Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1888. október-1889. március (17. kötet, 1-25. szám)

1889-02-14 / 20. szám

Előfizetési ár Negyed évre . . 2 frt. Fél évre .... 4 „ Egész évre . . . ” „ Meg­jelen minden csütörtökön. Szerkesztőség: Budapest, IV. ker., Mária Valéria­ utcza 4. sz. Kéz­iratok vissza nem adat­nak. 20. szám. Budapest, 1889. február 14-én. XVII. kötet. BÜNTETŐ JOG TÁRA. Megrendelhető : a kiadóhivatalban (Bu­dapest, IV. ker., Mária Valé­ria-utcza 4.sz.) Buda­pesten az E­g­ge­nber­­g­e­r-féle könyvkereske­désben is (barátok­ tere). BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK ÉS ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Tartat­om : Az ügyvéd titoktartási kötelessége és jogosultsága bűnvádi ügyekben. — Ügyészségi megbízottak. — Judicatura : A cseléd által gaz­dája ellen elkövetett lopások egy vagy több bün­tetendő cselekmény tényálladékát állapitják-e meg ? — Bűnösség és büntetés megállapítása csalárd bukás esetén; áruelvonás, hitelezők ki­elégítése.­­ A vád visszavonása, illetve elejtése esetén felmentő ítélet hozandó, ha vádlottnak vád alá helyezése vagy közvetlen idézése után végtárgyalás tartatott, minden más esetben pe­dig megszüntető végzés. Az ügyvéd titoktartási kötelessége és jogosultsága bűnvádi ügyekben. A pesti kereskedelmi banknál történt 40,000 frtos hamisítás alkalmával egy érdekes kérdés képezi discussio tárgyát jogász körök­ben. A kicsalt 40,000 frtot ugyanis visszahozta a bankhoz egy fővárosi ügyvéd azzal, hogy azt neki egy előtte ismeretlen egyén adta át egy névtelen levél kíséretében azon utasítás­sal, hogy adja vissza a banknak. Ennek meg­történte után a kereskedelmi bank be is adott egy feltételes elállási nyilatkozatot az állam­­rendőrséghez, de részint mert feltételes elállás figyelembe nem vehető, részint mert magán­­okirathamisítás esete forogván fenn, az eljárás hivatalból folytatandó, az államrendőrség foly­tatja a nyomozatokat, s mint hallatszik, újab­ban megidézte az ez ügyben eljárt ügyvédet is kihallgatásra. A vitatkozások kérdését az képezi tehát, megtagadhatja-e az illető ügyvéd a tanúvallo­mást vagy sem ? Némelyek azt vitatják, hogy : nem. Érve­lésüket az ügyvédi rendtartás 61-ik­­­ára alapít­ják, melynek értelmében: „azon ügyvédnek, ki valamely bíróság avagy hatóság előtt más fél nevében ügyködik, meghatalmazással kell birnia“. Ismeretlen egyén, vagy név aláírása nélküli levélben nem lehet ügyvédet vallani. H ha tehát az illető ügyvéd, így okoskodnak, nem képes igazolni a törvényben előszabta módon meghatalmaztatását, akkor nem járt ez ügyben ügyvédi minőségben él, hanem mint jó barát, mint magán egyén. Ez esetben azon­ban nem illeti meg őt a tanúskodás alóli men­tesség s tartozik úgy mint minden magán­ember tudomásáról esetleg hit alatti vallo­mást tenni. A dilemma, mely itt előáll, az, hogy vagy felmutatja az illető ügyvéd megbízó levelét s akkor ezzel elárulja már azt is, hogy kitől kapta a pénzt, s így támpontokat szolgáltat fele ellen a nyomozatok folytatására, vagy nem igazolja meghatalmaztatását, akkor pedig nem védi őt az ügyvédi immunitás. Mások ugyancsak az ügyvédi rendtartás 61. §-ára támaszkodva azt állítják, hogy az illető ügyvéd megtagadhatja a vallomástételt, mert az idézett szakasz szerint az ügyvédnek csak akkor kell meghatalmazással bírnia, „ha valamely bíróság avagy hatóság előtt ügyködik", miből az következik, hogy más­nemű ügyvédi eljárásokat és functiókat tel­jesíthet formaszerű meghatalmazó levél nélkül egyszerű írásbeli vagy szóbeli megkeresésre is. Ilyen pl. az ügyvédi tanácsadás, melynél

Next