló és vádlott lehető egyenjogúsága mellett a vádrendszer alapján teremteni. A javaslat mellőzi az esküdtszékeket és az ítélethozatalt jogtudós állandó bírósá­gokra bízza, a ténykérdésben enged egyfokú felebbezést és ezzel feltételezi a ki­. tábla de­­centralisatióját. A javaslat mint már c­íme is mutatja, nem terjeszkedik ki a bűnvádi eljárás minden nemére. Az általános indokolás szerint kiegé­szítendő még a következő törvényjavaslatok­kal : 1. Bűnvádi eljárás a járásbíróságok előtt, 2. a rögtönbíráskodás szabályozása, 3. a B. T. K. 62. §-a alapján teljesített lefoglalás esetében követendő eljárás, 4. a bírósági szervezetben és 5. az ügyészség szervezetben szükséges intézkedések, 6. a kuriai ügyvédek szervezete. A előttünk fekvő törvényjavaslat huszon­két fejezetre oszlik, s összesen 688 szakaszt tartalmaz. Felosztása a következő : I. fejezet: Általános határozatok. (1—­ 21. §§). II. fejezet: Bírói hatósági kör és illeté­kesség (22—36. §§). III. fejezet: A kir. ügyészség. (37—53. §§). IV. fejezet: Birák és kir. ügyészek kizá­rása és mellőzése. (54—66. §§). V. fejezet: A terhelt és a védő (67—83. §§). VI. fejezet: A bírósági határozatok köz­lése (84-91. §§). VII. fejezet: A nyomozás (93—115. §§). VIII. fejezet: Az elővizsgálat. a) Általános határozatok (116—153. §§). b) A bírói szemle és a szakértők (154—190. §§). c) Lefoglalás (191—208. §§.) d) Házkutatás (209—224. §§). e) A tanúk (225 -270. §§.) f) . Az idézés, elővezetési parancs, és előzetes letartóztatás (271—281. §§).

Next